Kereső toggle

Népességbomba

Eurábia: kisebbségbe kerülnek az őslakosok?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Európai Unió lakosságának egyötöde muszlim lesz 2050-re – állapítja meg egy brit napilap. A The Telegraph szerint az európai integráció hatalmas társadalmi változás előtt áll: az őslakosok születési rátája folyamatosan csökken, ezzel egyidejűleg pedig rohamos mértékben nő a muszlim bevándorlók aránya az európai országokban. A tendenciával járó következményekről azonban kevesen mernek beszélni. Egyesek úgy vélik, Európa fennállásának legsúlyosabb válságát éli át.

Európa-szerte ugyanaz a társadalmi átrendeződés figyelhető meg: a nagyvárosok az elmúlt években multikulturális térségekké alakultak át, ahol egyre kevesebb „őslakost" lehet látni, ugyanakkor az utcákat a külföldről érkezett bevándorlók lepik el. A szemmel látható jelenséget a különféle adatok is igazolják. 1998-ban Spanyolország lakosságának mindössze 3,2 százaléka volt külföldi születésű, 2007-re ez az arány már elérte a 13,4 százalékot. A leginkább figyelemreméltó az iszlám országokból érkező betelepülők aránya. A tavalyi adatok szerint a 27 tagállamból álló Európai Unió összlakosságának 5 százalékát tették ki a muszlimok. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 30 évben Európa muszlim népessége több mint duplájára nőtt. Több nyugat-európai országban is milliós létszámban vannak jelen: bár hivatalos statisztika nem létezik erre vonatkozóan, becslések alapján Franciaországban körülbelül 6 millió, Németországban pedig mintegy 3,5 millió muszlim él, akiknek túlnyomó többsége török. Szintén milliós nagyságrendben élnek iszlámhívők Nagy-Britanniában, Norvégiában és Belgiumban a lakosság 7, Hollandiában 6, Ausztriában és Svájcban pedig 4 százalékát teszik ki. Mindezt jól tükrözi például, hogy Brüsszelben a közelmúltban a hét leggyakrabban adott fiúnév között szerepel a Mohamed, a Rajan, a Mehdi vagy a Hamza név, valamint az a tény, hogy júniusban felesküdött Belgiumban Brüsszel régió első muzulmán fejkendőt viselő képviselőnője, a török származású Mahinur Ozdemir.

2015-ig a muszlimok aránya várhatóan újból megduplázódik, és a jelenlegi tendenciák mellett 2050-re az unió összlakosságának a 20 százalékát tehetik majd ki. Több forrásból származó adatok alapján az is megállapítható, hogy Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Hollandiában ez az arány rövidebb idő alatt akár magasabb is lehet, egyes városokban pedig még hamarabb többségbe kerülhetnek a muszlimok: Birminghamben például 2026-ra a fehérek kisebbségbe szorulhatnak. Loránt Károly magyar közgazdász egy tanulmányt készített az Európai Parlament számára, melyben arról ír, hogy a muszlimok aránya Marseille-ben és Rotterdamban már most eléri a 25 százalékot, Malmőben a 20 százalékot, Brüsszelben és Birminghamben a 15 százalékot, Londonban, Párizsban és Koppenhágában pedig a 10 százalékot. Egyes előrejelzések szerint Franciaországban az évszázad felén több muszlim élhet, mint nem muszlim, a 20. században 90 százalékban katolikusnak számító Ausztriában pedig a 15 év alatti osztrákok legfőbb vallása 2050-re az iszlám lehet.

Mindez azzal magyarázható, hogy a bevándorlók általában több, az európai „őslakosok" pedig egyre kevesebb gyermeket vállalnak, így a legtöbb országban azzal a problémával szembesültek az elmúlt időszakban, hogy fogy a népesség, és az öregedő társadalmakban egyre nagyobb terhek nehezednek az aktív munkavállalókra. A népességnövekedési ráta minden tagállamban jelentősen visszaesett, ami alapján megállapítható, hogy 2050-re például Olaszország népessége egyharmadára csökkenhet. Ezzel szemben a muszlim országok népessége öt generáció alatt (1900-2000) 150 millióról 1,2 milliárdra nőtt, azaz 800 százalékos növekedést mutat, ami meghaladja még Kínáét is, ahol a növekedés „mindössze" 300 százalék.

2004-ben még az unió úgy gondolta, hogy 2050-re 16 millióval lesz kevesebb az európaiak száma. A helyzetre a kezdetekben megfelelő megoldásnak tűntek az egyre nagyobb számban érkező bevándorlók, akiknek nagy része iszlám országokból jött. Jelenleg viszont úgy tűnik, 2060-ig 10 millióval fognak többen élni a Föld második legkisebb kontinensén. Az európaiak viszont eddig nem néztek szembe az ezzel járó változásokkal: az eltérő kultúrájú, politikai és vallási nézetekkel rendelkező bevándorlók nem integrálódnak az adott ország társadalmába, nem tanulják meg a befogadó ország nyelvét, nem adják fel szokásaikat, hanem gettókban és külön városrészekben élnek. Úgynevezett párhuzamos társadalmat hoznak létre, amelyben nem érvényesül az európai értékrend. Az európaiaknak azzal is szembesülniük kell, hogy hamarosan kisebbségbe szorulhatnak, hiszen míg egy átlag „őslakos" maximum egy vagy két gyermeket vállal, addig a muszlimokra a nagy családok jellemzők.

Az európai tendenciák alól nem kivétel Oroszország sem. A The Washington Times elemzése szerint Oroszország a 21. század végére muszlim országgá válhat. 1989 óta ugyanis az orosz föderáció muszlimjainak létszáma 40 százalékkal nőtt. Az erőteljes iszlamizáció fellegvárának számít az orosz ellenőrzés alatt álló Csecsenföld; a köztársaság fővárosában, Groznijban 2008 októberében nyitották meg Európa eddigi legnagyobb mecsetét. Ramzan Kadirov csecsen elnök mindent megtesz az iszlám értékek erősítése érdekében: iskolákban, kormányzati épületekben kötelező a fejkendő viselete a nők számára, és pénzjutalomban részesíti azokat, akiknek gyermekük Mohamed próféta születésnapján jön világra, valamint ha a csecsemőt a muzulmán próféta után nevezik el.  Oroszországban jelenleg 25 millió muszlim él, és a mostani folyamatok azt jelzik, hogy nyolc éven belül az orosz hadseregben a katonák fele muzulmán lesz, 2020-ra pedig Oroszország teljes lakosságának 20 százalékát a muszlimok tehetik ki. Egyes számítások szerint 30 éven belül több muszlim lesz Oroszországban, mint nem muszlim.

A társadalmi összetétel ilyen mértékű átalakulása az európai élet más területeire, például az oktatásra, a nyugdíjrendszerre vagy a külpolitikára is kihatással lesz, megváltoztatja majd Európának az Egyesült Államokkal való kapcsolatát is. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a bevándorlók második generációja sokkal öntudatosabb, nehezebben integrálható, és határozott jogokat követel magának, mint például az iszlám törvénykezés, a saria bevezetését. Egy brit tanulmányi csoport kimutatta, hogy míg  az 55 év feletti muszlim bevándorlók több mint 70 százaléka inkább a nem iszlám hívőkkel azonosul, addig ez az arány 62 százalékra csökken a 16 és 24 év közöttiek esetében. A közvélemény-kutatásokból az is kiderül, hogy az európai lakosságot egyre inkább aggasztja a bevándorlás következtében kialakult helyzet, a politikusok ugyanakkor igyekeznek kerülni az ezzel kapcsolatos véleményalkotást.

Egyesek szerint Európa fennállásának legsúlyosabb válságát éli, és amennyiben nem sikerül az elsősorban muszlim bevándorlók keltette kulturális, vallási és társadalmi feszültségeket, valamint saját őslakosságának demográfiai problémáit megoldani, úgy a jelenlegi formában ismert Európa eltűnhet a történelem színpadáról.

Olvasson tovább: