Kereső toggle

A HÉTEN TÖRTÉNT

A testőr is vallomást tehet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Monica Lewinsky kontra Bill Clinton ügyben csütörtökön bíróság elé
állították az amerikai elnök első számú biztonsági őrét, Larry Cockellt. Az
Egyesült Államokban eddig az volt a bevett gyakorlat, hogy a bíróságok nem
idézhették be tanúvallomásra a biztonsági szolgálatot teljesítőket. Az ügy
vezetésével megbízott független vizsgálóbírónak, Kenneth Starrnak azonban
sikerült megszereznie ezt a különleges jogot. Starr úgy véli: ha hasznos
információhoz jut, az megéri a sok kritikát és kellemetlenséget is. A
vizsgálóbíró népszerűsége amúgy a mélyponton van, személyes jó hírének és a
per folytatásának elvesztése is fenyegeti. A Time magazin megjegyzi, hogy Starr
legújabb lépésével az elnök védelmére felesküdött biztonsági őröket két
lábon járó lehallgatókészülékké alacsonyítja le. A Fehér Háznak pedig sikerült
elérnie, hogy magát a vizsgálóbírót is vizsgálat alá vessék, mivel állítólag
törvényellenesen szivárogtatott ki információt a sajtónak. (CNN–Time)


Megmenekült az elnök

Merényletet követtek el csütörtökön a csecsen elnök, Aszlan Maszhadov ellen. Az
elnök páncélozott járművét távirányítású autóbombával robbantották fel. A
felcsapó lángokban az elnök testőrsége és az utcán közlekedő autók súlyosan
megsérültek, Maszhadovnak azonban sikerült épségben kimenekülnie az égő autóból.
A merényletet valószínűleg a szélsőséges iszlám vahabiták követték el. A
feszültség azután éleződött ki Csecsenföldön a kormány és a vahabiták között,
miután Maszhadov "hadjáratot" indított az iszlám fundamentalista csoport ellen. A
vahabiták a saria, vagyis az iszlám törvénye alapján működő állam
létrehozásáért harcolnak. Soraik között számos gerillaharcos van, akik még az
1994–96-os orosz–csecsen háború idején érkeztek különböző iszlám
országokból. A merénylet feltehetően annak a múlt heti akciónak a megtorlása, amely
során Maszhadov kormányerői szétverték a vahabiták két csoportját. Maszhadovot
egyébként tavaly választották meg Csecsenföld elnökévé, ám eddig nem sikerült
visszaszorítania az országban burjánzó bűnözést és a gyakori emberrablásokat. (AP)


Parlament vagy börtön

Hétfőn Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke bejelentette, hogy
megkezdik az 1999-es európai választások előkészületeit. A pártvezér
valószínűleg nem indulhat a választásokon, mivel idén áprilisban két évre
megvonták tőle a választhatóság jogát, valamint háromhavi felfüggesztett
börtönbüntetésre ítélték. Mint emlékezetes, Le Pen az 1997-es választási
kampányban rátámadt a később megválasztott Anette Peulvast-Bergeal szocialista
képviselőjelöltre. A szélsőjobboldali párt vezetője fellebbezett ugyan a
bírósági végzés ellen, a döntés azonban csak szeptember végére várható.
Amennyiben Le Pen a választásokon nem indulhat, a front jelöltje felesége, Jany lesz.
Jelölését a családi szál erősítése miatt párton belül bírálták, s egy másik
jelölt, Bruno Megret neve is felvetődött. Le Pen szerint – miközben őt elítélik
– Franciaország nemcsak hogy képtelen betartatni saját emigrációs törvényeit,
hanem ráadásul törvényesíti is az illegális bevándorlásokat. "Franciaország
olyan országgá vált, ahol a törvényt megcsúfolják, és teljesen nyitva áll a
bevándorlók inváziója előtt"– állította Le Pen. (Le Monde)


Vizsgálat Jelcin ellen

Július 27-ére tűzte ki az első nyilvános meghallgatás időpontját az orosz
alsóház bizottsága, amely a Borisz Jelcin elnök vád alá helyezését és
posztjáról történő elmozdítását célzó indítványt vizsgálja. A testület
hétfőn tartott ülésén az öt vádpontból az elsőt vette szemügyre. Ennek alapján
hazaárulással vádolják az orosz államfőt, amiért 1991-ben részt vett a
Szovjetunió széteséséhez vezető belovezsszki megállapodás kidolgozásában és
aláírásában. A vádló szerepében Anatolij Lukjanov és Viktor Iljuhin kommunista
párti képviselők szorgalmazták, hogy végezzenek felmérést a Szovjetunió
szétbomlása következtében menekültté vált emberek számáról. Számításaik
szerint mintegy 10-12 millió ember válhatott menekültté, amit a belovezsszki
megállapodás súlyos következményének tekintenek. A liberális Jabloko frakció
hangsúlyozta, hogy a bizottságnak nem feladata a politikai értékelés. Mindössze azt
kell kiderítenie, hogy kitervelten írta-e alá Jelcin a megállapodást, és tudatában
volt-e a várható súlyos következményeknek. (Hetek)


Drogkereskedőket akasztottak

Kuvaitváros központi börtönében vasárnap felakasztottak két iráni
állampolgárt kábítószer-csempészetért. Ez volt az első eset, hogy ilyen
vétségért halálbüntetést hajtottak végre az országban – közölte az AFP-vel a
kuvaiti belügyminisztérium szóvivője. Mint a francia hírügynökség írja, Kuvait
1995-ben terjesztette ki a halálbüntetést a drogüzérekre. A kuvaiti belügyminiszter
tájékoztatása szerint 1991 és 1997 között 6544 kábítószerügyletbe keveredett
személyt tartóztattak le az országban. Az illetékesek szerint a drog elsősorban
Pakisztánból, Afganisztánból és Iránból érkezik Kuvaitba. (AFP)


Nincs bizonyíték

Az amerikai védelmi miniszter, William Cohen kedden hivatalosan bejelentette, hogy a
Pentagon nem találta nyomát annak, hogy a vietnami háború alatt, az 1970-es Hátszél
Hadművelet során ideggázt használtak volna amerikai csapatok. A nyomozást azután
rendelték el, hogy a CNN és a Time hírmagazin június 7-i számában azt állította,
hogy az Egyesült Államok idegmérget használt. Amint arról lapunk is beszámolt, a CNN
július 2-án visszakozott, és elnézést kért a példátlan tévedésért. (CNN)

Olvasson tovább: