Kereső toggle

Interjú Alex Furman nemzetközi hírű izraeli vízkutatóval

Vízhiány, háború, migráció

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szíriai háború azzal indult, hogy aszad elnök elzárta a vízcsapot egy déli tartományban. a jövőben ez megismétlődhet.

A napokban a NASA egyik vezetőjével készítettünk interjút, aki arról is beszélt, hogy a Naprendszerben, a „fejünk felett”, a különböző bolygókon és holdakon sokkal több víz van, mint amennyivel itt a Földön rendelkezünk. Tudjuk azt, hogy mekkora bolygónk teljes vízkészlete?

– Igen, meglehetősen pontosan fel tudjuk mérni, mennyi víz van a talajban és a felszíni vizekben, valamint a tengerekben és az óceánokban. Emellett hatalmas vízmennyiség rejlik az atmoszférában is, amit nehéz lenne közvetlenül kinyerni, de szerencsére csapadék formájában ennek jelentős része visszajut a Földre.

Mondhatjuk azt, hogy a Föld vízkészlete egy zárt rendszert alkot, amelyben a víz halmazállapota és helye változik, de az összmennyisége gyakorlatilag állandó? 

– Majdnem teljesen zárt rendszerről beszélünk, de bizonyos kémiai reakciók következtében a víz felbomolhat hidrogénné és oxigénné, és ekkor már nem beszélhetünk vízről, hanem más kémiai anyagok keletkeznek. Szerencsére ez nagyon csekély mértékű, és az ilyen vízveszteség csak a százalék töredékrészében mérhető.

Ez azt jelenti, hogy a vízzel kapcsolatos globális problémát nem a mennyiség, hanem a minőség jelenti?

– Inkább azt mondanám, hogy a problémát a felhasználhatóság jelenti. Van, ahol a víz minősége nem megfelelő, van, amikor a halmazállapot jelenti az akadályt – a vízpárából vagy a jéghegyekből nehezebb felhasználható vizet előállítani, mint a folyókból vagy a talajban lévő kutakból. Egy másfajta, de súlyos problémát jelent a vízkészletek rendkívül egyenlőtlen földrajzi eloszlása. Rengeteg víz van például Tajvanban, de ez semmit nem segít a Szaharában élő embereken. Aztán vannak olyan régiók, ahol a vízmennyiség elegendő lenne, de az év közbeni szezonális eloszlása nagyon egyenlőtlen. Ilyen a mediterrán térség, ahol télen bőséges a csapadék, nyáron viszont szinte teljes szárazság van. És akkor ott vannak az óceánok, amelyekben rengeteg víz van, de ebből csak költséges eljárással lehet ivóvizet előállítani. Itt értékelődik fel a technológia szerepe, és ez teszi Izraelt követendő példává világszerte, mert a kedvezőtlen adottságok ellenére néhány évtized alatt sikerült teljesen felszámolni a vízhiányt.

Mi az összefüggés a klímaváltozás és a vízhiány között? Laikusként azt gondolhatnánk, hogy a globális felmelegedés miatt felolvadó jéghegyek és gleccserek enyhítik az édesvízhiányt. 

– Nem vagyok klímakutató, de azt megerősíthetem, hogy a két terület összefügg egymással. A globális felmelegedés olvasztja a sarki jégréteget, ami egyelőre csak az óceánok szintjének emelkedésében jelenik meg, hasznosítani az így felszabaduló vizet nem tudjuk. A felmelegedés miatt a globális átlaghőmérséklet is emelkedik, és ennek kétirányú hatása is van: egyrészt gyorsítja a halmazállapot-változást, szilárdból folyékonnyá, folyékonyból légneművé. Ez a gyorsuló folyamat intenzívebbé teszi a víz globális körforgását, egyes helyeken váratlan mennyiségű csapadékot eredményez, másutt a sivatagosodást gyorsítja. Mindkettő súlyos problémákat okozhat. A globális hőmérséklet-emelkedés korunkban tény, de ennek következményeiről megoszlanak a vélemények, láthatjuk, hogy a leegyszerűsítő válaszok nem működnek.

A vízhiány miatt elképzelhető, hogy a jövőben az eddiginél is többen indulnak el a száraz vidékekről olyan helyek felé, ahol a víz korlátlanul rendelkezésre áll?

– A vízhiány miatti migráció nem feltételezés, hanem már javában zajló folyamat. A vízhiányt sok helyen súlyosbítják a háborúk és a regionális konfliktusok, így a menekülők nemcsak egy, hanem több ok miatt is lakóhelyük elhagyására kényszerülnek. Ne felejtsük el, hogy a szíriai háború közvetlen kiváltó oka is az volt, hogy a kormányzat egy déli régióban politikai megtorlásként súlyosan korlátozta a vízellátást. Emiatt robbant ki a kormányellenes lázadás, amihez aztán más motívumok és sérelmek is kapcsolódtak. De Észak-Afrikából is sokan menekülnek el, nemcsak a háborúk miatt, hanem azért is, mert a kormányzat nem képes biztosítani a folyamatos vízellátást.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: