Kereső toggle

Bűnözők vagy üldözöttek?

Negatív jelentés a Kanadába menekült magyar romákról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Újra forrnak az indulatok a Kanadában menedékjogot kért romák körül. A Kanadai Határszolgálati Hivatal (CBSA) megvizsgálta a 2010 és 2011 között bebörtönzött magyar származású romák hátterét, és arra a következtetésre jutott, hogy tenni kell a szerintük megtervezett, és emiatt igen veszélyes bevándorlási hullám ellen. A roma jogvédők megalapozatlan vádaskodás és rasszizmus miatt bírálják a hivatalt.

Úgy tűnik, Kanada vonzó úticél a magyar romák számára. Ahogy arról korábban már beszámoltunk (Cigány-úton. Hetek, 2012. március 09.), folyamatos problémát okoz a bevándorló-áradat az országnak, olyannyira, hogy a tervezett bevándorlási szabályszigorítás már ez év végén életbe lép.
A CBSA jelentése, amelynek összefoglalóját a CBC hírcsatorna is megjelentette, konkrét intézkedéseket javasol arra, hogyan szűrjék ki a nyerészkedési céllal az országba érkezőket a valódi menekültek közül. A CBSA azt a 311 magyar származású roma személyt vizsgálta, akiket 2011-ben zártak börtönbe. Ezek közül 226 fő számított külföldinek, és 187 kért korábban menekültstátuszt. A 226 fővel kapcsolatban felmerült vádpontokat alaposan elemezve megállapították, hogy az általuk elkövetett, összesen mintegy ezer bűncselekményt a menekült- státuszra irányuló kérelem benyújtásától számított három hónapon belül követték el.
A jelentés megállapítása szerint a kérelmek legtöbbjének célja nem a menedék, hanem a státusszal együtt járó anyagi juttatások megszerzése volt. Annak ellenére, hogy szervezett bűnözésre utaló jelek nem mutatkoznak az összes kérelem 17 százalékát kitevő magyar bevándorlási igények között, mégis felismerhető a bűnözés a csoportban. Többek között olyan szabálysértések fordulnak elő tömegesen, mint hamis nevek alatt több igény benyújtása, illetve hogy egyesek kérelmük elutasítása ellenére is felveszik a juttatást. Ezek mellett kisebb bolti lopások, zsebtolvajlás, betörések és hitelkártyacsalás szerepel a vizsgáltak rovásán. Szó esik arról az ügyről is, amikor emberkereskedelem vádjával tartóztattak le 12 magyart, akik hazánkban verbuváltak össze olyan személyeket, akiknek a nevében aztán nagy összegű segélyt vettek fel folyamatosan a kanadai államtól.
A javasolt lépések között szerepel a döntési időtartam rövidítése, illetve a nem megfeleltek azonnali kitoloncolása, amivel csökkenthetők az állam kiadásai – a magyarok közül visszalépett vagy nem megfelelt személyek ugyanis csak 2011-ben 50 ezer dolláros kárt okoztak, és ha a 2011-ben benyújtott összes igény „megbukik”, az akár 222 millió dolláros kárt jelenthet a kanadai kormánynak. Szintén javasolják, hogy a bevándorlási hivatal gyorsított eljárásban vizsgálja az olyan országokból érkező igényeket, ahol komoly emberi jogi szervezetek működnek, mint például Magyarországon vagy az Európai Unió legtöbb országában, ahonnét a magyar példa nyomán megindult a romák bevándorlása Kanadába. Így valóban elkülöníthetőekké válnak a valódi üldözést elszenvedő személyek. Az intézkedések között szerepel azoknak a közvetítőknek, így például utazási irodáknak a vizsgálata is, amelyeknek segítségével szervezett módon érkezhetnek a rosszhiszemű bevándorlók Kanadába. A jelentés konkrét vizsgálati eredményeket tartalmaz egy bizonyos, nagyszámú menekültet utaztató irodával kapcsolatban, amelynek nevét a közzétett szövegben kitakarták.
Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter a nemrégiben elfogadott új bevándorlási törvény értelmében meghatározhatja, melyek azok az országok, amelyeknek esetében gyorsított, fellebbezési lehetőséget nem nyújtó eljárást kell lefolytatni a menekültstátuszok ügyében. Az országok listája egyelőre nem ismert, és Peter Showler menekültügyi kutató azzal vádolja Kenneyt, aki október elején Balog Zoltán szakminiszterrel is találkozott Budapesten, hogy negatív sztereotípiákat terjeszt a romákról. A tudós ellenzi a szerinte indokolatlanul diszkriminatív új törvényt, és elmondja: a romák arra panaszkodnak, hogy pontosan ugyanazokat a többnyire alaptalan vádakat kapják Kanadában, amelyek miatt elmenekültek otthonról.
A torontói Roma Közösségi Központ vezetője, Gina Csanyi-Robah szerint is nagy veszélyt jelent a dokumentum a roma közösségre nézve, amelynek kevesebb mint a tíz százalékát teszik ki a bűncselekményeket elkövetők. „Azt a torzítást sugallja, hogy a Kanadába érkező roma menekültek mind bűnözők.” Csanyi-Robah szerint a menekültek legnagyobb része emiatt már eleve „mínuszból indul”, holott mindent elkövetnek annak érdekében, hogy be tudjanak illeszkedni, és jobb életet tudjanak élni, mint otthon.

Olvasson tovább: