Kereső toggle

Közügy az elnök hite

Sokan gondolják muzulmánnak Obamát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyre több amerikai gondolja úgy, hogy a magát kereszténynek valló elnökük valójában iszlámhívő – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból. A Pew Kutatási Központ szerint a lakosság közel 20 százaléka véli azt, hogy Obama muszlim. 34 százalékra csökkent ugyanakkor azoknak a száma, akik az elnököt kereszténynek tartják, és egyre nagyobb azoknak a tábora is, akik nem tudják megállapítani, milyen vallású Obama. A Fehér Ház aggodalmát fejezte ki a felmérés miatt.

A Pew pártoktól független közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint egyre szélesebb azoknak a tábora, akik megkérdőjelezik Barack Obama valódi hitét. A felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek 18 százaléka gondolja úgy (tévesen), hogy Obama muzulmán hívő. Ez az arány 2009 márciusában csupán 11 százalék volt. Ezzel szemben csökkent azoknak a száma, akik Obamát kereszténynek tartják: míg tavaly márciusban a válaszadók 48 százaléka osztotta ezt a véleményt, addig most ez a szám mindössze 34 százalék. Ráadásul az amerikaiak közel fele (43 százalék) azt válaszolta, hogy nem tudja, milyen vallású az elnök. Azonban nem csak az elnökkel szemben általában kritikus konzervatív republikánusok táborában nőtt azoknak a száma, akik muszlimnak tartják Obamát. A pártfüggetlenek körében például a 2009. márciusi 10 százalékhoz képest most 18 százalékon áll az elnököt iszlámhívőnek vallók aránya.

De még az elnök „szövetségesei", a megkérdezett demokraták között is 9 százalékkal csökkent (55 százalékról 46 százalékra) azok száma, akik azt állítják Obamáról, hogy keresztény. Hasonló elmozdulás figyelhető meg az afroamerikai szavazók köreiben is, akik nagy többségben a volt illinois-i szenátort támogatták a 2008-as elnökválasztáson. A felmérés egyébként július végén, még azelőtt készült, hogy Obama állást foglalt volna a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások helyszíne közelében épülő mecset körüli vitában. (Lásd keretes írásunkat.)

A Fehér Ház aggodalmát fejezte ki a közvélemény-kutatás eredményei kapcsán. Bill Burton szóvivő hangsúlyozta: az elnök egyértelműen keresztény hitű, és minden nap imádkozik, valamint rendszeresen kapcsolatban áll vallási tanácsadóival. Ugyanakkor azt is elmondta, Obama nem azt tartja a legfontosabbnak, hogy hite iránti elkötelezettségét bizonyítsa az amerikai lakosság előtt, hanem „magánjellegű" hitéletet folytat. Tavaly egyébként maga Obama beszélt arról az ABC televíziós csatornán, hogy BlackBerry-je fontos szerepet játszik hitének gyakorlásában: telefonján keresztül kap mindennap idézeteket a Bibliából és néha más vallások írásaiból is.

A Pew Kutatási Központ felmérésével kapcsolatban Franklin Graham lelkész úgy vélekedett, Obama problémája abból adódik, hogy muszlimnak született, édesapja ugyanis muzulmán volt, és iszlám nevet is adott neki. A CNN-nek adott interjújában Billy Graham fia azt magyarázta, hogy az iszlám tradíció apai vonalon öröklődik, miközben a judaizmus például az anyán keresztül. Graham - aki apjával együtt idén februárban találkozott és együtt is imádkozott Obamával - hangsúlyozta, hogy Obama nyilvánvalóan megtagadta Mohamed prófétát és az iszlámot, amikor keresztény hitre tért át, és ezért szerinte az elnök valóban az, akinek mondja magát. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az iszlám világban viszont maguk közé tartozónak látják Obamát. Az elnök amúgy családi hátteréről korábban azt írta, hogy édesapja, az idősebb Barack Obama már ateista volt, amikor ő született. Kétéves korában a szülei elváltak, és ezért gyermekkorában alig volt kapcsolata az apjával.

Az elnök egyébként istentiszteletekre ritkán jár: tavaly mindössze három alkalommal vett részt nyilvánosan keresztény összejövetelen. Ez azonban a történészek szerint nem mérvadó, sok korábbi elnök ugyanis hivatalosan nem csatlakozott egy felekezethez sem, amikor Washingtonba költözött, és a rendszeres istentisztelet-látogatás sem vált általánossá. Ronald Reagan például evangéliumi kereszténynek vallotta magát, de ritkán járt ilyen jellegű összejöveteleken. Az elnökök sorából kilóg Jimmy Carter, aki Washingtonban az Első Baptista Egyház elnevezésű felekezethez csatlakozott, és hivatali ideje alatt összesen 72 vasárnapi istentiszteletre jutott el. A Clinton család, bár hivatalosan nem lettek tagjai egyetlen egyháznak sem, de jócskán kivették részüket a Fehér Ház közelében lévő metodista gyülekezet életéből. Mindez ráadásul úgy sikerült nekik, hogy megjelenésük nem okozott nagyobb felhajtást a közösségben. Chelsea Clinton még az ifjúsági csoporthoz is csatlakozott, és annak kórusában is énekelt. A volt amerikai elnökök egyébként kivétel nélkül a keresztény hitet vallották magukénak.

Amerikát vádolja a „Ground Zero imámja”

Továbbra is áll a bál a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások helyszíne közelében tervezett mecset miatt New Yorkban. A hétvégén tüntetések zajlottak a Cordoba Ház elnevezésű projekt ellen és mellett is. Az amerikai lakosság többsége nem ért egyet a 15 emeletes iszlám központ felépítésével, amely mindössze két háztömbnyi távolságra lenne a Ground Zero néven ismert emlékhelytől, vagyis a Világkereskedelmi Központ egykori ikertornyaitól, ahol muszlim terroristák közel 3 ezer embert öltek meg. A projekt támogatói viszont a mecset ellenzését egyenesen a zsidók üldözéséhez hasonlítják. Véleményük szerint ez már túllép az iszlamofóbián, és a muszlimok gyűlöletéről szól. Közben az interneten megjelent egy hangfelvétel, amelyen a mecset mögött álló imám, Fejszál Abdul Rauf egyik előadása hallható. Az imám a Dél-Ausztráliai Egyetemen azt mondta, hogy a Nyugat hajlamos elfelejteni, miszerint az Egyesült Államok kezéhez több muszlim vér tapad, mint az al-Kaida kezeihez ártatlan nem muszlimok vére. Emellett Amerikát hibáztatja azért is, hogy az iszlám országokkal nem ápol jó viszonyt.

Olvasson tovább: