Kereső toggle

Irány Irán

Netanjahu: nem jutnak atombombához az ajatollahok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Pontosan 30 évvel azután, hogy kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot, beiktatták Izrael 13. miniszterelnökét, Benjamin Netanjahut. Az új kormányfő első nyilatkozatában világossá tette: Barack Obama első számú feladatának tartja Irán atomfegyverkezési programjának megfékezését, és amennyiben az Egyesült Államok nem teszi ezt meg, Izraelnek egyedül kell végrehajtania a katonai támadást az iráni nukleáris létesítmények ellen. Az Irán-kérdés a napokban egy nemzetközi konferencia témája is volt, amelyen a Hetek izraeli tudósítója is részt vett.

„Az iráni rezsimnek két éven belül meg kell buknia" - mondta Mehdi Haeri Korsidi ajatollah, volt iráni miniszter a Haifai Egyetemen tartott nemzetközi konferencián. A száműzött vallási vezető szerint a jövőben, az ajatollahok rendszerének bukása után, Irán baráti kapcsolatokat fog ápolni Izraellel.

Az ellenzéki politikus azzal vádolta Németországot, hogy „gazdasági megfontolások miatt" nem avatkozik be Teherán atomfejlesztési programjába. Korsidi égbekiáltónak tartja, hogy Németország az utóbbi időben kiterjesztette a kereskedelmi kapcsolatait „a folyamatosan emberi jogokat sértő és köztudottan atombomba előállítására törekvő Iránnal".

Korsidi igazságügyi miniszterként szolgált még Khomeini ajatollah első kormányában, és vallásügyi tanácsadóként is szolgált az iráni forradalom vezetője mellett. 1981-ben letartóztatták államellenes kritikái miatt. Öt évet töltött börtönben, míg sikerült elmenekülnie, és menedéket találnia Németországban. 2003-ban végül az Egyesült Államokba költözött, azóta Los Angelesben él.

A száműzött iráni vezető szerint „Németország fontosabbnak tartja az iráni pénzügyi érdekeltségeit és az Iránból befolyó dollármillióit, mint az iráni atomprogram leállítását". Korsidi az Európai Uniót is felelősnek tartja, mivel Brüsszel kudarcot vallott abban, hogy teljes erejével fellépjen Irán nukleáris törekvései ellen, és segítsen meggátolni a „most már elkerülhetetlennek látszó, az egész közel-keleti térségre kiterjedő pusztító háborút. Irán nem kevésbé függ Európától, mint Európa Irántól" - szögezte le a volt iráni politikus.

A jelenlévő izraeli német nagykövet, Harald Kindermann ezt követően felkérés nélkül a pódiumra lépett, és rögtönzött beszédet mondott a német külpolitika védelmében. A diplomata cáfolni igyekezett Korsidi állításait, és azt hangsúlyozta, hogy Németország már változásokat eszközölt az Iránnal való kapcsolatában, de azt nem említette, hogy pontosan miben. Stephan Grigat, a Bécsi Egyetem politikatudományi karának professzora azonban Korsidinak adott igazat, és mint mondta: „Németország 2008-ban 10,5 százalékkal növelte az Iránhoz köthető üzleti érdekeltségeit, így ma már Németország számít a radikális iszlám rezsim első számú kereskedelmi partnerének." A professzor úgy véli, az Irán felé fordulás egyik oka, hogy Németország függetlenedni szeretne az Egyesült Államoktól. Berlin azért nem tesz gyakorlati lépéseket az iráni atomfejlesztés leállítására, mert így Irán potenciális ellenfele lehet Amerikának. Természetesen nem Németország az egyedüli állam, amely az elmúlt időszakban erőteljes gazdasági kapcsolatokat épített ki Iránnal. Így tett Olaszország is, az osztrák OMV legújabb Iránnal kötött szerződését pedig csupán Amerika bírálta. Brüsszel nem talált kivetnivalót az üzletben.

Az atomprogram mellett Irán az egyetlen ország a földön, mely hivatalos külpolitikájának részévé tette a holokauszttagadást. „Irán Izrael-ellenes politikájában a holokauszttagadás az egyik legelterjedtebb retorikai eszköz" - mondta Julius Schoeps, a potsdami Moses Mendelssohn Zentrum igazgatója. Schoeps szerint felháborító, hogy az EU-ban mekkora az iráni propaganda iránti tolerancia. Mint mondta, nem biztos abban, hogy a németek érzik-e Ahmadinezsád iráni elnök nyíltan antiszemita kirohanásainak jelentőségét. Az igazgató a konferencián arról is beszélt, hogy a jelenlegi iráni vezetők az egész európai és amerikai kultúrát a zsidó manipuláció termékének tekintik, és a francia forradalomtól kezdve a kommunisták hatalomra kerüléséig minden mögött a „zsidó világ összeesküvését" látják.

Janiv Levjatan Irán-szakértő szerint a holokauszttagadás az iráni propaganda része a feszültségekkel teli iráni társadalom egységesítésére és a palesztin érdekek kisajátítására. Így akarják büntetni Izraelt a palesztinokkal szembeni „viselkedéséért". Mint mondta, az 1979-es iráni rendszerváltás óta az országban az antiszemita propagandát használják fel az emberek gondolkodásának befolyásolására, a közvélemény figyelmének elterelésére az ország valódi problémáiról, és az Izrael-ellenesség életben tartására. Rendszeresen szerveznek antiszemita rendezvényeket - mint például A világ cionizmus nélkül című konferencia volt -, akadémiai kutatásokat finanszíroznak a második világháború tényeinek megcáfolására, az izraeli katonákat a nácikhoz hasonlítják, speciális tv- műsorokban bizonyítják, hogy a holokauszt nem is létezett, vagy antiszemita karikatúrakiállításokat rendeznek. Izraelt mint az „emberiség történetének legnagyobb szégyenfoltját" mutatják be minden médiumban.

Menase Amir Irán-szakértő szerint Irán - miután kihasználta előretolt állásait a Hamasz, a Hezbollah és egyéb palesztin terrorszervezetek provokációin keresztül - most már közvetlen katonai összecsapásra készül Izrael ellen. Egyre több iráni politikus sürgeti a hadüzenetet a Nyugatnak és Izraelnek. Teherán célja, hogy Gázában egy olyan rakétaközpontot létesítsen, amellyel Izrael egész középső részét veszélyeztetheti. Amir szerint csak az elmúlt évben Irán több százmillió dollárt utalt a Gázai övezet terrorcselekményeinek finanszírozására és a Hamasz kiképzésére. A Hamasz és Izrael közti hat hónapos fegyverszünet megszüntetésére is Teheránból adtak parancsot, és az sem véletlen, hogy pont egy héttel a megállapodás vége előtt kezdtek Iránban egy újabb átfogó kampánysorozatot, amely az „agresszív" Izraelt okolja a palesztinok reménytelen helyzetéért. Ezenkívül olyan hivatalos nyilatkozatokat is kiadtak, miszerint az izraeliek „hitetlenek, akik háborút indítottak az iszlám ellen", ezért halál vár rájuk. „Attól tartok, hogy az európai országok nem értik, és nem fogják fel milyen veszélyes Irán, és melyek Teherán valódi céljai. Irán egy globális összecsapásra készül a síita és a nyugati civilizáció között, amely alatt a kereszténységet értem"- mondta a szakértő.

Olvasson tovább: