Kereső toggle

Hány szavazatot hoz bin Laden?

Választási láz az Egyesült Államokban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Egyesült Államokban javában folyik a felkészülés a november 7-én tartandó
kongresszusi választásokra. Mindkét nagy politikai párt, a republikánusok és
demokraták számára komoly jelentoséggel bír az esemény, hiszen a Kongresszus egy
részének újraválasztása történik, amelyet sokan a 2008 novemberében megrendezett
elnökválasztás fopróbájának tartanak.



Barack Obama

Mind a Republikánus mind a Demokrata Párt sajátos módon „játszik rá”
szavazótáborának hagyományos értékeire, illetve az amerikai szavazási
szokásokra. A republikánusok a hagyományos konzervatív értékekkel,
nemzetbiztonsági kérdésekkel, a terrorveszély bemutatásával kívánják a
szavazatokat maximalizálni. A Republikánus Párt kampányának központi eleme a
terrorizmus elleni hatásos harc folytatása: a szavazók mozgósításához Oszama bin
Laden képét és szavait tartalmazó hirdetést vetettek be. A viszonylag egyszeru
politikai üzenetet közvetíto reklámklipben al-Kaida harcosok képei tunnek fel
katonai kiképzés közben, mellettük több terrorista vezér látható, majd egy bin
Ladennek tulajdonított mondatot idéz a hirdetés, mely szerint „ami ezután
következik, az még nagyobb lesz”. „Ez most a tét” – zárul a politikai hirdetés.



Hillary Clinton

A kampány finisében a mozgósításnak, illetve a másik tábor szavazóinak
otthontartásában a legválogatottabb eszközöket sorakoztatják fel a pártok. Nem
kis botrányt kavart a republikánusok háza táján a konzervatívok vélt
xenofóbiájára és bevándorlás-ellenességére rájátszó ügy, melyben tizennégy ezer
levelet postáztak latin-amerikai származású szavazóknak Kaliforniában azzal a
szándékkal, hogy ne éljenek szavazati jogukkal. A levél arra hívta fel a
figyelmet, hogy amennyiben az olvasó nem legálisan lépte át a határt és szavazni
megy, a törvények szerint buncselekményt követ el, és akár börtönben is
végezheti. Az ügy pikantériája, hogy a szálak egy bevándorló republikánus Tan
Nguyenhez vezettek, aki maga is nyolcévesen a kommunista Vietnámból menekült az
Egyesült Államokba. A volt akcióhos, Arnold Schwarzenegger, Kalifornia
kormányzója több más ismert republikánus személyiség mellett elhatárolta magát a
jelölttol, akit a botrány miatt visszalépésre szólított fel.



Tan Nguyen

Az iraki háború miatti népszeruség-csökkenés után nem kis kihívás Bush
elnöknek a mandátumok jelenlegi többségét megtartani az amerikai Kongresszusban.
Amennyiben a mostani választások során a demokratáknak legalább tizenöt helyet
sikerül megszerezni a Képviseloi Közgyulésben, illetve hat helyet a Szenátusban,
akkor mindkét kamarában kisebbségbe szorulnak a jelenleg legnagyobb frakciót
képezo republikánusok.

A Demokrata Párt eltéro módon igyekszik áttörni a szavazók ingerküszöbét voksok
többségének megszerzése érdekében: új személyiségek bemutatásával és
felfuttatásával kampányolnak. Ilyen emblematikus arc a kenyai származású Barack
Obama, Illinois Állam szenátora, akirol már mint a 2008-as elnökválasztások
egyik esélyes elnökjelöltjeként beszélnek. A Demokrata Párt nagy reményeket fuz
a viszonylag fiatal, a televízióban remekül szereplo fekete politikus
személyéhez. Megnyero stílusa miatt sokan egyenesen John F. Kennedyhez mérik
politikusi kvalitásait, aki több hasznot hozhat a Demokrata Párt konyhájára,
mint az egyes vélemények szerint megosztó Hillary Clinton, akire szintén
befutóként tekintenek az esélyeket latolgatók.

A fekete bevándorló politikus népszerusége többek között annak is köszönheto,
hogy személyében az „amerikai álom” valósul meg. Ezen hagyományosnak mondható
amerikai alapértékek szerint az Egyesült Államok továbbra is a szabadság és a
lehetoségek társadalmát jelenti állampolgárai számára. Egy connecticut állambeli
egyetem országos közvéleménykutatása szerint a kenyai származású demokrata
politikus Rudolph Giuliani után jelenleg a második legnépszerubb politikus az
Egyesült Államokban.

Olvasson tovább: