Kereső toggle

Fejcserék - Lassan áll össze az új Obama-kormány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy hónap van hátra Barack Obama beiktatásáig, az új kormány összetételéről és a következő négy év célkitűzéseiről azonban még mindig keveset lehet tudni. Az amerikai sajtó a múlt hétvégén közölte, hogy az elnök John Kerry demokrata szenátort jelöli külügyminiszternek, védelmi miniszternek pedig Chuck Hagel volt nebraskai republikánus szenátort választotta. Az értesülést a Fehér Ház még nem erősítette meg.

Január 21-én, hétfőn iktatják be Barack Obamát másodszor elnöki hivatalába. A ceremónia mottójául a „Hit Amerika jövőjében” szlogent választották. Az ünnepségen történelmi évfordulókról is meg akarnak emlékezni: a 150 évvel ezelőtti, 1863-as Emancipációs Kiáltványról, amely Abraham Lincoln nevéhez fűződik, és arról, hogy szintén 1863-ban fejezték be az amerikai kongresszus épületének, a Capitólium dómjának építését. Arról azonban kevesebb szó esett eddig, hogy Obama milyen stábbal és milyen célkitűzésekkel akarja vezetni az országot az elkövetkező négy évben.

Az biztos, hogy a miniszteri tárcák élén cserék várhatók, ami egyáltalán nem számít meglepőnek az Egyesült Államokban. A második világháború óta nem sokan vállaltak nyolc évet egy miniszteri tárca élén azoknál az elnököknél, akik két cikluson át vezették az országot. A legtöbben, öten Bill Clinton kormányában szolgáltak miniszterként két cikluson keresztül. Dwight D.

Eisenhowernél és George W. Bushnál két miniszter bírta nyolc éven át, Richard Nixonnál és Ronald Reagannél pedig egy-egy tárcavezető volt, aki vállalta mindkét ciklust.

Távozik Obama legnépszerűbb minisztere, Hillary Clinton, aki külügyminiszterként azzal is kitűnik elődei közül, hogy ő utazott a legtöbbet: négy év alatt 112 országot látogatott meg. Az egykori first lady – aki egyébként december eleje óta vírusos gyomorfertőzéssel küszködik – egyelőre nem beszélt terveiről. Sokan viszont azt mondják, azért vonul vissza, hogy négy év múlva újra elindulhasson az elnökségért. Clinton asszony elnöki ambícióit egyébként az amerikai választók többsége támogatná.

Amerikai sajtóértesülések szerint Obama John Kerryt, a szenátus külügyi bizottságának elnökét választotta a külügyi tárca élére. Ez nem is lenne meglepő, főleg az után, hogy egy másik esélyes pályázó a múlt héten visszalépett. Susan Rice, az Egyesült Államok jelenlegi ENSZ-nagykövete azzal indokolta döntését, hogy a jelölését jóváhagyó kongresszusi eljárás bonyodalmas lenne. A diplomatát leginkább a bengázi amerikai konzulátus elleni támadás kapcsán tett kijelentései miatt bírálták. Rice ugyanis először azt mondta, hogy az incidens „spontán” tiltakozás volt egy Floridában forgatott iszlámellenes film miatt, ami elfajult, miközben a vizsgálatok is megerősítették, hogy terrortámadás történt, amelyhez valószínűleg az al-Kaidának is köze lehetett (Muzulmán bosszú. Hetek, 2012. szeptember 14.)

A magyar felmenőkkel is rendelkező John Kerryt (apai nagyanyja Budapesten született) sokan alkalmasnak tartják a külügyminiszteri posztra. Kerry a Yale Egyetemen szerzett diplomát, harcolt a vietnami háborúban, ahonnan több kitüntetéssel tért haza, majd a Vietnami Veteránok a Háború Ellen nevű csoport szóvivője lett. Először 1984-ben került be az amerikai szenátusba, majd 1990-ben, 1996-ban és 2002-ben újraválasztották. 2004-ben demokrata elnökjelölt volt, de alulmaradt George W. Bushsal szemben. Az elmúlt években többször járt a kormány képviseletében Afganisztánban és Pakisztánban, hogy kényes ügyeket simítson el. Bár a 69 éves politikus nem tartozik Obama legszorosabb bizalmasai közé, kinevezésének személyes okai is lehetnek. Egyrészt, mert nagy erőbedobással kampányolt az elnök újraválasztásáért – a demokrata konvención például úgy igyekezett Obama eredményeit méltatni, hogy azt mondta: „Kérdezzék meg Oszama bin Ladent, jobban van-e most, mint négy évvel ezelőtt.” Másrészt 2004-ben az elnökségért küzdő Kerry volt az, aki az addig még ismeretlennek számító illinois-i szenátort felkérte, hogy szólaljon fel a bostoni demokrata konvención, amivel megnyílt az út Obama számára az országos ismertség előtt.

Bár Kerry jelölésének jóváhagyása a szenátusban valószínűleg könnyedén fog menni, Basár al-Asszad szíriai elnökről nem is olyan régen alkotott véleménye kellemetlenséget okozhat számára. Kerry 2009 és 2011 között többször járt Szíriában, ennek során találkozott Asszaddal. A demokrata szenátor tavaly márciusban, egy nappal az első kormányellenes tüntetés után azt mondta a szíriai elnökről, hogy ő az az ember, aki megtartja a szavát, és nagyon bőkezű volt vele. Arról is beszélt, hogy Asszad vezetése alatt Szíria haladni és változni fog, mivel legitim kapcsolatra törekszik az Egyesült Államokkal. Kerry állítólag kedves barátjaként is emlegette a szíriai elnököt, miután egyik látogatásakor együtt motoroztak. 2010-ben pedig a szenátor azt mondta közel-keleti vezetőknek, hogy Izraelnek vissza kellene adnia a Golán-fennsíkot Szíriának.

Szintén a személyes kapcsolat nyomhatott a latba az új védelmi miniszter kiválasztásában. Obama állítólag Chuck Hagel egykori szenátort nevezné ki a Pentagon élére Leon Panetta helyére, aki tavaly júliusban került a posztra, de hamarosan távozni készül. A 66 éves Hagel elvileg republikánus, de inkább független gondolkodóként ismerik. Obamával a szenátusban került kapcsolatba, majd közös külföldi utazásaikon alakult ki köztük szorosabb viszony. Hagel sok esetben szemben állt a republikánusok politikájával. Bírálta már csak a felvetését is egy Irán elleni katonai akciónak. Többször is Izrael érdekei ellen szavazott, de nagy vihart kavart egy 2006-os kijelentése is, mely szerint „a zsidó lobbi sok embert megfélemlít”. Emellett arra is sürgette Obama elnököt, hogy kezdjen tárgyalásokat a Hamasz palesztin terrorszervezettel. Mindezek alapján nem csoda, hogy egyes zsidó csoportok úgy vélik, Hagel kinevezése arculcsapásként ér minden olyan amerikait, aki aggódik Izrael biztonságáért.

Ami a többi miniszteri tárcát illeti, Timothy Geither pénzügyminiszter is bejelentette távozását, de azt nem tudni, pontosan mikor állhat fel, mivel kulcsszerepe van az amerikai államháztartás rendezéséről szóló tárgyalásokban. Igaz, ebben január elejéig egyezségre kell jutnia a kormánynak és a kongresszusnak, különben az ország belezuhan az úgynevezett „költségvetési szakadékba”. Ez azt jelenti, hogy automatikusan életbe lép egy mintegy 600 milliárd dollárnyi kiadáscsökkentést és adóemelést tartalmazó megszorító csomag, ami ismét recesszióba taszíthatja az amerikai gazdaságot. Lehetséges utódjaként merült fel a Fehér Ház jelenlegi kabinetfőnöke, Jacob Lew. Egy ideig még marad a posztján Eric Holder igazságügyi miniszter, akit egyébként az amerikai képviselőház a kongresszus megsértése miatt elmarasztalt idén nyáron, mert nem adott át minden tőle követelt iratot egy, a fegyvercsempészek elleni titkos akció kudarcának okait feltáró vizsgálóbizottságnak. Holdernek a fegyvertartás szigorításában lehet szerepe, ami a connecticuti lövöldözést követően került újra napirendre. Obamának döntenie kell még a Központi Hírszerző Ügynökség, vagyis a CIA igazgatójának személyéről is. David Petraeus ősszel mondott le a tisztségről házasságon kívüli viszonya miatt, amire egy FBI-nyomozás során derült fény.

Olvasson tovább: