hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az is ember, aki lesz csupán ember
Az Abortusz kérdése a pogány és keresztény ókorban

2019. 02. 07.
Az ókori világban – csakúgy, mint napjainkban – a művi terhességmegszakítás megítélése hatalmas vitákat gerjesztett az orvosok, jogászok és teológusok körében. A közismert nevén abortusznak nevezett eljárás a latin ab igekötő és az orior ige összekapcsolásából született kifejezés, amelynek eredeti jelentését leginkább az „elvetélés” vagy „magzatelhajtás” szó adja vissza.

Ez a viszonylag egyszerű elnevezés azonban korántsem tükrözi a tárggyal kapcsolatban felmerülő etikai, orvosi és teológiai kérdések bonyolultságát. 

Mit mond a Biblia?                     

Mivel a Bibliában speciá­lisan az abortuszra vonatkozó szabályozást nem találunk, legtöbbször az Exodus könyvében található igehely magyarázatából indultak ki a törvényalkotók. A maszorétikus héber szövegben olvasható mondatok szó szerinti fordítása így hangzik: „Ha férfiak veszekednek, és megütnek egy terhes asszonyt, és annak kijön a gyermeke, de nem történik baj: bírságot fizessen aszerint, amint az asszony férje azt rá kiveti, de bírák előtt fizessen. De ha baj történik: akkor életért életet adj” (2Móz 21:22–23). Egyértelmű, hogy a Biblia itt két esetet tár elénk: az elsőben a fizikai agresszió (ütés) következtében a nő idő előtt szüli meg – egyébként egészséges és életrevaló – magzatát, vagyis „egyéb baj” nem esik, mint a koraszülés. A második esetben említett „baj” (vagy Károlinál „veszedelem”) többféle lehetett: például az anya és/vagy a magzat megsérült, esetleg valamelyikük bele is halt az elszenvedett sérülésbe. Igencsak sokatmondó, hogy a Biblia nem specifikálja ezeket az eseteket, vagyis a „baj”-ba bármi belefért: a magzat vagy az anya maradandó sérülésétől kezdve egészen a halálesetig. Ebben az esetben a talióelvet kellett alkalmazni: „szemet szemért, fogat fogért”, illetve a magzat és/vagy az anya halála esetén az agresszort is meg kellett ölni. A törvényből tehát nem tudhatjuk meg egyértelműen, hogy az anya és/vagy a magzat szenvedte el a „baj”-t, amiből az következik, hogy a meg nem született magzatot – függetlenül annak korától – éppen annyira élőnek tekintette a Törvényalkotó, mint az anyát. Érdekes, hogy míg az Ószövetség első görög fordítása, a Kr. e. 3. századi Szeptuaginta elsősorban a magzatra vonatkoztatta a „baj”-t, addig a késő ókori és középkori judaizmusban szinte kizárólag az anyával, illetve az agressziót elkövető férfival foglalkoznak a bibliamagyarázók. A modern kommentátorok véleménye is megoszlik a törvény értelmezését illetően: Bruce Waltke neves amerikai ószövetségszakértő szerint mindez arra bizonyíték, hogy „Isten nem tartja a magzatot élőnek”, ezzel szemben Everett Koop – közismert amerikai gyermeksebész és elkötelezett abortuszellenes harcos – ennek épp az ellenkezőjét állítja.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!