Kereső toggle

Megkezdődött a Milosevics-periHágában

Élete végéig ülhet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Hágai Nemzetközi Bíróságon Carla Del Ponte főügyész nyitó beszédével megkezdődött Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfő pere. A politikust háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetésével, valamint népirtással vádolják. Elmarasztaló ítélet esetén életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújthatják.



Szlobodan Milosevics a bíróság előtt. A Nyugat elszámoltatja Fotó: Reuters

Del Ponte az "emberiség által ismert legsúlyosabb bűncselekményekkel" vádolta Szlobodan Milosevicset. A volt jugoszláv államfő perét megnyitó beszédében a főügyész kijelentette: a politikus "kimondhatatlan szenvedéseket" okozott a délszláv konfliktusok áldozatainak. A Milosevicsnek felrótt bűncselekmények "mindenkit érintenek, bárhol is éljen, mert az emberi jogok és az emberi méltóság legalapvetőbb elveit sértik. Ez a törvényszék, és különösen a mostani tárgyalás, a legjobb bizonysága annak, hogy senki nem állhat a törvények fölött, és senki nem elérhetetlen a nemzetközi igazságszolgáltatás számára". Emlékeztetett arra is, hogy éppen a Milosevics elleni vádiratokban szereplő események nyomán vált közkeletűvé az etnikai tisztogatás fogalma. A szóban forgó atrocitások némelyikét olyan középkori brutalitással és kiszámított kegyetlenséggel követték el, ami messze túlmutat a jogszer? hadviselés határain. A főügyész ugyanakkor kezdeményezte a Milosevics ellen benyújtott három vádiratban szereplő ügyek összevonását is, amelyek az 1998–99-es koszovói, az 1991-95-ös horvátországi és az 1992–95-ös bosznia-hercegovinai kon-fliktussal kapcsolatos felelősségét vetik fel. A per, ennek megfelelően, akár két évig is elhúzódhat.

Jogi szakértők egybehangzóan mérföldkőnek tartják az eljárást, nemcsak a folyamatosan növekvő tekintély? hágai törvényszék, hanem a nemzetközi jog érvényesítésének szempontjából is. A második világháború utáni nürnbergi és tokiói perek óta először fordul elő, hogy egy első számú állami vezető a hivatali ideje alatt elkövetett cselekmények miatt áll nemzetközi bíróság elé. Többek szerint eljött az idő, amikor egységesedhet a jog, és egy helyen dől el az is, hogy mi számít jogszerűnek, és mit kell elítélni.

Milosevics a maga részéről – azzal együtt, hogy nem ismeri el a bíróság illetékességét, sőt annak jogszer? létezését is vitatja – belgrádi ügyvédei szerint kezdeményezni kívánja a nemzetközi politika több korábbi és jelenlegi élvonalbeli személyiségének meghallgatását. Eddig Bill Clinton, Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter, Tony Blair brit kormányfő és a boszniai háborút lezáró daytoni megállapodások kulcsszereplőjeként számon tartott Richard Holbrooke nagykövet neve került szóba. Del Ponte nem zárkózott el az említett személyek tanúként való beidézésétől – természetesen erről majd a bírák döntenek, ha a volt jugoszláv elnök kellően meg tudja indokolni ezt a kérését.

Belgrádban is feszült figyelem kíséri a tárgyalást, szimpátiatüntetést is rendeztek, amely a volt elnök pártjának értékelése szerint egyértelműen mutatja, hogy Milosevics ügye nem hagyja hidegen az embereket. A volt állampárt mellesleg közel százezer aláírást gyűjtött a volt jugoszláv vezető szabadon bocsátásának érdekében – politikai jelzésnek szánva az akciót. Szerbia egyébként lezártnak tekinti a háborús ügyeket Milosevics kiadásával.

A per kezdetével egy időben változott a jelenlegi szerb kormánykoalíció néhány prominens képviselőjének magatartása is, mintha megsajnálták volna az egykori ellenséget. Milosevics sorsa azért foglalkoztatja az államvezetést, mert a boszniai háborúval összefüggésben a népirtás vádja is felmerült a volt elnök ellen. Ha az ügyész ezt bizonyítani tudja, az komoly jogkövetkezményekkel járhat Jugoszláviára, illetve Szerbiára nézve. Hágában már a szarajevói kormány kártérítési keresetével is foglalkoznak: egy ilyen ítélet több milliárd dolláros kártérítést jelentene. Talán ezért kaptak engedélyt tekintélyes szerb jogászok arra, hogy az állami levéltárban kutassanak a Milosevics javára felhasználható dokumentumok között. Valószínűleg éppen azokat az aktákat vizsgálhatják át, amelyekhez a vád képviselője nem férhetett hozzá, mert Vojiszlav Kostunica államfő titkosította őket.

Olvasson tovább: