Kereső toggle

Álprobléma vagy valós félelem?

Összefogás a segélyturizmus ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyre gyorsabban közeledik a nap, amikor a román és bolgár állampolgárok előtt is megnyílik a hivatalos lehetőség, hogy akár szociális juttatásokat is kapjanak azokban az uniós államokban, ahová áttelepülni szeretnének. Ezek az államok azonban most arra kérik Brüsszelt, hogy vizsgálja felül az ezt lehetővé tévő direktívát – az unió viszont azzal vádolja a panaszosokat, hogy kreált problémával álltak elő, amely valójában nem is létezik.

Jövőre megindulhat a „gazdasági menekültáradat” Bulgáriából és Romániából, akik teljes jogú tagjaivá válnak az Európai Uniónak. Nagy-Britannia máris figyelmeztette Brüsszelt, hogy a kérdést még egyszer jó alaposan át kellene gondolni. Nem akarják ugyan megvonni a jogot az újonnan érkezőktől, de Theresa May belügyminiszter megfogalmazása szerint lehetőséget szeretnének kapni arra, hogy a kormány „határozottan léphessen fel azokkal szemben, akik csak azért jönnek az országba, hogy kihasználják a jóléti rendszerünket”.

Az Európai Bizottság azonban azzal az indoklással utasította el a kérelmet, hogy csak kitalálják a problémát, de valójában nem tudják bizonyítani, hogy az újonnan csatlakozott tagállamokból érkezők a szociális juttatások miatt jönnek. Úgy tűnik azonban, hogy a probléma csak Brüsszel számára virtuális, az érintetteknek viszont nagyon is valós. Ezt bizonyítja, hogy Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter máris támogatásáról biztosította Theresa Mayt, illetve a hollandok és a finnek is csatlakoztak a kéréshez. A közös platform a Miniszterek Tanácsában sikerrel akadályozta meg Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni zónához, amely lehetővé tette volna az útlevél nélküli utazást a többi tagállamba.

A vita az érintett országokon belül is fellángolt. Friedrich belügyminiszter keményvonalas álláspontja saját pártján belül is bírálatokat indított el, ugyanis egyesek úgy gondolják, hogy értékes munkaerőről mond le az ország az erőpozíció érdekében. A Der Spiegel legutóbbi számában megjelent tanulmány szerint a bevándorlócsoportok között éppen a bolgárok és a románok azok, akiknek körében a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (azonban még így is 35 százalék körül mozog). Ennek ellenére a német nagyvárosokban egyre hangosabbak a panaszok arról, hogy a már most beindult migrációban éppen azok érkeznek, akiknek otthon sincs sok esélyük a munkavállalásra. Berlin, Dortmund, Duisburg, Hamburg, Hannover, München és Offenbach egyre súlyosabb szociális problémát lát a román és bolgár bevándorlókban, akiknek száma 2006 óta meghatszorozódott. A munkaerőpiacon szinte semmi esélyük, ugyanis nem beszélik a nyelvet, és nem is képzettek, így hiába a jó szándék, a végén úgyis az utcán, illetve a szociális rendszerben landolnak. A hajléktalanokat segítő szervezet, a BAGW adatai szerint a német hajléktalanok 15 százaléka bevándorló.

Mindezek mellett azonban a németek nagyon is szívesen veszik, ha fiatal, jól képzett munkaerő érkezik az eurózónából vagy más uniós tagállamokból. A téma aktualitását az is jelzi, hogy a mértékadónak számító Der Spiegel több hete címlapon foglalkozik a témával – hogyan lehet a német gazdaságot megújítani azzal, hogy német és külföldi fiataloknak akár a vállalkozáshoz, akár a letelepedéshez és munkavállaláshoz lehetőséget biztosítanak. Ha ezek a fiatal értelmiségiek helyben maradnak, az akár a német gazdaság nagyobb ütemű növekedésével is járhat.

A németekéhez hasonlóak a brit törekvések – Theresa May belügyminiszter ugyanis nem szeretné kizárni a magasan képzett fiatalokat, akik az otthoni bizonytalanság elől a jobb élet reményében érkeznek a szigetországba. Mindössze annyit próbálnak elérni, hogy a jövőben az juthasson szociális támogatáshoz, aki már rendelkezett valaha munkaviszonnyal Nagy-Britanniában, illetve regisztráltak a neve mellett adó- vagy járulékbefizetést az államkasszába. Az elhatározás akkora, hogy a javaslatot akár azon az áron is megpróbálják átvinni, hogy ugyanezek a szabályok vonatkozzanak a brit állampolgárokra is.

No pornó

A pornográf tartalmak visszaszorítására irányuló rendelkezésről szavaznak a napokban az Európai Parlamentben. A javaslat készítőinek célja, hogy az Európai Unió minden tagállama határozottan fellépjen a nők elleni diszkriminációval szemben a reklámokban, és a pornográfia minden formáját betiltsa a médiában. A javaslat mögött álló holland baloldali feminista politikusnő, Kartika Liotard azt szeretné elérni, hogy „a pornográfia reklámokban való betiltása mellett minden pornográf termék és a szexturizmus reklámozását is megtiltsák, a digitális felületeken is”. Az európai parlamenti képviselőnő olyan állami intézmény felállítását javasolja, amelynek joga lenne büntetést kiszabni azokra a cégekre és magánszemélyekre is, akik „lányok szexualizálását támogatják”. A javaslat támogatói szerint a pornográfia terjedése elősegíti az erőszakot és a nők elleni atrocitásokat, míg a javaslatot ellenzők a szabadságjogok megsértését látják benne. Az ellenzők attól tartanak, hogy a bizonyos területeken engedélyezett cenzúra a későbbiekben tovább terjedhet. Ugyanakkor egyértelmű definíciót kíván a pornográfia fogalma – érvelnek, hiszen ahhoz, hogy egy ilyen rendelkezés végrehajtható legyen, a szolgáltatóknak vagy a cenzúrázó intézménynek szinte minden internetes tartalomba bele kellene látnia. Izlandon jelenleg is folyik a vita egy olyan radikális javaslat elfogadásáról, amellyel az első olyan nyugati demokráciává válnának, amely az internet cenzúrázásával blokkolna minden pornográf online tartalmat (P. J.)

Olvasson tovább: