Kereső toggle

Pályaváltás felsőfokon

Budapesti panelből a falun is túlra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mi vesz rá arra egy újdonsült házaspárt, hogy a fővárosi infrastruktúrát, a biztos egzisztenciát feladva nulla tapasztalattal belevágjanak a mezőgazdaság és a vidéki turizmus rejtelmeibe? Interjú környezetvédelemről, fejlődésről a Dióliget tulajdonosaival, Misi Lászlóval és Valériával.

 

A legfontosabb kérdés, hogy miért? Biztos anyagi megélhetésetek volt Budapesten, mégis elég durván kiléptetek egy viszonylag ingoványos területre…

– Mindenkinek talán a legnehezebb kérdés az életében, hogy mivel szeretne foglalkozni, hogy szeretne élni. A családalapítás gondolata teljesen más utat rajzolt ki számunkra, mint amit akkor jártunk, mindketten tudtuk, hogy nem Budapesten szeretnénk felnevelni a gyerekeinket, szeretnénk egy élhetőbb, vidéki környezetet biztosítani számukra. Ekkor elindult egy 1 évig tartó ingatlanturizmus, azaz minden hétvégén az ország különböző pontjain kirándultunk, és közben megnéztünk pár eladó házat, telket.

 

Célzottan Lovasberényben szerettetek volna élni, vagy a telek húzott oda?

– Nagyon nehezen találtuk meg a tökéleteset. Azt már tudtuk a legelejétől fogva, hogy agroturisztikával – turizmussal és mezőgazdasággal – szeretnénk foglalkozni, ennek a célnak megfelelő területet kerestünk, azaz nagyobbat és különlegesebbet az átlagnál. A nehéz része pont az volt, hogy vizionáltunk egy olyan telket, amihez a pénztárcánk kevés volt. Rengeteg hirdetést végignéztünk, netes keresőrobotok voltak beállítva az elvárásainknak megfelelően. Egy év után, a nászutunkon megbeszéltük, hogy le kell adnunk az igényeinkből. Amint ezt kimondtuk, megtaláltuk ezt a mára már 3,5 hektáros területet, ami több mint egy éve eladó volt, de most már tudjuk, hogy ránk várt.

 

Sokat dolgoztatok vele, hogy elérjétek a jelenlegi állapotot?

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: