Kereső toggle

Medgyessy Ázsiában keres partnereket

Keletről jön a fény?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar külpolitika paradigmaváltását jelzi, hogy újabban felértékelődnek az ázsiai országokkal ápolt kapcsolatok. A diplomácia igyekszik a magyar gazdasági érdekeknek megfelelően némileg kiegyensúlyozni az uniós dominanciát, ezért nyit az olyan nagy jövő előtt álló keleti hatalmak felé, mint amilyen Oroszország, Kína és
India. Medgyessy Péter miniszterelnök nemrégiben találkozott az előbbi két ország vezetőivel, november elején pedig hosszabb indiai látogatásra készül. 

Keletről jön a fény – tartja a régi mondás, amihez a magyar diplomácia újabban igazodni látszik, miután a rendszerváltozást követően a nyugati nyitás jegyében hirtelen felindulásból "jegelte" a korábban ugyancsak közvetlen keleti kapcsolatokat. Most viszont a Medgyessy-kormány felismerte: érdemes lenne – főleg gazdasági – ellensúlyt keresni azzal, hogy megerősítjük kapcsolatainkat az ázsiai térség vezető hatalmaival. A törekvés érthető: a magyar külkereskedelem mintegy hetven-nyolcvan százaléka bonyolódik a jelenlegi uniós tagországokkal, amely arány még az EU-tagállamok körében is kiemelkedően magas. Ráadásul maguk a nyugati országok is kihasználták az egykori keleti tömb országai közötti kapcsolatok romlását, s
vállalataikkal igyekeznek benyomulni a kommunizmus összeomlása után keletkezett vákuumba. 

Bársony András külügyi államtitkár a miniszterelnök indiai útja kapcsán tartott sajtóbeszélgetésen elmondta: Magyarország céltérségként vállalta Délkelet-Ázsiát az uniós munkamegosztásban; a holland miniszterelnökkel a múlt héten már alá is írtak egy megállapodást, hogy a két ország közösen keresi az együttműködést Ázsia délkeleti részén. Magyarország elsősorban a térség azon országaival akar együttműködni, melyekkel történelmileg jó kapcsolatok alakultak ki. Várhatóan mind Oroszország, mind Kína, mind India világpolitikai jelentősége növekedni fog, ezért indokolt az intenzív diplomáciai tevékenység a tőlünk keletre eső nagy országokban. India például nagy ambíciókat táplál az ENSZ és főleg a Biztonsági Tanács várható reformjai kapcsán: nyílt titok, hogy szeretne BT-tag lenni mint a térség egyik legnagyobb gazdasági kapacitású országa. India a világ második legnépesebb állama, jó eséllyel pályázik a nagyhatalmi státus elérésére, ennek öt éve katonai célú, kísérleti atomrobbantással adott nyomatékot. Az elmúlt időszakban különösen a számítástechnikai fejlesztések tekintetében jeleskedik, felzárkózott a vezető államok közé ezen a területen. Magyarországon is jelen vannak a nagy indiai konszernek, az indiai piacon pedig főként a nehéziparunk és gépgyártásunk jeleskedik, s várhatóan fejlődik a katonai együttműködés is. Kívánatos lenne az utóbbi években kialakult magyar külkereskedelmi passzívumot enyhíteni a több mint egymilliárd lakosú, főként agrárországgal szemben. 

Medgyessyt indiai látogatásán népes küldöttség fogja kísérni, számos üzletembert visz magával. Több megállapodás aláírására fog sor kerülni, hogy megteremtsék az üzleti élet számára az intézményes kereteket és befektetői bizalmat – fogalmazott Akóts Klára, a miniszterelnök külügyi főtanácsadója a sajtóbeszélgetésen. 

Bársony András felhívta a figyelmet arra, hogy a feszült pakisztáni–indiai viszony miatt a térség egyben biztonságpolitikai kockázatot is jelent. Nemrégiben a vitatott hovatartozású kasmíri terület kérdésén túl a konfliktusban megjelent a vallási vetület is. Mint ismeretes, Pakisztán muszlim ország, míg India lakosságának nyolcvanöt százaléka hindu. Ariel Saron izraeli miniszterelnök minapi indiai látogatása kiélezte a muszlim–hindu szembenállást; a jelek szerint új front nyílt, melyet talán helyesebb lenne a muszlimok és a világ konfliktusaként megközelíteni. Magyarország szerepet játszhat abban, hogy a feleket a bizalomerősítés irányába mozdítsa el, mivel hazánk hagyományosan tekintélyes országnak számít. A helyzetet nehezíti viszont, hogy míg Pakisztán szívesen venné a nemzetközi politikai közvetítést, India ettől kategorikusan elzárkózik.

Olvasson tovább: