.
Néhány nappal a grúz–orosz konfliktust követően Tádzsikisztánban rendezték
meg a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóját. A Föld
lakosságának a közel felét, hárommilliárd embert tömörítő ázsiai fórumot
Vlagyimir Putyin kezdeményezésére hozták létre még 2004-ben. Most a gazdasági
célok mellett katonai együttműködésről is tárgyalt a hat tagállam.
Az alapítók: Oroszország, Kína, Tádzsikisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán és
Üzbegisztán mellett az SCO-ban megfigyelői státusszal rendelkezik India,
Pakisztán, Irán és Mongólia, és az összekötő csoport keretében együttműködik
Afganisztán is.
A Sanghaj-csoport hivatalosan gazdasági és humanitárius célokra jött létre,
ugyanakkor elemzők felhívják rá a figyelmet, hogy a hat tagállam a Föld
lakosságának majdnem a felét, két hatalmas nukleáris arzenált, és több mint 4
millió – vagyis a NATO haderejének létszámát meghaladó számú – katonát egyesít
magában.
Moszkva a grúziai beavatkozással is jelezte, hogy a NATO és az Európai Unió
ázsiai befolyásával szemben új erőegyensúlyt szeretne létrehozni, és ebben
fontos szerepet kaphat a Sanghaji Együttműködési Szerződés keretében kibontakozó
katonai szövetség is.
„Moszkva nagyon sokat vár a rendezvénytől” – írta a Novije Izvesztija egy nappal
a találkozó kezdete előtt. – „Az SCO-országok – melyek nagyobb része Moszkva
szövetségesének tekinthető – a grúz kérdést illetően eddig vagy mellőzték a
kommentárokat, vagy csak absztrakt módon fejezték ki a béke és a diplomáciai
rendezés iránti igényüket. Most viszont, akarják vagy sem, muszáj lesz állást
foglalniuk az ügyben. A kérdés csak az, hogy mit fog ehhez szólni Moszkva.”
Ez az előrejelzés nagyrészt bevált, de nem teljesen. A Független Államok
Közösségének gyakorlatilag egyetlen tagja sem támogatta a katonai akciót, és
Moszkvának nem sikerült az SCO-tagországoktól sem kicsikarnia a szükséges
támogatást. Ahogy az utro.ru tudósítója írja: „Dmitrij Medvegyev elnöki
debütálása az SCO-találkozón majdnem kudarcként végződött.”
Az SCO hallgatásának komoly okai vannak. Valamennyi résztvevő soknemzetiségű
állam, és mind rendelkeznek Dél-Oszétiához és Abháziához hasonló forró
pontokkal. A volt szovjet tagállamok fenyegetésként értékelik azt, hogy
Oroszország kész fegyverrel is megvédeni állampolgárait. India, Kína és Irán a
maguk részéről ugyan nem tartanak Oroszország efféle fellépésétől, ám mégsem
akarnak ürügyet adni a Nyugatnak vagy szomszédaiknak a beavatkozásra. Elég
problémájuk van így is mind a Nyugattal, mind a saját szeparatistáikkal.
Ráadásul Kína gazdaságilag ugyanúgy kötődik Amerikához, mint Oroszországhoz –
írja a Novije Izvesztija.
Oroszországnak viszont érdekében állna az SCO-tagországok katonáinak a
mozgósítása, miután Grúzia nemzetközi békefenntartó kontingens bevonulását
követeli a területére. Ezzel ugyanis megzavarná a NATO kaukázusbeli
terjeszkedését, és cáfolná a birodalmi törekvéseire tett utalásokat is.
Ugyanakkor a résztvevők a találkozó záróokmányában csak mély aggályukat fejezték
ki. Az SCO államfői, miközben támogatták Oroszország békefenntartói és
együttműködési szerepét, a konfliktus megoldásának Sarkozy részvételével
kidolgozott pontját is aláírták.
Alekszandr Dugin, az Eurázsiai Nemzetközi Mozgalom vezetője is megszólalt az
ügyben. A radikális nézeteiről ismert filozófus-politikus legutóbb a grúz
konfliktus kapcsán hallatott magáról, amikor felszólította Putyint és
Medvegyevet, hogy avatkozzanak be a konfliktusba, ellenkező esetben, ahogy
figyelmeztetett, államcsíny lehet Oroszországban. Legújabb nyilatkozatában pedig
azt állítja, hogy „a közeljövőben megváltozik a világ szerkezete”: közepes
intenzitású helyi háborúk sora fog végigsöpörni a földön. Dugin szerint
másfél-két hónap múlva Kína és más országok elismerik Dél-Oszétia függetlenségét
azért, hogy Oroszország segítségét kérhessék a saját területükön fennálló saját
konfliktusaik megoldásához. „Kína még egy ideig folytatja a játszmát, de
hamarosan rá fog jönni, hogy nemcsak Tibettel vannak gondjai, hanem Tajvannal is
– értékeli Dugin a nemzetközi politikai helyzetet. – Ez a Tajvant érintő
probléma pedig csak ugyanúgy oldható meg, mint Abházia és Dél-Oszétia
konfliktusa. Kínának orosz támogatásra lesz ehhez szüksége, ami miatt kénytelen
lesz felülvizsgálni álláspontját Dél-Oszétiát és Abháziát illetően.”
Dugin szerint az is elképzelhető, hogy Irán még Kínánál is korábban ismeri majd
el a szakadár köztársaságok függetlenségét, és lehet, hogy Örményország is ezt
teszi, csak hogy megoldhassa az örmények lakta Hegyi Karabah problémáját
Azerbajdzsánban.
Dugin azt sürgeti, hogy Oroszország érvényesítse érdekeit: „Valós sokpólusú
világra van szükségünk, itt az ideje, hogy bepótoljuk, amit elmulasztottunk.
Kína még jobban függ a kőolajunktól és a földgázunktól, mint az Európai Unió. Ha
pedig megtaláljuk az együttműködést Iránnal, gyorsan megoldjuk a problémákat a
barátainkkal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal, amivel akkora adut kapunk,
hogy beleremeg az egész világ. Most beléptünk a világ szerkezetének
átalakításába” – nyilatkozta Dugin.
A liberális jogrend demokratikus deficitje olyan jogi háttérhatalmat termelt ki, aminek sem választói legitimitása nincs, és a közérdeket sem szolgálja. Eljárásuk rendszerint azt közvetíti nemzeti...
Az Európai Parlament képviselői az elmúlt héten megszavaztak egy határozatot, amely felszólít minden tagállamot, hogy haladéktalanul ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. Ezt mindeddig hét...
Bevezetik a dugódíjat, és öt éven belül korlátozzák a dízelautók behajtását Budapest központjába – legalábbis a főváros új vezetőségének tervei szerint. A változáshoz azonban parlamenti döntés...
Nemcsak Romániában ismert jelenség, hogy gyerekeket a saját szüleik adnak el prostituáltnak – ez az összes posztkommunista és harmadik világbeli országra jellemző. A gyerekeltűnések mögött...
Az online térben szocializálódott fiatal szülők számára természetes, hogy életük főbb eseményeit publikálják – nem kivétel ez alól a szülővé válás sem. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy...
Néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy fiatal ne házastársi hűségben és szülői szerepben gondolkozzon, annak minden előnyével és nehézségével együtt. A média, az aktuális...
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!