Kereső toggle

És akkor legyőzzük a halált

Interjú Zoltán Istvánnal, az Egyesült Államok transzhumanista elnökaspiránsával

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nemcsak regényében, hanem a valóságban is egy vallások nélküli, a tudományos-technológiai fejlődésre alapozott társadalmat vizionál Zoltán István, magyar származású amerikai transzhumanista. A „szép új világban” a szellemmel és a lélekkel nem foglalkoznának, ellenben a biológiai élet határait kitolva legyőzhető lenne a halál, és bárki tetszése szerint változtathatná saját nemét. Zoltán szerint elérkezett az idő, hogy az „emberen túli” korszak elérése érdekében konkrét politikai programok is megfogalmazódjanak – ezért a Transzhumanista Párt képviseletében elindul a következő amerikai elnökválasztáson.

Össze tudná foglalni pontosan mi a „transzhumanizmus”? Hogyan lehet ez egy politikai mozgalom alapja?

– A transzhumanizmus jelentése „az emberen túli”. Olyan emberek nemzetközi társadalmi mozgalma, akik a tudományt és a technológiát akarják felhasználni arra, hogy az emberi létet radikálisan meghosszabbítsák.

A transzhumanizmus mozgalomként harminc évig létezett, de időszerűvé vált, hogy részévé váljon a politikának. Erre a legjobb megoldás egy politikai párt létrehozása volt. A transzhumanisták hisznek abban, hogy politikai szinten meg tudnak nyerni kormányokat, hogy támogassák elképzeléseiket.

Mit gondol, a transzhumanizmus alapelvei valóban meg tudnak győzni több százmillió embert vagy akár az emberiség többségét?

– Abszolút hiszek abban, hogy a transzhumanizmus elterjed az egész világon. Egy olyan faj vagyunk, amely eszközöket használ, és ezek az eszközök évről évre egyre összetettebbek és kifinomultabbak lesznek. Ez a transzhumanizmus – vezető nélküli autókat, iPhone-okat használni, és űrhajókkal a Marsra utazni. Ezek olyan cselekedetek, melyek természetüknél fogva „transzhumánok” (emberen túliak), és jóval meghaladják a természetes emberi létezést. Idővel mindenki el fogja fogadni a transzhumanizmus értékeit. 

NÉVJEGY

Zoltán István magyar származású, San Franciscóban élő vállalkozó, író, futurológus és transzhumanista. A Columbia Egyetem filozófia és vallástudományi szakán szerzett diplomát. 21 évesen több éven keresztül tartó föld körüli vitorlásútra indult. Dolgozott többek között a National Geographic tudósítójaként, de cikkei, filmes riportjai megjelentek olyan médiumokban is, mint például az NBC, CBS, ABC, FOX, Animal Planet, Travel Channel. Kasmíri háborús beszámolójáért díjat is kapott. Világhírű lett egy új extrém sportág, a vulkándeszkázás kitalálásáért és népszerűsítéséért. Később a WildAid nevű környezetvédelmi csoport igazgatójaként a délkelet-ázsiai illegális vadkereskedelem ellen küzdött.

Volt az életében olyan konkrét megtapasztalás, amelynek nyomán transzhumanistává vált, vagy ez egy folyamat eredménye? Hisz „valakiben”, vagy „valamiben” aki/ami irányítja, vagy befolyásolja az életünket?

– Amikor a National Geographic Channelnek dolgoztam újságíróként, majdnem ráléptem egy aknára Vietnamban. Négy éven keresztül számos veszélyes történetet dolgoztam fel nekik. Ez a taposóakna-baleset volt a fordulópont, amikor rájöttem, hogy szenvedélyesen szeretnék tenni valamit, ami közvetlenül hozzájárul a saját életem meghosszabbításához és talán a biológiai halál legyőzéséhez is. A transzhumanizmus ezen ambíciók számára a legjobb táptalaj.

Nem vagyok vallásos, valójában én vagyok az első „ateista” amerikai elnökjelölt. A transzhumanizmus iránti elkötelezettségem abból ered, hogy nem hiszek egy halál utáni életben, és rájöttem, hogy az embereknek saját maguknak kell létrehozniuk a végtelen élet lehetőségét.

A The Transhumanist Wager című művében egy olyan világról ír, ahol a világvallások és a nyugati civilizáció kulturális öröksége többé nem létezik. Ezek eltűnése elengedhetetlen egy új világ létrehozásához? És tényleg csak a szupergazdagok léphetnek majd be az új korba?

– A The Transhumanist Wager egy regény, és mindig elmondom az embereknek, hogy ezt ne felejtsék el. Egyfajta klasszikussá vált a futurista világban, és nagyon sok ember nagyon komolyan veszi. Hálás vagyok érte, de ez a könyv veszélyes a politikai karrierem számára, mert ez egy „kitalált” történet, ami mindent drámaian mutat be. A valóságban a vallás és a nyugati civilizáció nem tűnne el egyik napról a másikra. Úgy vélem, hogy a vallásnak, kultúrának és a történelemnek fontos szerepet kell játszania az új világban, amit létrehozunk, de kell, hogy legyen egyensúly. Az emberi fajt az elmúlt tízezer évben uralta a vallás. A tudományt is megfelelően kell képviselni. Ugyanígy az értelmet és a humanitárius gondolkodást is. Nem akarjuk, hogy csak a gazdagok éljenek túl és boldoguljanak. Mindenkinek vannak értékei, így biztosítanunk kell, hogy az egész világ előre tudjon mozdulni az eljövendő transzhumanista korba. 

Számos szerző és sci-fi alkotások sora mutatja be úgy a jövőt, hogy a társadalom szét fog esni a technológiai fejlődés következtében. Elkerülhető ez?

– Nem gondolom, hogy a világ szét fog esni az eljövendő transzhumanista korban. Szerintem inkább egyre jobb és jobb lesz, ahogyan egyre több technológia jelenik meg az életünkben. Ha megnézzük a különböző jelentéseket – például az ENSZ-ét –, a világ egyre jobbá válik a technológia és a tudomány következtében. Kisebb a nyomor, kevesebb a háború, több a lehetőség, hosszabb az emberi élet. Ez folytatódni fog. Még mindig sokat kell dolgozni azon, hogy az alulképviselt embereket segítsük, de bolygóként jó irányba tartunk. A transzhumanizmus segíteni fog bennünket ebbe a helyes irányba menni.

A transzhumanizmus három alapelve szerint a legnagyobb érték „az egyén létezése minden más felett”. Miért az egyén a legfontosabb?

– Általánosságban szólva elsősorban és leginkább a saját belső vágyainkat kell megvédenünk, hogy igazolhassuk a boldogság értelmét és az életre való törekvésünket. A felszínen ez talán önzőnek hangzik, de az önérdek tette a fajunkat ilyen különlegessé és ilyen fejletté. Végeredményben az önérdek hozta létre a számítógépeket, oltóanyagokat és az űrhajókat. Azt mondják, hogy néhány ember másokba fekteti az önérdekét, például a gyermekeibe. Ez is rendben van így, és nagyon egészséges.

A transzhumanizmus etikai kérdéseket is felvet. A halhatatlanság – amelyet technológiai fejlődés segítségével érünk el – tudja egységként kezelni az embert? Mi a helyzet a lélekkel és a szellemmel? Mi teszi az embert emberré?

– A legtöbb transzhumanista nem hisz a lélekben vagy a szellemben. Csak a testük és az életük biológiai vagy materiális összetevőiben hisznek. Így igazából nem nagyon érdekel bennünket a lélek kérdése. De mélyen foglalkoztatnak bennünket a szilárd erkölcsök és az, hogy segítsünk embertársainknak. És, hogy mi teszi az embert emberré? A döntéseink, amelyeket hozunk, és ahogyan megvalósítjuk ezeket magunkra, másokra és a társadalom egészére vonatkozóan.

Mi a közös az LMBT-mozgalomban (Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok, Transzneműek) és a transzhumanizmusban?

– Sok közös van bennük. Abban hiszek, hogy az LMBT-mozgalom a következő 25 évben átalakul a transzhumanizmus egy fajtájává, hiszen az emberek elkezdik a technológia segítségével megváltoztatni a nemüket, szexuális vágyaikat és orientációjukat. Nagyon sok olyan transzhumanista van, aki egyben LMBT is. A morfológiai szabadság alapelve lényegében ugyanaz mindkét mozgalom esetében: az embereknek szükségük van arra a szabadságra, hogy azt tegyék a testükkel, amit akarnak, addig, amíg nem ártanak ezzel másoknak. Természetesen a transzhumanisták ezt a szabadságot a technológia és a tudomány segítségével akarják elérni a testüket illetően, mint például robotkezek, agyhullámot olvasó implantátumok és mesterséges külső vázak.

Ha ön lenne az Egyesült Államok elnöke, mi lenne a három legfontosabb dolog, amin változtatna?

– Az amerikai értékek, jólét és biztonság fenntartása mellett a három elsődleges dolog, amit elnökként megtennék:

1. Megkísérelnék minden lehetséges dolgot annak érdekében, hogy biztosítsunk minden forrást Amerika lenyűgöző tudósainak és technológusainak, hogy legyőzzék az emberi halált és öregedést a következő 15-20 éven belül – ez egy olyan cél, ami vezető tudósok egyre növekvő száma szerint elérhető.

2. Egy olyan átfogó gondolkodásmódot létrehozni Amerikában, amely szerint a radikális technológia és tudomány befogadása és ösztönzése nemzetünk és fajunk érdekében áll.

3. Nemzetközi és globális biztosítékokat és programokat létrehozni, amelyek megvédik az embereket a technológiai visszaélésektől és más lehetséges globális veszélyektől, amelyekkel szembe kell néznünk a transzhumanista érába való átmenet közben. (SZ.Z., S.I., T.R.)

Olvasson tovább: