Kereső toggle

Fogy az olaj - Lesz-e perzsa tavasz az összeomlás után?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik, lassan kezdik meghozni a várt eredményt az Iránnal szemben alkalmazott gazdasági szankciók. Az iráni atomprogram megállítására tett kísérletek elsősorban a gazdaság meggyengítésére irányultak, és az egyre szigorodó sorozatos megszorítások mára elérni látszanak céljukat. Iránban egyre többen tartanak egy esetleges perzsa tavasz kirobbanásától.

Az iráni olajexport a felére esett vissza, az ország valutatartalékai kifogytak, az iráni valuta, a riál pedig „szabadesésbe” kezdett, egy hét alatt 40  százalékot veszítve az értékéből. Irán mindezek után bejelentette: kész felújítani a nukleáris programjáról folytatott tárgyalásokat a nemzetközi közösséggel, és a BBC egyik legfrissebb jelentése szerint ezt azzal bizonyította, hogy magasan dúsított uránkészletének mintegy harmadát orvosi célokat szolgáló porrá zúzta össze, amely gyakorlatilag alkalmatlan atomfegyver előállítására.
A hírt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei is megerősítették.
Az iráni valuta összeomlása és az ezt követő erőszakos rendőri fellépés miatt tüntetések robbantak ki Teheránban, ezrek vonultak az utcákra, miután a riál további zuhanását a kormány a piac korlátozásával, a valutaváltók bezárásával igyekezett megfékezni. Több száz rohamrendőr vonult ki Teherán pénzváltó negyedébe, ahol nemcsak a fekete-, de az engedéllyel rendelkező váltókat is bezáratták, valamint a város kereskedelmi központját is, amely csak két nap múlva nyithatott ki újra.
Sokan Mahmúd Ahmadinezsád elnök politikáját teszik felelőssé a történtekért. Egyre nagyobb a belső elégedetlenség a perzsa elnökkel szemben, elemzők szerint sokan azt várják, hogy még a 2013-as választások előtt lemondjon. Az a kérdés, hogy az iráni néptől jövő belső nyomás elegendő lesz-e arra, hogy a kormány elálljon nukleáris fegyverprogramja folytatásától. Ali Khamenei ajatollah és Mahmúd Ahmadinezsád természetesen a devizaspekulánsokat és a „belső ellenségeket” hibáztatja. Szintén nagy felháborodást vált ki az iráni lakosság körében, hogy a perzsa kormány milliókat pumpált a szétesőben lévő Asszad-rendszer megvédelmezésére Damaszkuszban: egyes becslések szerint az összeg eléri az 5 milliárd dollárt.
Az utóbbi hónapokban már egyre többen látnak esélyt egy perzsa tavasz kirobbanására, s vélik úgy, hogy a belső elégedetlenség, a zavargások könnyen a rezsim megdöntéséhez vezethetnek. Ettől minden valószínűség szerint kormánykörökben is tartanak, feltehetőleg esetleges komolyabb zavargásokra felkészülve hívtak haza mintegy 300 főnyi al-Kudsz katonát a Szíriában harcoló hírhedt iráni elitalakulatból.
Pár napja egy amerikai kormányzati testület azzal vádolta meg Iránt, hogy az iráni válság kiváltotta tüntetések miatt zavarni kezdte a Közel-Keletre és Kelet-Európába irányuló amerikai rádió- és televízióadásokat – a jelentés szerint ez a zavargások kirobbanásakor kezdődött.
Irán a napokban ismét sikeresen kivédett egy internetes támadást az ország számítógépes hálózata ellen, amelyért szintén Izraelt tette felelőssé. Irán egyébként rendszeresen számol be arról, hogy internetes támadás éri a kormány, a nukleáris és olajipari létesítmények számítógépes rendszerét, éppen ezért szeptemberben átállt a világtól független, belső internetre, amellyel korlátozni akarja  a Nyugat befolyását, blokkolva  a YouTube-ot, a Google-t és a Gmailt is (Harc a világhálóért. Hetek, 2012. augusztus 10.).
Az egyre szigorodó gazdasági szankciók gyakorlatilag fojtogatják az iráni gazdaságot, alig jut áru külföldről az országba. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy egyes források azt állítják: egy átlagos család számára olyan drágává vált a csirke, hogy egy nemrégiben felvetett ötlet alapján be is akarták tiltani a televízióban a képernyőre kerülését. Irán hiába a világ egyik legnagyobb olajtermelője, finomítókapacitások híján az üzemanyagot külföldről szerzi be, így benzint is alig lehet kapni az országban.
A valutaválság talán elkezdte megpuhítani a nemzetközi szankciókkal évek óta dacoló iráni vezetést, azonban elemzők szerint Ahmadinezsád így is a legvégsőkig megpróbál kitartani, s továbbra is minden lehetséges eszközzel  igyekszik kikerülni az embargót (Hintaló a hatalomban. Hetek, 2012. augusztus 31.).  A valutaválság kirobbanásakor is még egy korábban benyújtott javaslattal hozakodott elő, miszerint az egyik urándúsító üzemük leállításáért cserébe a Nyugat azonnal oldja fel az országot sújtó szankciókat. Eszerint csak azután állította volna le a fordói urándúsítót, ha az olajbevételeik már teljesen helyreálltak. Ezt természetesen az Egyesült Államok elutasította, sőt további, akár komolyabb szankciók kivetését is meglebegtette a napokban. Erre reagálva jelentette be Teherán, hogy mintegy „jó szándékát mutatva” 190 kilós dúsítotturán-készletéből 71 kilogrammot dolgozott fel U308-as uránoxid porrá.

Olvasson tovább: