Kereső toggle

Zeki lehetett Dzsindzsics gyilkosa

Vége a vörössapkások uralmának

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Négy héttel a Dzsindzsics-gyilkosság után egyre többen kerülnek előzetes letartóztatásba Szerbiában, sőt belügyi szervek a feltételezett gyilkost is letartóztatták már. A merénylőt Zvezdan Jovanovicsnak, alvilági nevén "Zekinek" hívják. A Koszovóban született Zeki az elitrendőrségnek, az úgynevezett vörössapkás osztagnak volt a helyettes parancsnoka.

A letartóztatások során a zimonyi klán összes vezetőjét sikerült elfogni – a gyilkosságért elsősorban felelősnek tekintett "zimonyiak" három vezetőjéből kettő az elfogásukra érkezett rendőrökkel vívott tűzharcban meghalt –, kivéve Milorad Lukovicsot. A Legija kapitány néven közismert, volt vörössapkás vezetőt még mindig keresik. A nyomozás feltételezi, hogy nem csak a maffia keze volt benne a brutális eseményben. Legija – látva a rendőrség kíméletlenségét volt barátaival szemben – közben igyekezett vádalkut kötni. Igaz nem a szerb hatóságokkal, hanem a hágai nemzetközi törvényszékkel és a Milosevics-per kapcsán.

A zimonyi klán felszámolása közben a rendőrség nem várt dolgokkal találta magát szemben: kiderült, a csoport egyfajta sajátos állam volt az államon belül. Saját rendőrséggel, bíráskodással, igazságszolgáltatással és ehhez tartozó végrehajtó hatalommal rendelkeztek. Talán a legdöbbenetesebb hír arról szólt, hogy a zimonyiak saját börtönt tartottak fenn. A szerb belügyminisztérium hivatalos tájékoztatása szerint a nyomozást vezető különleges ügyész előtt tett tanúvallomások máris több, eddig felderítetlen gyilkosságra adtak magyarázatot. "A letartóztatottaknál hatalmas fegyverarzenált foglaltak le" – adta hírül a BETA szerb hírügynökség. 

A rendőrség több tucatnyi géppisztolyt, kézigránátot, puskát, pisztolyt, valamint "több kilogrammnyi kábítószert, hamis dokumentumot és rendszámtáblát" talált. 

Mivel ez a nyomozás látványosan más, mint amilyeneket eddig a szerb bűnözők tapasztaltak saját hazájukban, sok letartóztatott hajlandó volt önként is vallomást tenni. Jelenleg négyen váltak védett tanúvá, azaz kötöttek vádalkut, sőt a zimonyiak vezetői közül is akadt, aki hajlandó együttműködni a hatóságokkal. Vallomásaik alapján a belügyminisztérium szerint kijelenthető, hogy a bűnbanda a "milosevicsi állambiztonság segítségével politikai gyilkosságokat is elkövetett", valamint közvetlen kapcsolatban állt a kolumbiai drogkartellekkel is. A rendőrség szerint a "család" politikai gyilkosságokat hajtott végre Milosevics állambiztonságának megbízására.

Ilyen politikai gyilkosság volt például az Ivan Sztambolics ellen elkövetett merénylet is. A volt szerb elnököt 2000 augusztusában rabolták el, azonban a politikus után folyó nyomozás mindig megrekedt egy ponton. Persze mindenki gyanította, hogy az eltűnés mögött a Hágában raboskodó Szlobodan Milosevics áll, azt azonban kevesen, hogy a felderítés akadozásában vagy elmaradásában az immár halott Dzsindzsics szerb miniszterelnök is vétkes lehetett. 

Dzsindzsics átmeneti szövetséget kötött azokkal a bűnözőkkel, akik Milosevics piszkos ügyeit is intézték, de a diktátor bukásakor hajlandóak voltak "átállni" a demokrácia oldalára, ezzel biztosítva a szinte békés átmenetet. Sztambolics Szerbia elnökeként egyensúlyozni próbált az ottani kommunista pártszervezetben lévő frakciók között, és Milosevics ellenfelei felé tett lépéseivel úgy tűnik, hogy a saját sírját ásta. Hónapokba telt, mire észrevette, hogy a valamikori barát és politikai harcostárs valójában üldözi őt. Ekkor lemondott, így a szerb szocialista pártban a központilag szított, nacionalista propaganda eszközeit használó "Szlobo" lett az egyetlen vezér, aki ezek után kímélet nélkül eltakarított mindenkit, akik nem tartottak vele. 

Sztambolics a Milosevics-érában semmilyen politikai szerepet nem játszott. A koszovói háború után, amikor már nem volt túl stabil a rendszer, az ő neve is előkerült, hogy indulhatna a 2000. októberi elnökválasztáson Milosevics ellenében. A feltétezések szerint Milosevicsnek nem volt kedve Ivan Sztamboliccsal még egyszer szembekerülni, és ez adta a végső lökést.

A rendőrség most elfogta a volt szerb elnök gyilkosait is, és megtalálták a 2000. augusztus 25-én eltűnt politikus holttestét is. Hogy eddig miért ment nehezen az ügy? Ma már azt is tudják, hiszen kiderült: a zimonyi klán utasításait hajtotta végre a helyettes államügyész, illetve a belgrádi körzeti bíróság tanácsának elnöke is. 

A Dzsindzsics-nyomozás kapcsán Mirjana Markovics, Milosevics felesége szerepét is vizsgálják. Szerbiában sokan tudták, hogy a hírhedt házaspár mindent együtt csinált. Markovics asszony hosszabb ideje nem él Belgrádban, jelenleg Moszkvában lakik. A szerb igazságszolgáltatás felszólította, térjen haza, hogy az ügyekben ki tudják őt is hallgatni. Ha ennek valamilyen oknál fogva nem tenne eleget, akkor nemzetközi körözést adnak ki ellene. 

Milosevics fia, Marko sem marad ki a nyomozásból, az élettársát letartóztatták, miután fegyvert találtak a lakásán. Marko Milosevics feltételezések szerint – anyjához hasonlóan – Oroszországban vagy valamelyik szovjet utódállamban bujkál. Őt azért körözik, mert a cégének emberei 2000. március 7-én elrabolták és súlyosan bántalmazták Zoran Milovanovicsot, az Otpor ellenzéki szervezet pozsarevaci képviselőjét. Marko azzal fenyegette meg a túszt, hogy motoros fűrésszel feldarabolja, ha nem árulja el, hogy Pozsarevacban kik tartoznak az Otporhoz, és kik pénzelik a szervezetet. A kicsapongó életmódjáról ismert Marko ellen más ügyekben is nyomoznak a hatóságok, mivel bizonyíthatóan nem csak az elnöki apanázsból jutott neki: nagy vagyona cigaretta- és olajcsempészetből, illetve illegális fegyverkereskedelemből állt össze.

Olvasson tovább: