Kereső toggle

Nem akarnak szocializmust

Washingtoni tüntetés Obama ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Óriási tömegek tiltakoztak Obama egészségügyi reformja ellen Washingtonban. A konzervatívok által szervezett megmozduláson részt vevők amiatt emelték fel szavukat, hogy az elnök a hatalmasra duzzasztott állami kiadásokkal a „szocializmus” felé vezeti az országot.

Több tízezren, de egyes beszámolók szerint közel egymillióan vonultak fel Washington belvárosában a Pennsylvania Avenue-n, hogy a Capitolium előtt Obama elnök egészségügyi reformja ellen tiltakozzanak. Az egészségügyi reform tervezete óriási indulatokat váltott ki az emberekből országszerte, és ez a tüntetésen is érezhető volt. Akadt olyan, aki azért tiltakozott, mert az egész rendszer több pénzbe fog kerülni, mint amennyivel az ország rendelkezik. Mások egyszerűen csak úgy fogalmaztak, hogy akik szocializmust akarnak, menjenek Oroszországba. Egy negyvenöt éves floridai hölgyet a kormány költekezése aggasztja, ezért döntött úgy, hogy részt vesz a megmozduláson. Egy ápolónő pedig arról számolt be, hogy életében először most tiltakozik valami ellen, mert az elnök egészségügyi rendszere annyira ijesztőnek hangzik számára.

A tüntetésen republikánus törvényhozók is részt vettek. A szervezők elmondták, hogy az „Áprilisi teadélután" mozgalom tiltakozásaiból merítettek lendületet, akik országszerte tüntetéseket tartottak Obama adópolitikája és gazdaságélénkítő csomagja ellen. A hatalmas hétvégi megmozdulás, ami egyébként az elnök januári beiktatása után a legnagyobb szabású volt, meglepte a Fehér Házat, amelynek az elnök népszerűségének csökkenésével is szembesülnie kellett az utóbbi időben. A helyzet ugyanis az elmúlt hetekben is romlott: az elnök teljesítményét a megkérdezettek 49 százaléka pozitívan értékeli, 51 százalékuk azonban nem elégedett Obamával.

Sok amerikai egyébként azért is kérdőjelezi meg a reform szükségességét, mert rendelkeznek már egészségügyi biztosítással a munkaadókon keresztül, és az elnök többször is azt állította, hogy a program nem kötelezi őket majd arra, hogy módosítsák a biztosítást, vagy orvost váltsanak. A közvélemény-kutatásokból az is kiderül, hogy többségük úgy véli, nem jár semmilyen előnnyel számukra az a kormányzati program, amely előírja, hogy minden amerikai állampolgárnak megfizethető biztosítással kell rendelkeznie, hanem attól tartanak, hogy ezzel csak a költségvetési hiány, valamint az adók fognak növekedni. Az egészségügyi iparban dolgozók pedig ellenzik a kormány által irányított program-tervezetet, amely a magánbiztosítókkal szemben egy másik alternatívát jelentene.

Amerika első színes bőrű elnöke azonban továbbra is eltökélt átfogó egészségügyi programjának megvalósításában, és arra szólította fel az amerikaiakat, hogy ne hagyják, hogy az ellenfél „ijesztgetős taktikáival" elvonja a figyelmüket a lényegről. Obama becslése szerint a reform 900 milliárd dollárba kerülne, amelyet a következő tíz évre lehetne elosztani anélkül, hogy a költségvetési hiány emelkedne. Ugyanakkor még az elnök saját pártján belül sincs egységes álláspont, Obama ugyanis nem tért ki arra, hogy a költséges tervezet megvalósítására újabb adókat vetnének ki a gazdagokra, pedig a demokraták közül sokan úgy vélték, hogy ez lenne a legjobb módszer a költségvetési deficit emelkedésének elkerülésére, és így nem a szegényektől kellene megvonni támogatásokat.

Carter rasszizmussal vádol

Jimmy Carter volt amerikai elnök rasszizmussal vádolta meg azt a republikánus képviselőt, aki a kongresszusban bírálta Barack Obamát. Carter szerint az elnök kritikusai közül többeket is faji előítélet vezérel. „Azért került ez a kérdés újra a felszínre, mert sok fehér ember – nem csak a délen, hanem szerte az országban – úgy hiszi, az afroamerikaiak nem alkalmasak arra, hogy ezt a nagy nemzetet vezessék.”  Példaként említette Joe Wilson republikánus képviselőt, aki bekiabálva hazugnak nevezte az elnököt, aki az egészségügyi reformtervről beszélt a kongresszusban. Wilson utólag elnézést kért Obamától, amiért elragadta az indulat. Carter szerint azonban az incidens alapja a rasszizmus volt. A demokraták a kongresszusban megszavaztatták, hogy Wilsont megrovásban részesítsék.
A volt elnök szintén kifogásolta azokat, akik a reformterv egyes pontjait a nácik eutanázia programjához hasonlították. „Szerintem ezek nem egy őszinte vita érvei, hanem sokkal mélyebben gyökereznek” – mondta Carter.
A közvélemény-kutatások azonban nem támasztják alá Carter állítását. Az amerikaiak többsége – 55 százalék – elutasítja az egészségügyi reformtervet, amelyet csak 42 százalék támogat. A Rasmussen Report felmérése szerint a megkérdezettek mindössze 12 százaléka ért egyet Carter állításával, miszerint Obama kritikusait a rasszizmus mozgatja, míg 67 százalék nem fogadja el azt. A volt elnökkel még a demokraták és a fekete amerikai szavazók többsége sem ért egyet.

Olvasson tovább: