Kereső toggle

Mélyponton a Nyugat és Oroszország viszonya

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Idén Szentpéterváron gyűlnek össze a világ vezető ipari demokráciáit és
Oroszországot magukba tömörítő G8-ak. Bár a hivatalos napirenden olyan témák
szerepelnek, mint az energiabiztonság, az alternatív erőforrásokra való áttérés
és a fertőző betegségek elleni harc, a felszín alatt számottevő feszültség
húzódik a résztvevő államok között. Az elemzők szerint Moszkva és Washington
kapcsolata nem volt még ilyen mélyponton a posztkommunista érában.



Fotók: AP

A Kreml egyik, magát megnevezni nem akaró munkatársa szerint: „Az üzenet
világos lesz. Akár tetszik, akár nem, Oroszország visszatért. Hamarosan gáz- és
olaj-szuperhatalom leszünk. Putyin számára a G8 találkozón a legfontosabb, hogy
megkapja azt a tiszteletet, amelyet szerinte Oroszország megérdemel”. Ám
miközben Putyin elnök azon igyekszik, hogy egy újonnan felfogadott amerikai
PR-cég segítségével Oroszországot a „jóindulatú energia-szuperhatalomként”
tüntesse fel, és meggyőzze a vezető ipari országokat arról, hogy országát ideje
komolyan venniük, a Nyugat egyre nagyobb aggodalommal figyeli az oroszországi
tendenciákat. A feszült hangulatot valószínűleg a csúcstalálkozó színhelyéül
szolgáló Konsztantyinovszkij palotánál sebtében elültetett hat és fél millió
virág illata sem oldja majd fel.

Bár a közelmúltban Putyin elnök igyekezett az emberi jogi aktivisták kedvében
járni, és az Amnesty International munkatársával, Irene Khannal együtt
sajnálkozott a guantanamói börtönben zajló állítólagos visszaélések felett, a
jelek szerint a saját háza táján is van mit söprögetnie. A csúcstalálkozó előtt
speciális rendőri egységek több száz ellenzéki aktivistát hallgattak ki és
félemlítettek meg különböző eszközökkel. A Kreml bírálóit előállították a
rendőrőrsökön, ahol fotót készítettek róluk, ujjlenyomatot vettek tőlük, és
figyelmeztették őket, hogy maradjanak távol minden demonstrációtól. Az ehhez
hasonló incidensek nyomán már korábban is megkérdőjelezte több nyugati
politikus, hogy Oroszországnak egyáltalán ott van-e a helye a demokratikus
államokból álló G8-ak között. Amikor a világ vezető ipari nagyhatalmai
Oroszországot 1998-ban állandó tagként meghívták a szervezetbe, Moszkva
elkötelezte magát a pluralista politikai rendszer kialakítása, a jogállam
megszilárdítása, a független bírói hatalom megteremtése és a globális gazdaságba
való integrálódás mellett. A jelek szerint azonban mindössze az utóbbi terén
történt előrelépés.

Oroszország egyébként a világ gáztartalékának 27, olajtartalékának pedig 6
százalékát tudhatja magáénak, míg nélküle a G7-ek a gáztartalék 4, az
olajtartalék 9 százalékával büszkélkedhetnek. A csúcstalálkozó hivatalos
napirendjén az energiabiztonság kérdése szerepel: vagyis az, hogy csökkenthető-e
a világ olajfüggősége az alternatív erőforrásokra való áttéréssel. A találkozón
várhatóan bejelentik majd egy amerikai–orosz megállapodás megszületését is,
amelynek keretében Amerika elhasznált nukleáris üzemanyagot rakhatna le orosz
területen. Putyin elnök pedig az AIDS elleni harc és az oktatás fejlesztésének
kérdését is ki akarja emelni. A nem hivatalos programban viszont olyan
nyugtalanító kérdések szerepelnek, mint az iráni nukleáris program és az
észak-koreai rakétatesztek. Oroszország – Kína mellett – egyik fő akadálya
annak, hogy a „gonosz tengelyéhez” tartozó államokra szankciókat lehessen
kivetni, mi több, maga is fegyvereket adott el Szíriának és Iránnak is.

A Nyugat – különösen Washington – egyre inkább aggodalmának ad hangot az orosz
tendenciák láttán. Ariel Cohen, a Heritage Foundation munkatársa szerint „Putyin
meg akarja őrizni mosolygó álarcát, de a valóságban Oroszország közel áll ahhoz,
hogy összevesszen a Nyugattal. Nem figyel többé arra, hogy mit mondanak az
amerikaiak és az európaiak. Megvan a saját programja, és azt keményen viszi
előre”. Cohen szerint a színfalak mögött Putyint figyelmeztetni kellene a
Nyugattal való szembefordulás következményeire. „Oroszország és a Nyugat
kapcsolatában nem volt még ilyen mélypont a posztkommunista érában.” John McCain
szenátor – a 2008-as elnökválasztás egyik esélyese – azt nyilatkozta, hogy
„Oroszország nem érdemli meg, hogy a G8-ak közé tartozzon”. Egyes források
szerint Washingtonban már azt is fontolgatják, hogy a G8-at ki kellene bővíteni
G10-re. Ha Oroszország továbbra is a demokratizálódással szemben halad, miért ne
lehetne bővíteni a „klubot” olyan gyorsan növekvő gazdaságokkal, mint Kína,
India vagy akár Brazília?

Hasonlóképpen elítélően vélekedett Moszkva lépéseiről Dick Cheney amerikai
alelnök is, aki egyik májusi beszédében bírálta Oroszországot, amiért
visszanyesi a demokráciát, olaj- és gáztartalékait pedig szomszédai sakkban
tartására használja fel. „Oroszország úgy viselkedik, mint egy megvadult
haramiaállam” – tette hozzá a Fehér Ház egyik munkatársa. Cheney beszéde, amely
sokak szerint a hidegháborús időkre emlékeztetett, Bush elnök jóváhagyásával
hangzott el, ám maga az elnök valószínűleg jóval diplomatikusabb hangot üt majd
meg a csúcstalálkozón. Putyin elnöknek jól jött, hogy a csúcs előtt sikerült
likvidálni Samil Baszajevet, a csecsen lázadók vezérét, akit a 2004-es beszláni
tragédia kitervelőjének tartanak. Az orosz elnök így jelentős győzelmet
jelenthet be a csúcson a terrorizmus elleni harc terén.

Pár nappal a konferencia előtt Moszkvában került megrendezésre egy „alternatív
csúcs”, amelyet az amerikai National Endowment for Democracy és a Soros
Alapítvány finanszírozott. A Moszkvai Helsinki Csoport elnöke nyitóbeszédében
felsorolta mindazokat a lépéseket, amelyeket a Kreml tett a demokrácia elfojtása
érdekében az utóbbi időben. Bár a Kreml figyelmeztetett, hogy a nyugati
képviselők jelenlétét a konferencián „barátságtalan” lépésként fogja kezelni, az
alternatív csúcson részt vett többek között a brit nagykövet és Daniel Fried
amerikai külügyi államtitkár, de az 50 külföldi vendég között jelen volt több
más G8-tag moszkvai nagykövete is. A találkozón részt vett Kaszparov volt
sakkvilágbajnok is, akit nézetei miatt kitiltottak az orosz médiából. Bush elnök
fontolóra vette az alternatív csúcs delegációjának fogadását szentpétervári
tartózkodása alatt.

Olvasson tovább: