Kereső toggle

Fegyverszüret Macedóniában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben a NATO megkezdte fegyverbegyűjtési akcióját, a fegyverek még mindig ropogtak az ország különböző pontjain. Macedóniában az akciótól függetlenül egyre erősebb a megosztottság. Eközben Németországban komoly politikai vita előzött meg egy katonai döntést, mely végül zöld utat kapott, így már német katonák is részt vesznek majd a hatékony fegyverbegyűjtésben.



Albán gerillák Szkopjétól északra egy faluban. Bújócska a NATO-val Fotó: Reuters

A hét elején kezdték meg a különböző fegyverek leadásának ellenőrzését a Macedóniában állomásozó brit katonák. Már az akció előtt kijelentették, hogy a fegyverek átadását csak ellenőrzik, de azokat erőszakkal nem fogják begyűjteni. A NATO illetékesei sikeresnek tartják a kezdetet, annak ellenére, hogy nem minden indult a forgatókönyvnek megfelelően. Az első napon az albánok kővel fogadták az érkező NATO-katonákat, ami egy katona életét követelte. Az angol parlamentben heves vitát eredményezett az eset: a képviselők szerint ilyen veszélyekre senki nem utalt, amikor a csapatküldésről folytak a tárgyalások. A tragikusan elhunyt katona apja szintén a vezetőket vádolta fia halála miatt. Szerinte a szabadságáról visszahívott fiú még mindig élhetne, ha a felelősök a valódi helyzetet ismerve döntöttek volna az akció kezdetéről.

George Robertson szintén meglátogatta a válság helyszínét. A NATO főtitkára szerint az akció sikere már csak azon múlik, hogy a macedón politikai vezetés mennyire gyorsítja meg a fegyvernyugvásért cserébe ígért politikai változásokat. Robertson látogatása is jelzi: a nyugati katonai szövetségnek nagyon fontos, hogy legalább valamennyire enyhítsen a térségben tapintható feszültségen. Nem véletlen az igyekezet. A térségben esetlegesen történő területi változások nem maradnának a volt jugoszláviai tagállamok és Albánia belügyei. A görög védelmi miniszter szerint valószínűleg lesznek határmódosítások. Akisz Cohakopulosz kijelentette: ebben az esetben "Görögország nem marad közönyös". Négy-öt éven belül összeül majd egy nemzetközi konferencia, mely az új balkáni határok megszabásával foglalkozik, jelentette ki a NATO-tagállam Görögország védelmi vezetője. A görögök valójában attól tartanak, hogy ez egy másik szellemet is elszabadíthat, aminek eredményeként könnyen kiújulhat a török–görög határvita is.

Miközben Robertson látogatása tartott, pokolgép robbant Szkopje belvárosában. Az ilyen esemény a fegyvernyugvás előtt is rendszeres volt, és ezen a hét eleje óta tartó akció sem változtatott. Szinte minden napra jut egy hasonló történés a macedón fővárosban. A NATO koszovói csapatai Dél-Szerbia felé tartó albán fegyvereseket tartóztattak fel, és a jugoszláv hadseregnek is sikerült már visszatartania pár kisebb egységet. Ez is jelzi, hogy nem minden albán lázadó szeretne megválni a fegyvereitől. A fegyverek leadását figyelemmel kísérő szakértők szerint sem a legjobb fegyverek kerülnek begyűjtésre. Az albánok eddig szinte csak kalasnyikovokat adtak le, néhány régebbi típusú, vállról indítható rakétakilövővel egyetemben. 

A nyugati katonák célja 3300 fegyver beszedése. Igaz, ez az albán kézen lévő kézi fegyvereknek csak egyharmada. Az eddigi harcok során kiderült, hogy a gerillák igen modern harcászati eszközökkel rendelkeznek, viszont ezekből valószínűleg nem sokat fognak leadni, ha eddig nem tették. 

Ezt támasztja alá, hogy komoly összecsapások is vannak a kormányerők és a lázadók között. Tetovo és Kumanovo válságövezetében most is folynak az albán szélsőségesek fegyveres provokációi, melyeknek célpontjai a macedón kormányerők állásai. A szélsőségesek a NATO brit katonáinak jelenléte ellenére megtámadták a kormányerőket, és egy éjszaka alatt kiraboltak egy kisebb falut. Ilyen körülmények között a NATO vezető hatalmai is jelezték: 30 nap valószínűleg nem lesz elég az összes fegyver leadására és a teljes fegyvernyugvás eléréséhez.

Olvasson tovább: