Kereső toggle

A libanoni–izraeli konfliktus évtizedei

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az 1967-es arab–izraeli háború és a Palesztin Felszabadítási Szervezetre
mért 1970-es jordániai csapás után, amely a Husszein király elleni
merényletkísérletet követte, számos palesztin menekült Libanonba – köztük
Jasszer Arafat és a PFSZ.

1968. december 28-án izraeli kommandósok támadták meg a bejrúti
nemzetközi repülőteret, több mint egy tucat repülőgépet semmisítve meg,
megtorlásul az Athén repülőterén megtámadott, civileket szállító izraeli
repülőgép elleni palesztin akcióért.

1973. április: Izraeli elit kommandósok – női ruhában, a későbbi
miniszterelnök, Ehud Barak vezetésével – megölnek három PFSZ-vezetőt Bejrútban.


1975: Libanonban polgárháború tör ki, melynek során a palesztinok és a
palesztinpárti libanoni milicisták szembekerülnek a libanoni keresztény
milicistákkal.

A közel 15 évig húzódó háború hivatalosan 1990-ben ér véget. Szíria a
polgárháború ürügyén csapatokat küld Libanonba, amelyek 30 évig, 2005 áprilisáig
maradnak.

1978. március: Egy izraeli busz elleni PFSZ-támadás miatt az izraeli
hadsereg bevonul Libanonba, hogy visszakényszerítse a PFSZ-t a határról. Miután
az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban kötelezi Izraelt az azonnali
visszavonulásra, Izrael kivonja csapatait. 12 mérföld széles „biztonsági zónát”
hoznak létre, hogy Izrael területét megvédjék a határon keresztül történő
támadásoktól.

1981. július 17.: Az izraeli hadsereg bombatámadást intéz a
nyugat-bejrúti PFSZ-központ ellen, amelyben több mint 300 civil hal meg. A
támadás után az Egyesült Államok támogatásával létrejön a tűzszünet Izrael, a
PFSZ és Szíria között, amelynek csapatai Libanonban tartózkodtak.

1982: A tűzszünet 1982. június 6-áig tart, amikor a nagy-britanniai
izraeli nagykövet elleni merényletkísérlet után Izrael mintegy 600 ezer
katonával lerohanja Libanont, hogy visszaszorítsa a PFSZ-t a határról. Arafat és
a PFSZ augusztusban elmenekül Libanonból, és Tuniszban telepedik le. Itt
maradnak egészen 1994-ig, amikor is Gázába költöznek. Szeptember 14-én, nem
sokkal beiktatása után meggyilkolják az Izrael-barát elnököt, Basir Dzsemajelt.
Egy nappal később Izrael bevonul Nyugat-Bejrútba, és a következő napon közel 800
palesztin menekültet gyilkolnak le a libanoni keresztény milícia tagjai a Sabra
és a Shatila táborokban. Izraelt azzal vádolják, hogy nem tett semmit a
mészárlás megakadályozására.

1983. október: A Hezbollah öngyilkos merénylője felrobbantja az amerikai
haditengerészet és a francia hadsereg bejrúti központját. A merénylet 298
áldozatot követel, közülük 241 amerikai. Néhány hónappal később kivonják az
amerikai csapatokat Libanonból.

1985. június: Izrael Libanon nagy részéből kivonul, de délen továbbra is
ellenőrzése alatt tartja a 19 km széles biztonsági zónát, egészen 2000 májusáig.


1993. július: Izrael megtámadja Dél-Libanont egy egyhetes akcióban,
melynek célja a Hezbollah izraeli városok elleni támadásainak megszüntetése.

1996. április: Izrael és a Hezbollah között 16 napig tartó harc során
összesen 137 személy hal meg, legtöbbjük libanoni civil.

2000. május: Az izraeli csapatokat kivonják Dél-Libanonból, és az ENSZ
létrehozza a „kék vonalat”, a két ország közötti hivatalos határt.

2003. szeptember: Izraeli harci gépek bombázzák Dél-Libanont, válaszul
arra, hogy a Hezbollah rakétákkal lőtt izraeli repülőgépekre.

2005. február 14.: Meggyilkolják Rafik Hariri volt libanoni
miniszterelnököt. Szíriára egyre nagyobb nyomás helyeződik, hogy kivonja
csapatait Libanonból, amit végül áprilisban meg is tesz.

(Összeállította: Lukács Ibolya Anna)

Olvasson tovább: