Kereső toggle

Kompromisszumos koalíció alakult Izraelben

Versenyfutás  az idővel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Harmadszor foglalhatja el a kormányfői posztot Izraelben Benjamin Netanjahu, aki ezzel történelmet ír: az államalapító David Ben Gurion után ő lett a zsidó állam második leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. Igaz, épphogy megúszta az újabb választásokat, mert csak az utolsó pillanatban sikerült összerántania kormányát. Az új koalíciót az előző kabinethez képest sokan inkább centralistának tartják, amely többek között megszüntetheti az ultraortodoxok hadkötelesség alóli mentességét.

Hathetes koalíciós tárgyalássorozat után és mindössze két nappal Barack Obama amerikai elnök látogatása előtt állt fel Izrael államának 33. kormánya. De nem sokon múlott az újabb választás: az új kabinet megalakulását röviddel az izraeli elnök által kijelölt határidő előtt jelentették be. A koalícióban a Benjamin Netanjahu Likud–Jiszráél Béténu szövetsége mellett a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon), a Jair Lapid vezette centralista Jes Atíd (Van Jövő) párt, valamint Cipi Livni pártja, a szintén centrista Tnua (Mozgalom) vesz részt, amelynek 68 képviselője van összesen a 120 tagú Kneszetben.

A koalíciós megállapodás értelmében a Likudnak hat tárca jutott, köztük a védelmi és a belügyminiszteri poszt. A hadügy vezetését a 62 éves Mose Jaalon vette át, aki 2002 és 2005 között a fegyveres erők vezérkari főnökeként szolgált. Kinevezését akkor azért nem hosszabbították meg, mert ellenezte az izraeli hadsereg kivonulását a Gázai övezetből. A külügyet továbbra is a Jiszráél Béténu vezetője, Avigdor Lieberman vezetné, de hivatalát az ellene folyó korrupciós per lezárultáig nem tudja elfoglalni. Az ügyben előreláthatólag július közepén születhet döntés, a külügyi tárcát addig a kormányfő fogja irányítani. A Jiszráél Béténu még a bevándorlási és mezőgazdasági minisztériumot kapta meg. Öt tárca jutott a Jes Atíd pártnak. Vezetőjük, a magyar származású Jair Lapid pénzügyminiszter lesz, és övék még többek között az oktatási tárca is. A Naftali Bennett vezette Bájt Hajehudi kapta a vallás- és a lakásügyi tárcát, Bennett pedig az ipari és kereskedelmi minisztérium élére került. Netanjahu már februárban megállapodott a centrista Tnua párttal. Cipi Livni pártelnök lesz az igazságügyi miniszter, és ő felel a palesztinokkal folytatott tárgyalásokért, valamint a párt irányítása alá került még a természetvédelmi tárca.

Az összetétele alapján a kormány az előzőhöz képest kisebb lett, és inkább középre tolódott, miután a koalícióból kimaradtak az ultraortodox vallási pártok. Ebben szerepe volt Jair Lapidnak is. Az egykori tévés műsorvezető minisztersége további változásokat is hozhat: többek között azt is el akarja érni az új kabinetben, hogy a kötelező katonai szolgálatot az ortodox zsidókra is terjesszék ki. Nem várható fordulat viszont a telepbővítést illetően, az új lakásügyi miniszter már bejelentette, hogy ugyanolyan ütemben folytatják a telepek építését, mint korábban. A koalíciót sokan instabilnak tartják, némelyek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az ország vezetése előtt jelenleg a gazdaság és a költségvetés az egyik legfontosabb feladat, amiben valószínűleg egyet-értésre tudnak majd jutni a pártok. A koalíción belüli ellentétek leginkább a palesztinokkal folytatott béketárgyalásokkal kapcsolatosan éleződhetnek ki.

Netanjahu új kormányának bemutatásakor a legnagyobb külső veszélyekre hívta fel a figyelmet. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Irán egyre közelebb van ahhoz, hogy atomfegyverhez jusson, a „világ legveszélyesebb fegyverei” pedig terroristák kezébe kerülnek Szíriában. Az izraeli–palesztin tárgyalásokat illetően pedig közölte, a kabinet kész „történelmi kompromisszumokat” tenni a békemegállapodás érdekében, de hangsúlyozta, hogy ehhez a palesztin félnek is kompromisszumokat kell tennie.

Olvasson tovább: