Kereső toggle

Megelőző csapással fenyeget Moszkva

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nyikolaj Makarov, az orosz fegyveres erk vezérkarának fnöke megelz csapással fenyegeti az Egyesült Államokat és Európát, amennyiben nem sikerül egyezségre jutni az épül rakétapajzs ügyében.

Az oroszok radikális fellépése nem újdonság, hiszen korábban már maga Dmitrij Medvegyev is kilátásba helyezte a megtorlást a NATO és az Egyesült Államok „agresszív terjeszkedése” miatt. Nyikolaj Makarov azonban már „pusztító erejű” csapásokról nyilatkozott a múlt heti oroszországi rakétavédelmi konferencián, amelyeknek első célpontjai a kelet-európai rakétavédelmi létesítmények lesznek. A konferencián közel 50 ország politikusai, diplomatái és katonai szakértői vettek részt.
Az oroszok szinte a kezdetektől fogva ellenségesen viszonyulnak a rakétapajzs tervéhez. Már az előkészítő tárgyalásokat is gyanakodva fogadták – Kalinyingrádba telepítendő Iszkander-rendszerrel próbálták zsarolni a szövetségeseket –, a projekt kezdetén 2010-ben Lisszabonban azonban felajánlották együttműködésüket a NATO-nak. Akkor a közös tárgyalások megakadtak, a szövetség nem volt hajlandó jogi garanciát vállalni arra, hogy a rakétapajzsot nem fogják orosz érdekszféra ellen használni. Maga az Egyesült Államok vállalta volna ezt, a többi tagország külpolitikájába azonban nem kívánt beavatkozni. Az eset óta Moszkva nem fogadja el azt az amerikai olvasatot, miszerint az épülő rendszer az atombombával fegyverkező Irán ellen nyújt védelmet, hanem azt hangoztatja, hogy orosz érdekeket sért, és felborítja a hatalmi egyensúlyt Európában.
Alexander Vershbow NATO főtitkár-helyettes ismét leszögezte: az európai védelmi pajzs a közel-keleti fenyegetések ellen jött létre. Vershbow szerint a NATO elfogó vadászrepülői egyáltalán nem jelentenek fenyegetést az orosz interkontinentális ballisztikus rakétákra. „A NATO-nak meg kell várnia, amíg a rakétákat kilövik, hogy meghatározhassa, hová tartanak. Mire ez a pár másodperc eltelik, az orosz rakéták már túl messzire lesznek északon, és sérthetetlenek lesznek a NATO rendszere számára.”
A főtitkárhelyettes szerint rengeteg hiba volt abban a prezentációban, amire az orosz fenyegetettség tényét alapozták a konferencián. Vershbow a válság megoldását a kommunikáció megújításában és a folyamatos információcserében látja.
A 2010-ben elfogadott rakétavédelmi stratégia keretein belül eddig Törökországban, Romániában és Lengyelországban történtek a már meglévő nemzeti védelmi rendszerek integrálására irányuló beruházások. Az orosz fenyegetés elsősorban ezeket az országokat érinti súlyosan. A minden tagországnak védelmet ígérő rakétapajzs teljes felállását 2018-ra tervezte a NATO.

Vér és csillogású

Vlagyimir Putyin elnöki beiktatása stílszerŐen az egykori cárok tróntermében zajlott a Nagy Kreml-palotában, közel 3000 vendég jelenlétében, akiknek soraiban ott ült Mihail Gorbacsov, Gerhard Schröder és Silvio Berlusconi is. A 2000 óta megszakítás nélkül hatalmon lév elnök – aki 2008 és 2012 között a miniszterelnöki posztot foglalta el – most az alaptörvény módosításának következtében hat évre kapott elnöki megbízatást. Putyin az alkotmányra helyezett kézzel arra esküdött fel, hogy „méltányolja és védelmezi az emberek jogait és szabadságát”, valamint gondoskodik Oroszország biztonságáról.
Putyin és Medvegyev között még mindig teljes az összhang – errl tanúskodott a beiktatási ceremónia is. Medvegyev rövid leköszön beszédében a hatalom folytonosságára hívta fel a figyelmet, mint ami szavatolni tudja a nép jólétét. Az új elnök rögtön jelölte eldjét a kormányfi posztra. Ezzel az eddig Putyin vezette kormány mandátuma megszŐnt, és ügyviv kormány vette át a feladatait, amíg a duma meg nem szavazza Medvegyevet kormányfnek.
A ceremóniával párhuzamosan a rendrségi erk jelents részét a régi-új államf elleni tüntetés szétverése foglalta le. Az ellenzéki tüntetésen 436 embert vettek rizetbe, köztük két ellenzéki vezett, Alekszej Navalnij bloggert és Szergej Udalcovot, akik a következ két hetet börtönben lesznek kénytelenek tölteni. Az ellenzéki hírforrások ezzel szemben 650 f letartóztatásáról, az Interfax hírügynökség pedig 47 olyan tüntetrl adott hírt, akik megsebesültek a rendrökkel folytatott közelharcban. Több rendr is megsérült kövektl vagy üvegektl, amelyeket az ellenzékiek használtak fel „védekezésre”. Újságírók szerint körülbelül 50 ezren vehettek részt a megmozduláson, míg a város egy másik pontján néhány ezer ember ugyanekkor Putyin mellett tüntetett. Az ellenzék egyébként megosztott a jövbeli tervekkel és stratégiákkal kapcsolatban, a szélsbaloldali Udalcov polgári engedetlenségre szólítaná fel az oroszokat, a liberálisok viszont nem tudnak azonosulni a vezet gyakran provokatív, szélsséges megnyilvánulásaival. (K. K.)

Olvasson tovább: