Kereső toggle

Kivégzések egy könyv miatt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hét ENSZ-alkalmazottat végeztek ki brutálisan az afganisztáni Mazar-i-Sharifban a múlt hétvégén egy erőszakba torkolló demonstráción. Afganisztán-szerte napokig tartottak a zavargások arra a hírre, hogy egy amerikai lelkipásztor elégette a muszlimok szent könyvének egy példányát.

A Kabuli Egyetemen több száz diák skandálta a keddi demonstráció során, hogy „halál Amerikára”, és hogy vonják felelősségre a Korán elégetőjét. Hála a nagyszámú kirendelt rendőrnek és a hatósági útlezárásoknak, ez a tüntetés nem fajult erőszakba. Múlt pénteken azonban, az eddig a nyugalom szigetének számító Mazar-i-Sarifban (ahol egyébként magyar katonák is szolgálnak), elszabadult a pokol. A hagyományos pénteki imáról távozó muszlim hívek, nyilván a gyújtó hangú prédikáció hatására, tüntetésen fejezték ki haragjukat amiatt, hogy Terry Jones amerikai lelkipásztor március 21-én elégette a Korán egy példányát.
Az ENSZ afganisztáni követének, Staffan de Misturának a beszámolója szerint az észak-afganisztáni városban mintegy két-három ezer tüntető vonult az utcára, akik közé nyilvánvalóan fegyveres lázadók keveredtek. A tömeg az ENSZ helyi épülete elé vonult, ahol a lázadók elkezdtek köveket dobálni, majd megrohamozták a komplexumot. A biztonsági őrökként ott dolgozó nepáli ghurkákat legyűrték, négyet közülük megöltek, így jutottak be az épületbe. Az ott lévő külföldi munkatársak az úgynevezett bunkerbe, egy biztonsági szobába menekültek, de a feldühödött lázadók követték őket. Az ENSZ-hivatal orosz nemzetiségű vezetője, aki jól beszéli a helyi, dari nyelvet, muszlimnak adta ki magát, és igyekezett elterelni a tömeg figyelmét a társairól. Ennek ellenére, bár ő megmenekült, a világszervezet három külföldi alkalmazottját brutális kegyetlenséggel összeverték, lelőtték, egyikőjüknek pedig átvágták a torkát. Az áldozatok svéd, norvég illetve román nemzetiségűek voltak. Ez volt az ENSZ elleni legsúlyosabb támadás a tálib rendszer 2001-es megdöntése óta.
De Mistura szerint az afgán rendőrség nagyot hibázott, amikor nem vont védőkordont az épület köré. Ráadásul az sem világos, hogy a közelben állomásozó nemzetközi csapatok (ISAF-erők) miért csak több mint háromórás késéssel érkeztek a helyszínre azt követően, hogy értesültek az elharapózó erőszakról. A zavargásokban egyébként öt tüntető is meghalt, őket a rendőrség lőtte le. Eddig nyolc embert tartóztattak le a vérengzéssel összefüggésben, és némelyek közülük valóban más helységből származó lázadók.
Később a tálibok spirituális központjának számító Kandahárban is több napig tartó, súlyos zavargások törtek ki a Korán-égetés miatt. Ott is több mint tíz ember halt meg. Tüntetések voltak Dzsalalabádban is, ahol a diákok eltorlaszolták a Kabulba vezető utat, és felgyújtottak egy Barack Obamáról mintázott bábut. Hamid Karzai afgán elnök vizsgálatot rendelt el a tüntetésekkel kapcsolatban, és egyben felszólította az amerikai kormányzatot, hogy állítsák a Koránt felgyújtó Terry Jonest bíróság elé. „Bármilyen szent szöveg megszentségtelenítése, köztük a Koráné, a szélsőséges türelmetlenség és bigottság tette” – állt a Fehér Ház közleményében, amely az ártatlan emberek meggyilkolását felháborítónak nevezte.
A Nemzetközi Evangéliumi Világszövetség igazgatója is elítélte a muszlimok szent könyvének elégetését. Geoff Tunnicliffe szerint „az az egyik legnagyobb tragédia, hogy egy apró és marginális gyülekezet ilyen nagy felzúdulást válthatott ki”. Tunnicliffe provokációnak nevezte az égetést. A pakisztáni kormány jelezte, hogy Jonest bepanaszolja a Vatikánnál, és a lelkész letartóztatását követelte. Az amerikai szólásszabadságról szóló törvény alapján azonban Jonesnak joga van az iszlám bírálatához és a Korán megszentségtelenítéséhez is.
David Petraeus tábornok, az afganisztáni nemzetközi erők parancsnoka „gyűlöletkeltő, rendkívül tiszteletlen és nagyon intoleráns” tettnek nevezte a Korán-égetést. A tábornok szerint Jones tette miatt tovább romolhat az amúgy sem rózsás biztonsági helyzet Afganisztánban.
Terry Jones, a mintegy ötvenfős floridai evangéliumi gyülekezet lelkipásztora viszont nem érzi úgy, hogy felelős lenne az erőszakért. Jones azt mondta: „Nyilvánvalóan borzalmas, amikor embereket gyilkolnak. Másrészt viszont úgy vélem, a történtek az iszlám radikális voltát jelzik.” A lelkipásztor, aki egyébként egy Korán-égetésről készült fotót tett fel a számítógépére háttérképként, azt mondta, megtartják az április 22-re tervezett iszlámellenes tüntetést Chicagóban, a legnagyobb amerikai mecset előtt. Jones tavaly váltott ki nemzetközi felháborodást, amikor azt tervezte, hogy szeptember 11-én több száz Koránt éget el nyilvánosan. Akkor csak az tartotta vissza, hogy az amerikai kormányzattól kezdve több külföldi vezetőig sokan kérlelték, hogy ezt ne tegye. Jones azóta több száz halálos fenyegetést kapott, fegyvert tart magánál, és lőgyakorlatra jár.

Olvasson tovább: