Kereső toggle

Az elnök támogatja Rice meghallgatását

Szólásszabadság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Folytatódik a 2001. szeptember 11-ei terrorcselekmények előzményeinek kivizsgálására alakult független bizottság tevékenysége Washingtonban. A bizottság előtt a közelmúltban megjelent Condoleezza Rice jelenlegi nemzetbiztonsági főtanácsadó, és Richard Clark, aki mind Bush, mind két korábbi elnök szakértője is volt a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben. Richard Clark eskü alatt vallott, Condoleezza Rice azonban csak kötetlen beszélgetést folytatott a bizottság tagjaival. Szavai több alkalommal ellentmondtak Clarknak, illetve több más illetékes, többek között Dick Cheney alelnök szavainak.



Sandy Berger volt és Condoleezza Rice jelenlegi nemzetbiztonsági főtanácsadó. Utólag okosabbak Fotó: Reuters

Miközben Richard Clark nemrég megjelentetett könyvében súlyos vádakkal illette a Bush-kormányt, Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó a hétvégén több tévéműsorban igyekezett megvédeni az elnök álláspontját, és lerontani Clark hitelét. Egyre erősödött a politikai nyomás nemcsak a kongresszus és a demokraták, de a közvélemény részéről is az ügy tisztázását, valamint Rice eskü alatti kihallgatását várva a bizottságtól. 

Az amerikai alkotmány szerint az elnöknek joga van megtagadni tanácsadói nyilvános kihallgatásának engedélyezését. Bush jó ideig nem is hagyta jóvá, hogy Rice a bizottság elé álljon. A Clark vallomását követő közvélemény-kutatások szerint azonban az elnök munkájával ugyan változatlanul elégedettek a szavazók, de a terrorizmus ellen folytatott tevékenységét egyre többen bírálják. Nyilvánvalóan ez a tény is befolyásolta az államfőt, amikor március 30-án a Fehér Házban tudósítók előtt bejelentette: egyetért Condoleezza Rice eskü alatt történő nyilvános kihallgatásával. Az elnöki iroda egyébként azt is közölte, hogy mind Bush, mind Cheney megjelenik majd a bizottság előtt, hogy – bár nem eskü alatt – feleljen a nyitott kérdésekre, mégpedig a csoportnak mind a tíz tagja előtt, és időbeli megkötések nélkül. 

A bizottság elnöke, Thomas Kean, New Jersey állam volt republikánus kormányzója megelégedéssel fogadta a Fehér Ház bejelentését. "Meg akarjuk érteni, milyen, esetleg lényeges különbségek vannak dr. Rice és más kihallgatott tanúk vallomásai között" – nyilatkozta Kean. A csoport tagjai szeretnének kérdéseket feltenni a nemzetbiztonsági főtanácsadónak szeptember 11-ét követő, és azóta is vita tárgyát képező nyilvános kijelentéseinek egész sorát illetően, beleértve a közelmúltbeli interjúi során elhangzottakat, amelyek több esetben ellentmondanak Cheney alelnöknek, illetve más fehér házi illetékeseknek. Ilyen például Rice-nak a The Washington Postban megjelent állítása, amely szerint a kormánynak már a szeptember 11-ei támadás előtt voltak tervei katonai támadásra az al-Kaida és a tálibok ellen. Richard Armitage külügyminiszter-helyettes ezzel szemben azt vallotta a bizottság előtt, hogy a katonai lépés lehetősége csak a terrorcselekmények után merült fel. A CIA is cáfolta Rice egyik állítását, amely szerint az elnök 2001 nyarán eligazítást kért, válaszul egy fokozott terrorista fenyegetésre. Jelentős eltérések vannak Rice és Clark kijelentései között is. Egyikük azt állítja, hogy a terrorellenes fellépés sürgős elsőbbségi kérdés volt, míg a másik szerint erre nem fordítottak elegendő figyelmet.

A nemzetbiztonsági főtanácsadó kihallgatása e hét csütörtökén kezdődött, és fehér házi tanácsadók elismerték, Bush elnök politikai hitele sokban függ Rice-nak a bizottság előtt tanúsított magatartásától. A független vizsgálóbizottság vezetői vasárnap egyetértettek abban, hogy az összegyűjtött bizonyítékok szerint a támadásokat valószínűleg meg lehetett volna előzni. A csoport egyébként a jövő héten kihallgatja John Ashcroft igazságügy-minisztert, valamint Louis Freeh volt FBI-igazgatót, akiknek számot kell adniuk azokról a mulasztásokról, amelyeket hivatalaik a támadásokat megelőzően elkövettek. Mindketten hangoztatták, hogy szervezeteik minden lehetőt megtettek az Egyesült Államok ellen elkövetett támadások megelőzése érdekében. Az összegyűlt bizonyítékok ezzel szemben azt mutatják, hogy sem az FBI, sem az igazságügy-minisztérium nem fordított elegendő figyelmet a terrorizmus elhárítására, és nem látta meg az összefüggéseket bizonyos nyilvánvaló jelek között 2001 nyarán. 

A bizottság tagjainak nyilatkozatai szerint a kihallgatások csak megerősítik a nyáron kiadásra kerülő zárónyilatkozatuknak azt a valószín? javaslatát, hogy újjá kell szervezni a belföldi terrorellenes programokat, esetleg egy belföldi kémelhárító hivatal létrehozása útján, amely független lenne az FBI-tól. A Bush-kormány azonban máris bejelentette, hogy ellenzi a lépést.

A jövő hét kedden és szerdán kihallgatásra kerülők névsorában szerepel Clinton elnök igazságügy-minisztere, Janet Reno, valamint Robert Mueller, aki egy héttel a támadások előtt lett az FBI igazgatója. A legmélyrehatóbb kérdéseket azonban minden valószínűség szerint John Ashcroftnak fogják feltenni, akit a támadások előtt hét hónappal eskettek igazságügy-miniszternek, valamint Louis Freeh-nek, aki 1993-tól 2001 júniusában történt nyugalomba vonulásáig állt az FBI élén. A független bizottság július 26-ára tervezi zárójelentésének kiadását, amely tehát mintegy három hónappal a választások előtt lát majd napvilágot. Kérdés, hogy melyik pártnak ad majd több ütőkártyát a kezébe?

Olvasson tovább: