Kereső toggle

ENSZ helyett NATO

Helycsere a libanoni határon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amir Perec izraeli védelmi miniszter vasárnap bejelentette, hogy Izrael kész
lenne egy ideiglenes nemzetközi hadero jelenlétét elfogadni. Annak ellenére,
hogy Izrael korábban szkeptikus volt a nemzetközi delegációk térségbeli
tevékenységével kapcsolatban, ezúttal azonban a libanoni hadsereg gyengeségére
hivatkozva támogatna egy, a NATO vezénylése alatt álló küldöttséget, amely a
libanoni határ mentén állomásozna.



NATO-kontingens bevetésen

Fotó: AP

Bár a javaslat részletei még kidolgozásra várnak, a tervek szerint amerikai
csapatok nem vennének részt a küldöttségben, mivel az Irakban és Afganisztánban
folyó hadmuveletek lekötik az amerikai hadsereg energiáit. A hadero létszáma az
amerikai média szerint tízezer és húszezer között lenne, és franciaországi vagy
törökországi kontingens vezetné. A küldöttség tagjaiként Olaszország, Brazília,
India és Németország merült fel. A haderon keresztül a cél az, hogy a libanoni
kormány pozíciója erosödjön az országban.

Tony Blair brit miniszterelnök (képünkön) és más vezetok már követelték egy
komoly hadero felállítását, amely a jelenleg Libanonban állomásozó és
hatástalannak bizonyuló kétezer ENSZ-megfigyelobol álló delegációt váltaná fel.

John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet ígéretet tett, hogy az amerikai kormány
komolyan fogja venni a NATO vezette hadero lehetoségét.

Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök (képünkön) azonban úgy véli, hogy az
ENSZ-nek kellene a vezeto szerepet felvállalnia, amennyiben nemzetközi hadero
felállítására kerül sor. Szinjóra egyik tanácsosa, Mohamad Chatah véleménye
szerint pedig a nemzetközi hadero kérdése nem érinti a probléma lényegét, és
inkább „világos megoldásokra” lenne szükség a helyzet kezelésére.

 

Szakértok és elemzok azonban nyitott kérdésnek tartják, hogy a felvetés
reális megoldást hozhat-e. Véleményük szerint egy ilyen delegációnak az
eredményessége a Hezbollahhal szemben attól függ, hogy milyen felhatalmazást
kap, és hogy elnyeri-e a libanoni kormány támogatását a gerillák elleni
küzdelemben.

A Tel Aviv-i Egyetem egyik Közel-Kelet-szakértoje szerint a terv megvalósulása
idobe fog telni, ugyanis olyan helyzetrol van szó, melynek során egy „nem
állami” tényezovel harcolnak egy gyenge államban. Többen úgy vélik, egy
esetleges politikai megállapodás semlegesítheti a Hezbollah tevékenységét,
ugyanakkor nem tudja Libanonból kiuzni a terrorszervezetet, amely mélyen beépült
az ország politikai életébe.

Mark Regev külügyminiszteri szóvivo kijelentette: tisztában vannak a
kihívásokkal, ugyanakkor úgy vélik, a nemzetközi közösség megértette azt, hogy
milyen fontos, hogy soha ne engedjék meg ennek a szélsoséges csoportnak, hogy
regionális válságot idézzen elo.

A kérdés valószínuleg napirendre kerül a szerdai római nemzetközi konferencián,
amelyen a kialakult közel-keleti válsággal foglalkoznának. A résztvevo arab
államok támogatnák a hatékony nemzetközi jelenlétet a térségben, de csakis a
libanoniaknak megfelelo formában és összetételben. Azt azonban leszögezték, hogy
a konferencián azonnali tuzszünetet szeretnének elérni, a Közel-Keletre látogató
amerikai külügyminiszter ezzel szemben a „sürgos, de tartós békét” hangsúlyozta
a palesztin elnökkel való találkozása során.

Olvasson tovább: