A Moszkva–Teherán–Peking tengely

Néhány nappal a grúz–orosz konfliktust követően Tádzsikisztánban rendezték
meg a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóját. A Föld
lakosságának a közel felét, hárommilliárd embert tömörítő ázsiai fórumot
Vlagyimir Putyin kezdeményezésére hozták létre még 2004-ben. Most a gazdasági
célok mellett katonai együttműködésről is tárgyalt a hat tagállam.

Az alapítók: Oroszország, Kína, Tádzsikisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán és
Üzbegisztán mellett az SCO-ban megfigyelői státusszal rendelkezik India,
Pakisztán, Irán és Mongólia, és az összekötő csoport keretében együttműködik
Afganisztán is.

A Sanghaj-csoport hivatalosan gazdasági és humanitárius célokra jött létre,
ugyanakkor elemzők felhívják rá a figyelmet, hogy a hat tagállam a Föld
lakosságának majdnem a felét, két hatalmas nukleáris arzenált, és több mint 4
millió – vagyis a NATO haderejének létszámát meghaladó számú – katonát egyesít
magában.

Moszkva a grúziai beavatkozással is jelezte, hogy a NATO és az Európai Unió
ázsiai befolyásával szemben új erőegyensúlyt szeretne létrehozni, és ebben
fontos szerepet kaphat a Sanghaji Együttműködési Szerződés keretében kibontakozó
katonai szövetség is.

„Moszkva nagyon sokat vár a rendezvénytől” – írta a Novije Izvesztija egy nappal
a találkozó kezdete előtt. – „Az SCO-országok – melyek nagyobb része Moszkva
szövetségesének tekinthető – a grúz kérdést illetően eddig vagy mellőzték a
kommentárokat, vagy csak absztrakt módon fejezték ki a béke és a diplomáciai
rendezés iránti igényüket. Most viszont, akarják vagy sem, muszáj lesz állást
foglalniuk az ügyben. A kérdés csak az, hogy mit fog ehhez szólni Moszkva.”

Ez az előrejelzés nagyrészt bevált, de nem teljesen. A Független Államok
Közösségének gyakorlatilag egyetlen tagja sem támogatta a katonai akciót, és
Moszkvának nem sikerült az SCO-tagországoktól sem kicsikarnia a szükséges
támogatást. Ahogy az utro.ru tudósítója írja: „Dmitrij Medvegyev elnöki
debütálása az SCO-találkozón majdnem kudarcként végződött.”

Az SCO hallgatásának komoly okai vannak. Valamennyi résztvevő soknemzetiségű
állam, és mind rendelkeznek Dél-Oszétiához és Abháziához hasonló forró
pontokkal. A volt szovjet tagállamok fenyegetésként értékelik azt, hogy
Oroszország kész fegyverrel is megvédeni állampolgárait. India, Kína és Irán a
maguk részéről ugyan nem tartanak Oroszország efféle fellépésétől, ám mégsem
akarnak ürügyet adni a Nyugatnak vagy szomszédaiknak a beavatkozásra. Elég
problémájuk van így is mind a Nyugattal, mind a saját szeparatistáikkal.
Ráadásul Kína gazdaságilag ugyanúgy kötődik Amerikához, mint Oroszországhoz –
írja a Novije Izvesztija.

Oroszországnak viszont érdekében állna az SCO-tagországok katonáinak a
mozgósítása, miután Grúzia nemzetközi békefenntartó kontingens bevonulását
követeli a területére. Ezzel ugyanis megzavarná a NATO kaukázusbeli
terjeszkedését, és cáfolná a birodalmi törekvéseire tett utalásokat is.
Ugyanakkor a résztvevők a találkozó záróokmányában csak mély aggályukat fejezték
ki. Az SCO államfői, miközben támogatták Oroszország békefenntartói és
együttműködési szerepét, a konfliktus megoldásának Sarkozy részvételével
kidolgozott pontját is aláírták.

Alekszandr Dugin, az Eurázsiai Nemzetközi Mozgalom vezetője is megszólalt az
ügyben. A radikális nézeteiről ismert filozófus-politikus legutóbb a grúz
konfliktus kapcsán hallatott magáról, amikor felszólította Putyint és
Medvegyevet, hogy avatkozzanak be a konfliktusba, ellenkező esetben, ahogy
figyelmeztetett, államcsíny lehet Oroszországban. Legújabb nyilatkozatában pedig
azt állítja, hogy „a közeljövőben megváltozik a világ szerkezete”: közepes
intenzitású helyi háborúk sora fog végigsöpörni a földön. Dugin szerint
másfél-két hónap múlva Kína és más országok elismerik Dél-Oszétia függetlenségét
azért, hogy Oroszország segítségét kérhessék a saját területükön fennálló saját
konfliktusaik megoldásához. „Kína még egy ideig folytatja a játszmát, de
hamarosan rá fog jönni, hogy nemcsak Tibettel vannak gondjai, hanem Tajvannal is
– értékeli Dugin a nemzetközi politikai helyzetet. – Ez a Tajvant érintő
probléma pedig csak ugyanúgy oldható meg, mint Abházia és Dél-Oszétia
konfliktusa. Kínának orosz támogatásra lesz ehhez szüksége, ami miatt kénytelen
lesz felülvizsgálni álláspontját Dél-Oszétiát és Abháziát illetően.”

Dugin szerint az is elképzelhető, hogy Irán még Kínánál is korábban ismeri majd
el a szakadár köztársaságok függetlenségét, és lehet, hogy Örményország is ezt
teszi, csak hogy megoldhassa az örmények lakta Hegyi Karabah problémáját
Azerbajdzsánban.

Dugin azt sürgeti, hogy Oroszország érvényesítse érdekeit: „Valós sokpólusú
világra van szükségünk, itt az ideje, hogy bepótoljuk, amit elmulasztottunk.
Kína még jobban függ a kőolajunktól és a földgázunktól, mint az Európai Unió. Ha
pedig megtaláljuk az együttműködést Iránnal, gyorsan megoldjuk a problémákat a
barátainkkal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal, amivel akkora adut kapunk,
hogy beleremeg az egész világ. Most beléptünk a világ szerkezetének
átalakításába” – nyilatkozta Dugin.