Kereső toggle

ENSZ-határozat:

Jeruzsálem nem Izrael fővárosa

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ENSZ közgyűlése a héten hat határozatot fogadott el a palesztinok jogainak védelméről,
amelyek közül az egyik az önrendelkezést irányozza elő. A nem kötelező érvény?
határozatok egyebek között felszólítják Izraelt, hogy vonja ki csapatait a Gólán-fennsíkról.
Egy további határozat törvénytelennek minősíti az izraeli parlament 1980-ban hozott
és sokat vitatott döntését, amely kimondta, hogy "Jeruzsálem Izrael egy, örök és
oszthatatlan fővárosa". Az AFP jelentése szerint Washington a Jeruzsálemre vonatkozó
határozattal kapcsolatos szavazásnál tartózkodott, miután véleménye szerint a város
jövőbeli jogállásáról a két fél közötti tárgyalásokon kell megállapodni.



Lefegyverzett izraeli katonára támadnak feldühödött palesztinok Ramalah közelében
            Fotó: MTI

A közgyűlési határozat elmarasztalta azokat az országokat, amelyek az izraeli döntés
nyomán Jeruzsálembe telepítették át nagykövetségüket. 1995 októberében az
amerikai kongresszus és a szenátus is nagy többséggel határozatot hozott arról, hogy
az Egyesült Államok diplomáciai képviseletét legkésőbb 1999. május 31-ig Tel-Avivból
Jeruzsálembe kell áthelyezni. A döntést az amerikai törvényhozók azzal indokolták,
hogy minden országnak szuverén joga határozni saját fővárosáról. Néhány kisebb
ország ugyan megtette ezt a lépést, a nagykövetségek túlnyomó többsége – beleértve
az amerikait is – azonban Tel-Avivban maradt.

Eközben Izraelben újabb véres összetűzésekre került sor, Jasszer Arafat pedig
megismételte fenyegetését, miszerint 1999 májusában, függetlenül attól, hogy sikerül-e
megegyezésre jutni az izraeliekkel, kikiáltják a független palesztin államot. Az
izraeli kormány elutasította az ENSZ határozatokat, és közleményben figyelmeztette a
Palesztin Hatóságot arra, hogy a ciszjordániai csapatkivonás nem fog végbemenni,
amennyiben a palesztinok nem szabnak határt az erőszaknak. Az izraeli kormány továbbá
követeli, hogy a palesztin börtönökből ne engedjék szabadon azokat a foglyokat, akik
terrorista akciókban vettek részt. A figyelmeztetés azt követően hangzott el, hogy
egy palesztin tömeg megtámadt egy izraeli lakost és egy katonát Ramallah közelében.

"Tíz nappal Clinton amerikai elnök közel-keleti utazása előtt az izraeliek és a
palesztinok egymást verték, kővel hajigálták, rugdosták, lőtték és késelték"–
írja a Washington Post cím? amerikai lap beszámolójában, amely szerint "a vérfürdő,
amelybe beletartozik egy palesztin meggyilkolása is, világosan emlékeztet arra, hogy az
Egyesült Államok segítségével nyélbe ütött, októberben aláírt – földet a békéért
– egyezmény – és az azóta történt formális »előrelépések« – ellenére az
erőszak és a bosszúállás napi körforgása tovább folytatódik."


Washington szorgalmazza az évek óta holtponton veszteglő szír–izraeli tárgyalások
felújítását. Szíria a tárgyalások folytatására csak akkor lenne hajlandó, ha
Izrael ígéretet tenne az 1967-es háború során elfoglalt Golán-fennsík teljes kiürítésére,
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő azonban ezt nem tekinti elfogadható feltételnek.

Hafez Asszad szíriai elnök kész találkozni Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel
és kész folytatni a három évvel ezelőtt megszakadt tárgyalásokat – adta hírül
az izraeli hadsereg rádiója amerikai forrásokra hivatkozva, és hozzátette: a kezdeményezés
Bill Clinton személyes közbenjárására született. Netanjahu viszont azt nyilatkozta,
hogy nem kapott ilyen üzenetet Asszadtól.

Az izraeli Haarec cím? napilap állítása szerint Assad azt nyilatkozta, hogy
amennyiben Izrael kivonul a Golán-fennsíkról, akkor békét élvezhet az északi határai
mentén. Szír állítások szerint Izrael egyszer már – Simon Peresz miniszterelnöksége
idején – ígéretet tett a Golán-fennsík visszaadására a békéért cserébe. Ez az
ajánlat azonban nem volt hivatalos, így Netanjahu álláspontja az, hogy amit nem
hivatalosan nyilatkoztak, az nem képezheti tárgyalások alapját. Az izraeli kormány
attól tart, hogy ha szír kézbe kerül a katonai szempontból is kulcsfontosságú Golán-fennsík,
akkor Szíria ellenőrzése alá vonhatja az Izrael számára létfontosságú édesvíz-utánpótlást.
Libanon szíriai megszállás alatt álló déli területeiről kiindulva az elmúlt
napokban hét izraeli katonát öltek meg az Irán-, és Szíria-barát Hezbollah
fegyveresei, ami még inkább kérdésessé teszi Asszad elnök ajánlatának komolyságát
– véli az izraeli lap.

Olvasson tovább: