Kereső toggle

Amerikai agresszió

vagy iraki felelősségáthárítás?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megrázó képsorokat tett közzé nemrég a BBC az amerikai hadsereg iraki
kontingenséről, melyek szerint a koalíciós csapatok katonái „tizenegy ártatlan
iraki civilt” öltek meg március 15-én Isaki városában, 60 kilométerre északra
Bagdadtól.



Fotók: AP

A videofelvétel, amelyen gyerekek is láthatók a halottak között, hivatalosan
egy a koalíciós csapatokkal szembenálló szunnita szélsőséges csoporttól
érkezett. A BBC külpolitikai szerkesztője, John Simpson az esettel kapcsolatban
elmondta: a felvételeket különböző forrásból ellenőrizték, és eredetinek
találták. Az amerikai hadsereg és az iraki rendőrség később egymástól teljes
mértékben különböző módon kommentálta az ügyet.

A Pentagon vizsgálatot indított az ügyben, amelynek eredményeit Bush elnök
korábbi ígéretéhez híven közzétették. William Caldwell vezérőrnagy szerint
„abszolút hamisak” azok a vádak, melyek szerint a katonák kivégeztek volna egy
családot. A vezérőrnagy nem látott kivetnivalót abban, hogy a koalíciós csapatok
egy ellenőrzött információ alapján lázadókat akartak letartóztatni.

Az iraki kormány is nyomozást kíván folytatni az üggyel kapcsolatosan. Nouri
Maliki iraki miniszterelnök bírálta a koalíciós csapatokat, mivel szerinte
önkényesen támadnak meg civileket. A miniszterelnök szerint a civilek
megtámadása „általános a nemzetközi erők nagy részében. A katonák többsége nem
tiszteli a polgárokat, összetörik a civilek autóit, és gyanú esetén azonnal
ösztönösen gyilkolnak”. Donald Rumsfeld védelmi miniszter a kemény vádakra
kijelentette: az amerikai csapatok 99,9 százaléka „példásan viselkedik”.

Az amerikai hatóságok már a vizsgálat befejezése előtt elismerték, hogy március
15-én lövöldözés tört ki, amelyben amerikai katonák is részt vettek, és amelyben
összeomlott egy ház is. A lövöldözésben négy ember halt meg, köztük két nő és
egy gyerek, akik feltehetőleg tagjai voltak egy szélsőséges lázadó csoportnak.
Az amerikai haderő jelentése szerint az akcióra egy informátortól származó
értesülés miatt került sor, mely szerint a házban az al-Kaida támogatói
tartózkodnak. A ház a tűzharc miatt szükségesnek ítélt légicsapásban omlott
össze. A feltételezett terroristák, két nő és egy gyerek a robbanásban haltak
meg. A vizsgálat során négy holttestet hoztak ki a házból, amelyek egyike egy
lázadó volt, és további holttestek maradtak a ház romjai alatt. A törmelékek és
a leomlott falak miatt azonban nem állapítható meg pontosan a halottak száma.

Caldwell vezérőrnagy elmondta: a katonák korrekt módon közelítették meg a házat
és jártak el, mielőtt fegyveres támadás alá kerültek volna. „A gyanúsítások,
hogy a katonák kivégezték a családot, amely ebben a házban lakott, aztán
elfedezték a bűncselekményt egy légicsapással, teljesen alaptalanok.”

Az iraki rendőrség jelentése szerint azonban az amerikai katonák összeterelték
az embereket, és közülük önkényesen kiválasztott tizenegy embert lelőttek, akik
között öt gyerek és négy nő is volt, ezután pedig felrobbantották az épületet. A
BBC külpolitikai szerkesztője szerint a felvételen jól láthatóak a halottakon a
lövéstől származó sérülések.

A Pentagon több másik esetet is vizsgál, amelyek közül az egyik 2005. november
19-én történt Haditha városában. Szemtanúk szerint amerikai tengerészgyalogosok
vérfürdőt rendeztek a Bagdadtól körülbelül 200 kilométerre északkeletre fekvő
városban, amelyben huszonnégy ember, köztük nők és gyerekek is meghaltak. Ezzel
kapcsolatban az iraki kormány is vizsgálatot indított, és Maliki miniszterelnök
az amerikai hatóságok vizsgálati eredményeire is igényt tart.



Amerikai katonák egy iraki családnál. Rumsfeld szerint: „Példásan viselkednek.”

Egy másik vizsgálat nyomán hét tengerészgyalogos és egy tiszt áll majd
hadbíróság elé egy iraki civil megöléséért, akit április 26-án lőttek le
Bagdadtól nyugatra, Hamandiya városában. A nyolc gyanúsítottat jelenleg San
Diegótól északra, Camp Pendletonban tartják őrizet alatt.

A Pentagon ezzel a két vizsgálattal kívánja tisztázni, hogy igazak-e az egyre
sűrűsödő és súlyosbodó vádak, vagy az irakiak csak a saját felelősségüket
akarják-e az amerikai hadseregre hárítani.

Dupláz a nato

A NATO megduplázza katonái számát Dél-Afganisztánban július végéig, miután
jövő hónapban átveszi a régió feletti irányítást az amerikai vezetés alatt álló
terrorista-elhárítási műveletekért felelős Operation Enduring Freedom nemzetközi
katonai erőktől. David Richards altábornagy, aki egy hónapja vette át az ISAF
irányítását, egy kabuli sajtótájékoztatón elmondta: a NATO égisze alá tartozó
ISAF sokkal inkább „emberbarát” lesz, hogy a helyiek támogatását is megnyerje.

Az információ felerősítette a merényletek intenzitását a térségben. A
merényletek sűrűsödését azzal magyarázzák, hogy július végére a déli területek
az ISAF ellenőrzése alá kerülnek, ezért 3000 katona érkezik a térségbe, amivel
minden bizonnyal elegendő lesz a létszám a tálibok megfékezésére. Éppen ezért az
időt kihasználva a tálibok tiltakozásuk jeléül igyekeznek minél több merényletet
elkövetni. Ugyanakkor a lakosságot is megfélemlítés alatt tartják azért, hogy
feladják a szövetséges erőkkel való együttműködést.

Scott Lundy, a szövetséges erők szóvivője a merényletekre úgy reagált, hogy ,,a
tálibok vagy bárki, aki a merényletekben közreműködik, elsősorban nem a
szövetséges erőknek okoz károkat, hanem inkább a lakosság szenved a támadások
következményeitől”.

Szövetséges diplomáciai források beismerik, hogy „súlyosbodott a helyzet
Afganisztánban, de túlzás lenne Irakkal összehasonlítani”. A változások egy
olyan időszakban jönnek, amikor felerősödött a harc a tálibok és a szövetséges
erők között. Csak május óta több mint 400-an haltak meg, többnyire militáns
tálibok Kandahar és Helmand régiókban. Ezért kérdés, hogy a NATO-erők a jóval
nagyobb létszámú amerikai csapatok kivonulása után elboldogulnak-e a helyzettel,
amit az is bonyolít, hogy a lakosság egyre elkeseredettebb.

David Richards altábornagy hangsúlyozta, hogy „a katonai erők nemcsak a tálibok
ellen harcolnak majd, hanem a lakosság alapvető szükségleteit is próbálják
kielégíteni, például több utat vagy öntözőrendszert hoznak létre”.

A NATO vezette erő harminchat ország katonáiból tevődik majd össze, legtöbbjük
Nagy-Britanniából, Kanadából és Hollandiából érkezik. Ezzel a csapatok létszáma
9 ezerről 17 ezerre nő. Viszont a békefenntartó erőket eddig nem vetették be
terrorista-elhárító akciókban, ami a koalíciós csapatokra inkább jellemző volt,
ezért kérdés, hogy vissza tudják-e majd szorítani a tálib erőket. (Jernei Enikő)

Olvasson tovább: