Kereső toggle

Orosz–német–francia csúcstalálkozó az erőszak árnyékában

Terrorhadjárat Putyin ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az iszlám terror árnyékában tartotta meg soros csúcstalálkozóját Jacques Chirac francia államfő, Gerhard Schröder német
kancellár és vendéglátójuk, Vlagyimir Putyin orosz államfő. Szocsiban, a híres fekete-tengeri üdülőhelyen különösen Chirac és Putyin volt gondban a két francia újságíró iraki elrablása, illetve az elmúlt napokban Oroszország ellen indított terrorhadjárat miatt. A három vezető azonban csúcstalálkozóival továbbra is azt demonstrálja, hogy Amerika mellett van más pólusa is a világnak. 



Jacques Chirac, Vlagyimir Putyin, Gerhard Schröder. Amerikán kívül is van megoldás Fotó: Reuters

Az Egyesült Államok iraki beavatkozása kapcsán különösen a franciák és a németek makacsolták meg magukat, fontos volt számukra, hogy különutas politikájukkal demonstrálják: ők nem hívei az "agresszív" fellépésnek, amibe egy ideje az oroszokat is igyekeznek bevonni. Pedig a jelek szerint a terrorizmussal kapcsolatos megalkuvó fellépés nem vezetett eredményre, hiszen az iszlám fanatikusokat nem zavarta Párizs Amerika-ellenessége abban, hogy elraboljanak két francia újságírót, követelve a fejkendő-törvény visszavonását. 

A nyugati kultúrkört fenyegető iszlám fanatizmus elleni küzdelem azonban egyelőre még nem ébresztette rá a francia és német vezetést az Amerikával való összefogás szükségességére, de az oroszok is szeretik kinyilvánítani önállóságukat. Az orosz külügyminisztérium a csúcstalálkozó alatt közölte: a nemzetközi együttműködésben továbbra is központi szerepet szánnak az ENSZ-nek és a nemzetközi jognak. Az európai közvéleményben érhető főként tetten az a hatalmas csúsztatás, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete fontosabb értékeket képvisel, mint egyes tagállamai, például az Egyesült Államok, holott az ENSZ legfőbb "értéke" már jó ideje az Amerika- és Izrael-ellenesség, amely "eszme" nyilvánvalóan elegendő ahhoz, hogy szövetségbe rendezze a nemzeteket. 

Putyin, Schröder és Chirac immár negyedszer találkozott tavaly óta, hogy a világpolitika fontos fenyegetéseit, a kábítószer-csempészetet, a határokon átnyúló szervezett bűnözést és a nemzetközi terrorizmust, valamint az iraki helyzetet megtárgyalják. A francia elnök a tervezettnél 24 órával később csatlakozott kollégáihoz, mivel a francia vezetés válságtanácskozást tartott az Irakban elrabolt francia túszok ügyében. Putyin elnök pedig a csúcs alatt jelentette be, hogy nagy valószínűséggel az al-Kaidához köthető terrorcsoport robbantotta fel a múlt héten lezuhant két TU-típusú orosz repülőgépet, 89 ember halálát okozva (lásd keretes írásunkat).

A terrortámadások által is előtérbe került csecsenföldi helyzet valószínűleg nem rendeződött a hétvégi – erősen kétes – elnökválasztással sem, bár Chirac és a német kancellár igyekezett kijelenteni, hogy minden rendben volt a csecsen voksolással. Az Európai Unió Végrehajtó Bizottsága ugyanakkor elítélte az elnökválasztást, mondván, hogy az sem szabad, sem igazságos nem volt. Emberjogi szervezetek szerint ez a választás felért egy Moszkvából történt kinevezéssel. 

A megbeszéléseken felvetődött Irán témája is. A síita iszlám állam ugyanis az elmúlt időszakban atombomba előállításával fenyegetőzött. Putyin aláhúzta: Iránnak nem szabad megengedni, hogy az atomfegyverrel rendelkező országok klubjához csatlakozzon. Ezt azért is érdekes az orosz elnök szájából hallani, mivel a dél-iráni Buser városában épülő atomerőmű orosz közreműködéssel készül, a nemzetközi tiltakozás ellenére is. 

Egy eredménye biztosan volt a találkozónak: Putyin elnök bejelentette, hogy Oroszország a tavalyi 207 millió tonnáról 255 millió tonnára emeli kőolajkivitelét. Az oroszok Európa legjelentősebb földgázellátói, valamint az egyik legfontosabb olajexportőrei. Az elmúlt hetekben azonban a Jukosz olajtársasággal szembeni állami beavatkozások is hozzájárultak ahhoz, hogy megemelkedtek az olajárak. Schröder szerint valószínűleg stabilizálódnak az árak, ha Putyin tartja a szavát. 

A csecsen bosszú

Az elmúlt napokban hadjáratot indítottak a terroristák Oroszország ellen. A múlt kedden két orosz utasszállító repülőgépet ért terrortámadást, majd egy moszkvai buszmegállóban történt pokolgépes robbantást követően, e héten kedden este öngyilkos merényletet hajtottak végre egy moszkvai metróállomáson. A legalább tíz ember életét kioldó és mintegy ötven sebesültet maga után hagyó terrortámadást ugyanaz a csoport vállalta magára, mint a repülőgépek elleni támadást. 

Közvetlen a múlt heti támadások után jelezte az interneten egy magát Iszlambuli Brigádnak nevező csoport, hogy ők követték el a merényleteket, ami azért is érdekes, mert Kaled Iszlambuli volt az az egyiptomi katonatiszt, aki meggyilkolta Anvar Szadat egyiptomi elnököt 1981-ben. A merénylő a Dzsihád terrorcsoport tagja volt, amelynek egy része az al-Kaidába integrálódott az 1990-es években az Oszama bin Laden jobbkezének számító Ajman al-Zavahiri vezetésével. Az Iszlambuli Brigád emellett további támadásokkal fenyegette meg a "hitetlen Oroszországot", egy internetes honlapon közzétett nyilatkozat szerint a robbantás célja a "csecsenföldi muszlimok támogatása" volt. 

Ezt követően szerdán egy észak-oszétiai iskolában ejtették foglyul a tanévnyitón részt vevő tanárokat, diákokat és szüleiket a terroristák. A terroristák csecsen társaik szabadon bocsátását követelik a túszok elengedése fejében. A hírforrások ellentmondásos adatai szerint is több száz túsz sorsa lapzártánkkor még bizonytalan volt, Moszkva kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy az eddig már több halálos áldozatot is követelő túszdrámáról tárgyaljon.

Olvasson tovább: