Kereső toggle

Nyári viharok Obama körül

Olajkatasztrófa, mecsetépítés, munkanélküliség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rémálomként teltek az elmúlt hetek Barack Obama számára – állítja a brit Daily Telegraph. A cikk szerzője elgondolkodtató összegzést nyújt arról, hogy a megválasztásakor szinte „megváltóként” várt amerikai elnökből hogyan ábrándul ki az amerikai közvélemény, és hogy a novemberi időközi választások közeledtével az Obama politikájával szöges ellentétben álló mozgalmak hogyan válnak egyre népszerűbbé. Ráadásul az elnök a múlt hétvégén egy vitatott kérdésben újfent egy nem túl szerencsés állásfoglalást tett: közölte, hogy támogatja a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások helyszíne közelében épülő iszlám központot.

Az elnök támogatottsága egész nyáron drámaian csökkent. A legfrissebb Rasmussen-felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 24 százaléka vélekedik egyértelműen elismerően Obama teljesítményéről, 46 százalékuk, ami majdnem a kétszerese ennek, erősen ellenzi a ténykedését. A kutatás arra is kitért, hogy a szavazók 65 százaléka gondolja azt, hogy az ország rossz irányba halad - és ami talán még inkább figyelemre méltó, hogy ezek 70 százaléka független. A Real-ClearPolitics közvélemény-kutatása alapján több mint 50 százalékos az elégedetlenség az elnökkel szemben, és ugyanezt támasztja alá a USA Today és a Gallup legutóbbi felmérése is, amely szerint Obama népszerűsége csupán 41 százalékon áll, és a válaszadók 53 százaléka negatívan vélekedik a teljesítményéről.

Nagy pénz - kis eredmények

Az elnök népszerűségének ilyen mértékű csökkenése több mindennel magyarázható. Az egyik legalapvetőbb indok az amerikai gazdasággal kapcsolatos aggodalom, a válságot ugyanis nem sikerült megfékezni: a munkanélküliség továbbra is nő, az ingatlanpiac bizonytalan, és mindezek tetejébe a költségvetési hiány csak tornyosul. Az előrejelzések alapján a jelenlegi körülmények között az amerikai adósság 2020-ra elérheti a GDP 87 százalékát, öt évvel később a 109 százalékát, 2035-re pedig 185 százalékát. És miközben Európa nagy része Nagy-Britannia és Németország vezetésével a hiány lefaragásán dolgozik, addig az Obama-kormányzat csak növeli azt. Egyre több amerikai viszonyul elutasítóan Obama nagyszabású kormányzati megoldásaihoz, mert attól tartanak, hogy ezek az Egyesült Államokat Görögország sorsára juttatják. A gazdaságélénkítő csomagok ugyanis nem sokat lendítettek a növekedésen, és munkahelyeket se sikerült tömegméretekben teremteni. Ezek a lépések valójában a szövetségi kormány hatalmát erősítették, amit pedig, úgy tűnik, nem néznek jó szemmel az amerikaiak. Emellett a népszerűtlen egészségügyi reform melletti kiállás sem segített Obama megítélésén, a szavazók 55 százaléka ugyanis a törvény visszavonását támogatná jelenleg.

Többen kifogásolják vezetési stílusát: a közvélemény figyelembe vétele nélkül hozza döntéseit, és emiatt sokan úgy érzik, hogy az elnök teljesen elszakadt az átlag amerikai polgároktól. Emiatt nem is csoda, hogy a legtöbb amerikai elvesztette bizalmát az Obama-vezetéssel szemben: egy nemrégiben készült Washington Post-ABC News-közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy a megkérdezettek kétharmada kiábrándult vagy dühös amiatt, ahogy a kormányzat működik. A válaszadók 58 százaléka pedig nem bízik az elnök döntéshozatalában. Az is feltűnt némelyeknek, hogy Obama már nem képes inspirálóan hatni hallgatóságára, a mostani lapos, sivár és unalmas elnöki beszédei szöges ellentétben állnak a kampánya során megszokott emelkedett hangvételű szónoklataival. Bírálat éri azért is, ahogyan a Mexikói-öbölbeli olajkatasztrófát kezelte a kormányzata: egy felmérés szerint a louisianai szavazók 62 százaléka nem elégedett azzal, ahogyan az elnök a katasztrófa során fellépett.

Úgy tűnik, hogy Obama a külpolitikai fronton se teljesített jobban: Amerika globális hatalma ugyanis gyengült például azzal, hogy nem tudott hatékonyan fellépni Irán atomprogramjával szemben. Nem világos az sem, hogy az afganisztáni háborúval mi a célja. Egyesek szerint a döntéseiből az jön le, hogy nem meggyőződés és nem is katonai, illetve stratégiai célok vezérlik, hanem az, hogy belföldön politikai tőkére tegyen szert. Ezzel magyarázzák sokan azt, hogy több tízezer katonát küldött még a harctérre, ugyanakkor bejelentette, hogy 2011 júliusában megkezdik a kivonulást, amivel valójában a táliboknak adják át a kezdeményezést. Irakra vonatkozóan pedig úgy döntött, idén augusztus végétől beszüntetik a harci műveleteket, és elkezdik az amerikai csapatok kivonását. Mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban nőtt az erőszakos támadások száma az országban, és a politikai helyzet sem nevezhető stabilnak. A márciusi választások óta ugyanis a különböző politikai frakciók nem tudtak megegyezni az új kormányról.

Maga az iraki vezérkari főnök értékelte úgy a helyzetet, hogy a helyi biztonsági erők 2020-ig nem lesznek képesek arra, hogy a rendet biztosítani tudják az országban. Obama nyitni próbált olyan ellenséges nemzetek, mint például Irán vagy Szíria felé, de ez a próbálkozása a szakemberek szerint a visszájára fordult. Ráadásul ez gyakran úgy történt, hogy a korábban szövetségesnek számító országokat érte hátrányos megkülönböztetés. Az amerikai-izraeli kapcsolatok például sohasem kerültek olyan mélypontra, mint az idén, Joe Biden alelnök látogatását követően. Az izraeli belügyminisztérium akkor jóváhagyta zsidó lakóházak építését Kelet-Jeruzsálemben, amely lépést az Egyesült Államok keményen elítélt. Az izraeli miniszterelnök pedig március végén rendkívül hűvös fogadtatásban részesült Washingtonban.

A nemzetbiztonság és a terrorizmus elleni harc terén sem tudott nagy eredményeket felmutatni. Miközben szívügyének tekintette az iszlám vallás felemelését és a muzulmánok felé való nyitást, addig odahaza több terrortámadás is történt. Tavaly novemberben a Fort Hood-i katonai támaszponton egy palesztin származású őrnagy 13 embert ölt meg, karácsonykor egy nigériai férfi kísérelte meg felrobbantani a Northwest Airlines Amsterdamból Detroitba tartó, 289 utast szállító repülőgépét, New York legforgalmasabb kereszteződésében pedig egy olyan pakisztáni születésű férfi próbált meg egy gépkocsiba rejtett pokolgépet felrobbantani, aki nemrég kapta meg az amerikai állampolgárságot. A merénylők mindannyian iszlamista terroristákkal álltak kapcsolatban.

New York-i vita

Az iszlám kérdésében pedig úgy tűnik, Obama a legutóbb is mellényúlt: a hétvégén közölte, hogy támogatja a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások helyszíne közelében épülő és óriási vitát kiváltó iszlám központot. Erről iszlám országok diplomatái, valamint az amerikai muszlim közösség tagjai előtt beszélt a Fehér Házban a muszlim böjti hónap, a ramadán tiszteletére adott díszvacsora alkalmából. Véleménye szerint a muszlimoknak ugyanolyan joguk van a vallásszabadság gyakorlására, mint bárki másnak, és ebbe beletartozik az is, hogy a szóban forgó helyszínen építhetik fel a központjukat. Obama beszédében azt is hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni az iszlám és az al-Kaida-terroristák között. A vacsora utáni napon viszont már ellentmondásba került önmagával: a riporterekkel azt közölte, hogy ő nem kívánt konkrétan állást foglalni arról, hogy ott építsék-e fel a mecsetet.

Az iszlám központ építése egyébként hetek óta nagy vihart kavar az országban, sokan ugyanis úgy vélik, hogy a létesítmény sérti az áldozatok emlékét. Mások pedig a projekt vezetőjének, Fejszal Abdul Rauf imámnak a megjegyzéseire hívják fel a figyelmet. Az imám ugyanis azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok politikája vezetett a közel 3 ezer halálos áldozattal járó terrorcselekményhez. A felmérésékből az derül ki, hogy az amerikaiak többsége ebben az esetben sem osztja az elnök véleményét. A CNN egyik közvélemény-kutatása alapján a megkérdezettek 69 százaléka ellenzi a projektet, és csupán 29 százalékuk támogatja azt. Egy másik felmérés szerint pedig a New York-i lakosok

53 százaléka nem ért egyet a tervvel. A 13 emeletes épület mindössze két háztömbnyire lenne a Világkereskedelmi Központ egykori ikertornyaitól, amelyekbe 2001. szeptember 11-én szállt bele az al-Kaida öngyilkos merénylői által irányított két utasszállító. A Cordoba Háznak nevezett iszlám központ építése a hónap elején egyébként hivatalosan zöld utat kapott. A New York-i műemlékvédelmi hatóság ugyanis megtagadta a műemlékstátust attól az épülettől, amelynek helyén a létesítményt felépítik. A projekt lelkes támogatói közé tartozik Michael Bloomberg New York-i polgármester, ugyanakkor az elnökkel ellentétben több vezető demokrata politikus hallgat az ellentmondásos ügyben.  Felszólalt azonban Harry Reid, a szenátus demokrata frakciójának vezetője, aki viszont ebben az esetben, valószínűleg a novemberi választásokra készülve, nem osztja az elnök véleményét, és kijelentette, a mecsetet máshol kellene felépíteni.

Az amerikai társadalom kiábrándultságát jól tükrözik az eddig lezajlott jelölőválasztási küzdelmek, amelyekből egyértelműen az amerikai elnök politikáját ellenző konzervatív kezdeményezés, a teadélután-mozgalom erősödése látható. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban az a folyamat figyelhető meg, hogy miközben a konzervativizmus egyre erőre kap, a liberalizmus képviselői gyengülnek, és megosztottak. Előreláthatólag ezekben a folyamatokban nem lesz változás a novemberi kongresszusi választásokig.

Olvasson tovább: