Kereső toggle

Nincs vallásszabadság, ha a hívőket korlátozzák

Sam Brownback: Európa sok országában hátrány a kereszténység

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Trump utazó nagykövete a Heteknek adott interjújában elmondta, hogy szerinte az igazi nyílt társadalomban mindenkinek szabadon lehet megvallania és gyakorolnia a hitét.

Egy éve járt Magyarországon Sam Brownback, az amerikai elnök által a nemzetközi vallásszabadság ügyével megbízott utazó nagykövet. Akkor  Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott találkozóján a nagykövet elismerte Magyarországnak az üldözött keresztények védelmében tett erőfeszítéseit.

Most azt kérdeztük a nagykövettől, hogy egy év távlatában miként látja térségünkben a vallásszabadság helyzetét, és az amerikai kormány miként ítéli meg azt, hogy a keresztényeket nemcsak a Közel-Keleten érik atrocitások és hátrányok, hanem Európában is. Sam Brownback – aki Brüsszelből válaszolt a Hetek kérdésére – elmondta, hogy Washingtonban aggodalommal figyelik azt, amikor hívőket hátrányok érnek a mindennapi életben, és a demokratikus alapelveket megsértve nem biztosítják számukra a vallás- és szólásszabadságot.

„Bár azt nem állíthatom, hogy az európai társadalmak egyértelműen vallásellenes irányt vettek, de meggyőződésem, hogy a kormányzatoknak sokkal befogadóbbaknak kellene lenniük az ezekben a társadalmakban élő hívők felé. Fontos lenne az is, hogy egyértelműen képviseljék azt, miszerint a vallásszabadság jó dolog, és a hívő emberek otthon érezhetik magukat ezekben a társadalmakban. Csak az a valóban nyitott társadalom, ahol a hitet szabadon lehet hirdetni és gyakorolni.

A kormányzatoknak ezt támogatni és bátorítani kell” – mondta a Hetek kérdésére a nemzetközi vallásszabadság ügyével foglalkozó amerikai nagykövet.

Sam Brownback azt is elmondta lapunknak, hogy sajnálatos módon a nyugati társadalmakban – így Európában is – növekszik az antiszemita, keresztényellenes, valamint muszlimellenes uszítás és az erőszakos cselekmények száma. „Ebben kulcsfontosságú, hogy ha ilyen incidensek előfordulnak, a kormányzati válasz gyors és határozott legyen, és egyértelművé tegyék az emberek előtt, hogy az ilyen atrocitások nem tükrözik az adott ország vagy nép értékeit. Szabad társadalmakban az embereknek biztosítani kell azt, hogy szabadon hihessenek abban, amiben csak akarnak. Azokkal szemben, akik az erőszakot hirdetik, a demokráciáknak egyértelmű választ kell adniuk.”

A nagykövet erről a kérdésről Berlinben a Deutsche Welle által szervezett kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy a vallásszabadság kérdése az emberi jogok érvényesülésének barométere a társadalmakban. „Gyakran a demokráciától való eltávolodás első jele az, amikor az embereket szankcionálni vagy üldözni kezdik a hitük és a meggyőződésük miatt. Ugyanígy, azt láthatjuk, hogy azokban az országokban, ahol valóban érvényesül a vallásszabadság, ott a szólásszabadság is érvényesül, amit az Amerikai Egyesült Államokban az alkotmány első kiegészítése tartalmaz.”

Sam Brownback szerint ezt az értékrendet képviselte Donald Trump amerikai elnök is, amikor ősszel az ENSZ New York-i ülésszakán a vallásszabadságról tartott konferencián vett részt, miközben a világ más vezetői egyéb kérdésekkel – köztük a klímaváltozás ügyével – voltak elfoglalva. De a nagykövet úgy véli, hogy nem mindig érvényesült ez az alapvető értékrend Washingtonban sem. Mint azt a beiktatása után nem sokkal a Heteknek adott interjújában elmondta, húsz évvel ezelőtt még az amerikai külügyminisztériumban is nehézségekbe ütközött az, hogy komolyan foglalkozzanak a vallásszabadság kérdésével.

„Az akkori kormányzatban egyszerűen nem akarták felvállalni ezt a területet, hiába hívtuk fel a figyelmüket arra, hogy a világ lakosságának túlnyomó többsége úgy éli a mindennapi életét, hogy a hit – bármilyen valláshoz tartozzanak is – identitásuk középpontjában áll. Pedig ha nem foglalkozunk a hit kérdésével, és az emberek ezzel kapcsolatos szabadságjogainak az elismertetésével, akkor a legtöbb embert érintő legfontosabb kérdéssel sem foglalkozunk. Azt lehetett akkoriban érezni ezzel a témával kapcsolatban, hogy miért is kellene nekünk ilyen kérdésekkel foglalkoznunk. Terhes volt a vallásszabadság kérdése, de azóta ez megváltozott, és az amerikai diplomácia ennek az alapvető szabadságjognak az erőteljes támogatója lett. Ma azt láthatjuk, hogy egy újabb előrelépés történik ezen a területen.”

 

Névjegy

Sam Brownbacket 2018 februárjában nevezte ki Donald Trump a nemzetközi vallásszabadságért felelős utazó nagykövetnek. Korábban Kansas állam kormányzójaként (2011–2018) és szentároraként (1996–2011) szolgált. 2018-ban indult a republikánus párt elnökjelöltségének elnyeréséért is, de később visszalépett John McCain javára.

 

Olvasson tovább: