Kereső toggle

Megugrotta a küszöböt az RMDSZ

Kétharmados USL-győzelem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sem a hótorlaszok, sem az államelnök késő esti szózata nem tudta megakadályozni a szocialista-liberális szövetség, az USL győzelmét a hétvégi romániai választásokon. A két napig tartó számolások és számítások után kiderült: a kormányfő pártszövetsége elsöprő erejű – a szenátusban kétharmados – győzelmet aratott. Az RMDSZ szereplése nagyon izgalmasan alakult: vasárnap az urnazárás előtt egy órával még a bejutási küszöb (5 százalék) alatti értékeket mutattak az exit pollok, amit egy végső kétségbeesett mozgósítással sikerült a küszöb fölé vinni.

Az első számú magyar párt végeredménye végül hétfőn délelőttre tisztázódott, aminek bejelentése után a győztes szövetség egyik pártja, a szocialisták azonnal koalíciós tárgyalásokat akartak kezdeni a magyarokkal, míg a másik fél, a liberálisok élesen elhatárolódtak a koalíciótól, csak külső támogatóként számítanának a szövetségre. Az RMDSZ által megszerzett mandátumok aránya csökkent a román törvényhozásban, miután az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elvitte országos szinten a voksok 0, 67 százalékát. Tőkés László pártja így sem érte el az alternatív küszöböt sem, hiszen az feltételezte volna a szavazattöbbség elérését hat képviselői és három szenátori kerületben. Az RMDSZ-nek így tizenkét képviselője és hat szenátora lesz az új törvényhozásban.
A kormányzó pártok nagyarányú győzelme ellenére instabillá válhat a belpolitikai helyzet Romániában, és még a legjobb eredményt elérő Szociál-liberális Szövetségen (USL) belül is konfliktusokra lehet számítani – mondta lapunknak Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa.
A politikai elemző szerint Románia folyamatos kampányban él már csaknem tíz éve – az elmúlt években több választást is tartottak –, ez pedig nemcsak az anyagi és a szellemi forrásokat merítette ki, de a választók türelmét is. A helyzetet természetesen minden politikai résztvevő másként értékeli, de a nyári helyhatósági választások alkalmával is látszott: az USL a győzelmét úgy élte meg, hogy az emberek elkötelezetten támogatják, pedig csak kevésbé büntették őket, mint a jobboldali pártokat – fogalmazott a választás eredményéről az elemző. Most ugyanez a helyzet állt elő, ráadásul a kormány legerősebb ellenfele, a még mindig hatalmon lévő elnök, Basescu sem fogja megkönnyíteni a következő kormány munkáját.
A győztes pártok közötti viszony sem felhőtlen, mivel a koalíció meglehetősen heterogén formációkból áll – állítja Illyés Gergely. A vita, amely arról zajlott, hogy az RMDSZ esetleg bekerülhet-e a kormánykoalícióba, valószínűleg már ennek a konfliktusnak az első fordulója volt. A hét közepére pedig az is kiderült, hogy az USL pártszövetségnek átlagban megvan a kétharmados többsége, így még az alkotmányozáshoz sincs feltétlenül szüksége az RMDSZ-re.
A szakértő szerint a vasárnapi választás mérföldkövet jelent abból a szempontból is, hogy véget vetett a Băsescu-korszaknak, mivel a voksolás az államfő ellenfeleinek a sikerét hozta. Az elnök azonban marad a hivatalában, mert Victor Pontának is kényelmesebb egy meggyengült, mandátuma végén járó államfő, mint a szövetséges párt vezetője, Crin Antonescu, aki az elnöki szék várományosa. Az RMDSZ bevonása a kormányba azt is biztosíthatná Pontáék számára, hogy védve legyenek, ha esetleg felbomlik a szociál-liberális szövetség, mert akkor az RMDSZ-szel együtt folytathatná a kormányzást. Az USL esetleges szakadása azonban csakis az alkotmánymódosítás után történhet meg, mert számukra ez utóbbi az elsődleges cél, és csak kétharmaddal tudják véghezvinni. Az alkotmánymódosítással elsősorban az államfő jogköreit szeretnék tisztázni – leginkább kurtítani. Victor Ponta miniszterelnöknek távolról sem kiegyensúlyozott a viszonya Traian Basescu román elnökkel, akit nyáron alkotmánysértés, hatáskörén való túllépés, továbbá az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése miatt népszavazással próbált megfosztani hivatalától – sikertelenül.
A magyar párt számára is sok múlhat a kormánykoalícióban való részvételén, hiszen az elmúlt évek nehezen megszerzett vívmányait –  az anyanyelven történő oktatás vagy a közigazgatási reformok területén elért eredményeket – könnyebben meg tudnák őrizni. Az egyik szocialista felvetés szerint jövőre megváltoztathatják a régi megyerendszert, azaz közigazgatási reformok címén a jelenlegi határokat eltörölnék, és helyette regionális rendszerre térnének át, ami EU-kompatíbilissá tenné az országot. A javaslat, ha megvalósulna, összevonná a megyéket, és így könnyen előfordulhatna, hogy a magyarok lakta megyék központja a moldvai Bákó lenne, ami ellen csak egy erős pozícióban lévő párt tudna fellépni.
Markó Béla, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke éppen ezeket az érveket tartja a legfontosabbnak, ezért szorgalmazza a kormányzati szerepvállalást. „Ha normális időszak következne  az ország életében, akkor azt javasolnám, maradjunk ellenzékben, de most egy sokáig halasztott reformkorszak jön, amelyben jobb, ha erős pozícióban van a párt”– fogalmazta meg véleményét lapunknak a szövetség erős embere. Markó szerint a jelen politikai környezetben óriási eredményt ért el a párt, még ha a számok nem ezt sugallják, akkor is. „Kiélezett verseny volt, amelyben nemcsak a román pártokkal, hanem a megosztottsággal is birokra kellett kelnünk, de a végeredményt tekintve egy sikeres választáson vagyunk túl” – mondta.  Az elnök a koalíció jövőjét illetően nem túl optimista, mert a román liberálisok inkább jobboldali beállítottságúnak számítanak, de amíg van közös ellenfél, működni fog a koalíció, és a saját pártját sem félti, hiszen az elmúlt évtizedekben jól megtanulták a koalíciós kormányzás leckéjét.
 Az NPKI kutatója, Illyés Gergely szerint az önkormányzati választásokon az RMDSZ sokkal jobb eredményt ért el, mint a másik két magyar párt, ezért nem érezte szükségét annak, hogy együttműködjön velük a parlamenti választásokra készülve. Az RMDSZ a kampányban azt hirdette, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) indulása, a két párt versengése gyengíti a magyarság érdekeit, az EMNP azonban lehetségesnek tartotta, hogy bejut a parlamentbe, így a versenyt is vállalta, és a magyar szavazatok 13 százalékát szerezte meg.
Az RMDSZ számára könnyítette a helyzetet az a tény, hogy a magyar kormány nagyon óvatosan vett részt kampányban. A nyári helyhatósági választásokon még a megszokott agresszív anyaországi kampányrészvétel volt a jellemző, és a Fidesz szinte egész vezérkara az RMDSZ ellen dolgozott, csakhogy  rossz lóra tettek az EMNP és az MPP támogatásával, mivel mindkét jobbos formáció nagyon rosszul szerepelt a szövetséggel szemben. A sikeres választások után az RMDSZ kongresszusán felvetődött a „nemes bosszú” gondolata, azt üzenték: ők is elindulnak 2014-ben a magyar választásokon, gyengítve ezzel a magyar kormányzó párt esélyeit. A sajtóban való üzengetésnek Orbán Viktor miniszterelnök vetett véget, amikor Kelemen Hunorral augusztus elején személyesen egyeztetett. Azóta más szelek fújnak az erdélyi magyar politikában is, olyannyira hogy a Szász Jenő által jegyzett MPP visszalépett az indulástól, sőt volt elnöke józanságra figyelmeztette az erdélyi szavazókat, hogy a voksukat ne vesztegessék el holmi kis pártokra, szavazzanak az RMDSZ-re, mert most ennek van az ideje.
Jól látszik, hogy a Fidesz már a magyarországi választásokra készül, ezért nem akarta a magyar szavazókat megosztani, hiszen számára majd minden erdélyi és határontúli voks aranyat ér – állítja Ferenczi Zsolt szakújságíró. Az RMDSZ magyar kihívója így csak az erdélyi autonómia mellett harcosan kiálló, a budapesti kormány támogatását élvező, Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) lett. Szinte minden körzetben állított ellenjelöltet, de csak a voksok 0,64 százalékát kapta meg, amivel nem érte el még az alternatív parlamenti küszöböt sem. Tőkés László pártelnök posztkommunista visszarendeződést emlegetett, de nem keseredett el, hanem kijelentette: a következő négy év elég lesz ahhoz, hogy olyan győzelmet érjen el, amilyet a Fidesz a két évvel ezelőtti magyarországi választáson.
Szász Jenő volt MPP-elnök szerint a kisebbségi létből eredően van néhány olyan tény, amelyet nem szabad az erdélyi politika egyetlen szereplőjének sem figyelmen kívül hagynia. Az egyik ilyen törvényszerűség az, hogy a parlamenti választások idején nincs helye a magyar versenynek, nincs helye a megosztottságnak, és együtt kell fellépni a román többséggel szemben. Az MPP ezt a logikát követve lépett vissza az indulástól, ő személy szerint ezért állt ki a nyilvánosság elé, és vállalta az RMDSZ támogatását – mondta lapunknak a volt udvarhelyi polgármester. A volt elnök azonban messze nem ért egyet a szövetséggel, hiszen ők cinikusan utasították vissza kezdeményezésüket, amelyben egy magyar válogatott politikai csapat felállítását szorgalmazva akarták biztosítani a szavazatok maximalizálását. Ugyanakkor felelősség terheli szerinte az EMNP-t is, akik még az önkormányzati választások előtt utasították vissza a jobboldali koalíciós indulás lehetőségét, ami olyan erős lehetett volna, hogy az RMDSZ nem hagyhatta volna figyelmen kívül. Az erdélyi választás mindig matematika is egy kicsit, pontosan tudják a résztvevők, hogy a lakosság 6,5 százaléka a magyar, ezen kell osztozni minden indulónak. A mostani helyzet pontosan tükrözi az általa elmondottakat, mert a megosztottság inkább elvette a kedvét a magyar választóknak, demobilizálta a szavazókat.

Olvasson tovább: