Kereső toggle

Új stratégia a dzsihád ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hidegháború befejeződése nemcsak Törökország és India régi stratégiai
identitását alakította át, hanem egész sor új politikai kihívás és gazdasági
lehetőség elé is állította a két országot – állítja nemrég megjelent tanulmányában
a londoni Jane\'s Stratégiai Intézet biztonságpolitikai kiadványa, az Intelligence
Digest. Az új kihívások hagyományos ellentéteik feladásával új politikai
kapcsolatok felé is vezetik a két országot. Ma Törökország egyre inkább úgy tekint
Indiára mint a térség meghatározó erejére, és az új évszázad lehetséges új
piacára. Ugyanakkor India számára a Törökországgal ápolt jó kapcsolatok hidat
jelenthetnek Közép-Ázsia felé.

Az elemzés több okát látja a két ország között megfigyelhető új közeledésnek.
Mindketten felismerték, hogy az iszlám fundamentalizmus fenyegetést jelent a
demokratikus világi hatalom számára, ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy
viszonylag sérülékenyek még az emberi jogok tiszteletben tartásának területén, és
egyaránt fenyegetve érzik területi integritásukat a határokon átnyúló
gerillamozgalmaktól és terrortevékenységtől. Amerika stratégiai közeledése India
felé szintén arra ösztönzi Törökországot, hogy változtasson dél-ázsiai politikáján,
és nem utolsósorban az is hozzájárult a két állam közötti kapcsolatok javulásához,
hogy a Törökország és Görögország között Ciprus miatt fennálló feszültség csökkenésével
fokozatosan Delhi is semlegesebb álláspontra helyezkedett a kérdésben.

Törökország, amely maga is növekvő piacnak számít, az ázsiai nagyhatalmak – Japán,
Kína, India – felé kíván közeledni a kölcsönösen gyümölcsöző gazdasági együttműködés
érdekében, és ebben a helyzetben a stagnáló gazdaságú Pakisztán egyre kevésbé számíthat
az ország lojalitására. A nemrég Delhibe látogatott Bulent Ecevit török
miniszterelnök egyenesen kijelentette: "Nem hiszem, hogy minden indiai látogatásunk
alkalmával Pakisztánba is el kellene látogatnunk." Erre Törökországnak jó oka is
van, hiszen Pakisztán az utóbbi időben olyannyira talaja lett a szélsőséges nézeteknek
és a terrorizmusnak, hogy a világi török vezetésben joggal kelt aggodalmat a dzsihád
irányultságú iszlamabadi vezetéssel fenntartott kapcsolat.

Az Ankara–Delhi közeledés másik nem elhanyagolható dimenziója a közel-keleti
kapcsolat, hiszen mindkét ország az Izraellel való kapcsolata erősítésén fáradozik.
Az új Ankara–Jeruzsálem–Delhi stratégiai háromszög reményteljes fejlődésnek néz
elébe; és ha valóban létrejön, akkor erős bástya lehet az iszlám fundamentalizmus
fenyegetésével szemben – zárja elemzését az Intelligence Digest.

Olvasson tovább: