Kereső toggle

Genderideológia gyerekeknek

Animációs filmek és a nemi identitás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A genderideológia szerint az ember biológiai szexualitása nem meghatározó tényező a nemi identitás kialakulásában. Sokkal fontosabb a szexuális orientáció, hogy az egyén milyen neműnek érzi magát. Más szóval, ha valaki férfi nemi szervvel születik, attól még - műtéti beavatkozások nélkül is - nyugodtan élhet nőként, akár ideiglenesen, akár egy egész életen keresztül. A genderideológia tehát a homoszexuális identitást és életmódot igazolni kívánó elmélet, amelynek kultúrtörténelmi előzményeiről előző heti számunkban írtunk. (A gendermozgalom ősi eredete. Hetek, 2016. június 3.) De hogyan jelenik meg mindez a gyerekeknek szóló tömegkultúrában?

Az Egyesült Államokban nemrégiben nagy vihart kavart ennek az ideológiának egy gyakorlati alkalmazása. Az Obama-kormányzat május elején hozott rendeletet arra vonatkozóan, hogy az állami intézményekben és iskolákban mindenki abba a mellékhelyiségbe (öltözőbe, zuhanyzóba) mehessen be, amilyen neműnek az illető érzi magát. A genderideológusok szerint ennek korlátozása a faji vagy vallási diszkriminációhoz hasonló visszaélés.

Mások szerint épp az jelenti a visszaélést, hogy a kormányzat egy kisebbségi ideológiát próbál ráerőltetni a többségre. A nemi identitás megváltoztatása ugyanis nem olyan alapvető emberi jog, mint az élethez, a biztonsághoz való jog vagy a lelkiismereti szabadság. A mai napig vita van tudományos körökben azzal kapcsolatban, hogy a homoszexuális hajlam veleszületett vagy szociális hatások miatt alakul ki. Ma már számos felmérés bizonyítja azt, hogy a szexuális orientáció megváltoztatható: nagyon sok, korábban homoszexuális életmódot folytató személy számolt be arról, hogy világnézeti vagy életmódbeli változásokat követően, vagy erre irányuló pszichoterápia következtében sikerült teljesen önazonossá válnia a biológiai szexualitásával.

Animált befolyásolás

A genderideológusok évtizedek óta próbálják elfogadtatni a társadalmakkal a nemiség liberalizálását. Teszik ezt például hollywoodi filmeken keresztül. Világnézetüket igyekeznek minél fiatalabb korosztállyokkal „megetetni” úgy, hogy az elméletük alaptételeit mainstream mesefilmekbe építik bele, explicit és implicit módon. Mezítelenkedni vicces dolog. A hím állatok vonzódhatnak hímekhez, a nőstények pedig nőstényekhez. A fiúk öltözhetnek lányoknak, a lányok lehetnek férfiasak.

A mesékben nemcsak a hagyományos genderszerepeket relativizálják és teszik nevetség tárgyává, hanem a hagyományos jó és rossz karaktereket is felcserélik. A klasszikus mesékkel szemben itt a sárkányok aranyosak és jók (pl. Így neveld a sárkányodat, Shrek), a böfögő és szellentő, csúnya ogre pozitív főhős (Shrek), illetve egy patkány (L’Ecsó), ijesztő külsejű szörnyek (Szörny Rt), Drakula és Frankenstein (Hotel Transylvania), a dinoszauruszok (Dínó tesó) vagy egy ronda lajhár (Jégkorszak) pozitív karakterekké válnak. Az oroszlán vegetáriánussá válik – a húsevés csupán egy gonosz ösztönnek való engedés (Madagaszkár). A nyuszi bátor hős lesz, akinek egy jó útra tért róka lesz a legjobb barátja (vagy szerelme?), lásd Zootropolis.

Coming out himnusz lett a gyerekdalból

A felnőttek számára készített filmekben, sorozatokban már hosszabb ideje és eléggé rendszeresen szerepelnek homoszexuális és leszbikus szereplők. A gyerekek számára készített mesefilmekben viszont egészen mostanáig csepegtetve adagolták ezt az ideológiát. Sokan sérelmezik, hogy az animációs filmekbe gyakran nem nyíltan, hanem burkoltan van becsempészve a szexualitás és a genderpropaganda.

A Jégvarázs (Frozen) című hercegnős Disney-mesében például szerepel egy furcsa jelenet. Amikor Anna ellátogat a kereskedő faházába, a bolt tulajdonosa odainteget a szomszéd helyiségben szaunázó családtagjainak. A szaunában négy kislány és egy nagydarab szőke férfi látható, ez utóbbi a kereskedő „férje” lenne? A kritikusok nagyon dicsérték a progresszivitása miatt ezt a 2013-ban megjelent mesefilmet, amely minden idők legnagyobb bevételét hozó animációs alkotása lett.

A történet elrugaszkodott a hagyományos, romantikus a-herceg-megmenti-a-királylányt vonalvezetéstől, a lánytestvérek közötti kapcsolatot idealizálva. A homoszexuális rajongók nyomás alá helyezték a Disney-t, hogy a folytatásban a főszereplőnek legyen leszbikus a partnere. Eközben az LGBT mozgalom egyik hivatalos, „coming out” himnuszává is tette a film főcímdalát, a Let It Go-t.

A 2012-es ParaNorman című animációs filmben is csavarosan vezetik fel a homoszexualitást. Az egyébként nyíltan meleg rendező, Chris Butler először megszeretteti a nézőkkel a férfias Mitch karakterét, aki csak ezt követően vallja be, hogy homoszexuális.

Vagy vegyük a nemrégiben óriási sikert aratott Zootropolis című Disney-alkotást. A film, amely hatéves korhatár jelöléssel jelent meg, egy állatokkal benépesült városban játszódik. Az állatok mind fel vannak öltözve, két lábon járnak, és úgy viselkednek, mint az emberek. Főhősünk, a rendőr nyuszi Judy egy ízben egy nudista klubba látogat el, ahol viszont mindenki mezítelen, és szemérmetlen pózokban mutogatják magukat a meghökkent Judy előtt. Persze, az állatok a valóságban sem viselnek ruhát – de ebben a kontextusban ez a jelenet a „másság”, ez esetben a nudizmus iránti toleranciát hirdeti.

Egy másik jelenetben, amikor Judy beköltözik a városba, találkozik új szomszédaival. Bucky és Pronk antilopok, mindketten hímek, egy lakásban élnek, és úgy civakodnak, mint egy házaspár. De csak az éles szemű nézők számára válik világossá, hogy homoszexuálisok. A film legvégén, a stáblistában mindkettőjük keresztneve mellett ugyanaz a kötőjeles vezetéknév szerepel: Oryx-Adlerson – házaspárok szokták így egymás nevét felvenni.

Kis mutáns kisbabák

A Shrek sem mentes szexuális felhangoktól. A szamár feleségül veszi a sárkányt, a kettőjük kapcsolatából született keresztezett lények a „kis mutáns kisbabáim” – mondja a szamár. A dalokban többször is az utolsó rím hirtelen megváltoztatásával kerülik el a szexuális utalást. Amikor Shrek daliás herceggé változik, és elhangzik, hogy mindenekelőtt a ruhájából kell kibújnia, három hölgy izgatottan kiált fel. A zöld ogre egy másik jelenetben mezítelenül alszik. Fiona és más női szereplők a gyerekfilmekre nem jellemzően mély dekoltázzsal jelennek meg. A szamár a tábortűz mellett egy erotikus álomból ébred. Pinocchio titokban női bugyit hord. A női szereplők – a feminizmusra való utalásképpen is – egy ízben elégetik a melltartóikat. Aztán ott van a rendkívül maszkulin Doris, Hamupipőke amazon féltestvére, illetve a homoszexuális viselkedésű ogre szakács.

A minyonok apró, sárga lények, akik mindig a lehető leggonoszabb uralkodót akarták szolgálni – végül rátalálnak Grura, aki a világ legnagyobb főgonoszává akar válni, de megjavul, és kedves családapa válik belőle. A Gru1 és Gru2 filmek után jelent meg a Minyonok, amelyben szintén nagy szerepet kapott a nemi identitásformálás. A fenekek nagyon vicces dolgok az alkotók szerint, akik sok jelenetben mutatják, simogattatják vagy vernek fenekeket. A kis sárga lények eredendően nem nélküliek, de rendszeresek a mellekkel, nemi szervekkel kapcsolatos poénkodások. A filmbeli táncokban több erotikus mozdulat is szerepel, – az egyik női karakter mély dekoltázsban látható. A Kevin és Bob fiúnevű minyonok egy jelenetben nőknek öltöznek. Hipnotizált őrök alsónadrágig vetkőzve, egymás fenekét paskolva táncolnak.

A Madagaszkár című népszerű mesének már három része is megjelent. Az egyik jelenetben egy fiú majom egy fiú pingvint csókol. Láthatjuk, amint vízilovak flörtölnek egymással, és közben kétértelmű megjegyzéseket tesznek. Tánc közben a rendezők gondosan ráközelítenek egyes állatok hátsó felére. Egy fiú állat nőnek öltözik, kókuszokat helyezve a mellére, és fűszoknyát vesz fel. Egy rendőrnőnek rendkívül szexualizált az ábrázolása – férfiak sóvárgó szemekkel és tátott szájjal bámulják a fenekét, és szóba kerül egy cirkusz is, ahol egy férfi meztelenül ad elő.

A nemsokára a mozikba érkező Szenilla nyomában (amely a nagy sikerű Némó nyomában folytatása) legutóbbi trailerében is megjelenik két nő, akik együtt tolnak egy babakocsit. Az interneten azóta is zajlik a vita, hogy a jelenetben vajon nem egy leszbikus párt láthattunk-e.

Távol-keleti befolyások

Olyan gondolatvilág szivárog be a magyar – és más európai – gyermekműsorokba, amely kultúránk erőszakról és szexualitásról alkotott felfogásától teljes mértékben eltér. Kálmos Borbála Az erőszakosság relativitásának elmélete című tanulmányában a Magyarországon, illetve a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban forgalmazott japán rajzfilmek cenzúrázását azért tartja fontosnak, mert a japán gondolatvilág a gyereknevelésben, grafikus erőszakban, szexualitásban, a homoszexualitásban, a halál és a valláshoz való viszony megítélésében teljesen eltér az európai szemlélettől. Ami a japán nézők számára megszokott, az egy európaiban könnyen kiveri a biztosítékot. A tanulmány írója rámutat arra is, hogy a homoszexuális kapcsolatok státusza általában megegyezik a heteroszexuális viszonyokéval: „Az esetek többségében a homoszexualitás teljesen természetesen jelenik meg, például a Sailor Moonban két alkalommal is feltűnt a fontos szereplők között egy homoszexuális kapcsolatban élő pár. A transzvesztitizmus is hasonló státuszú, és az úgynevezett cross-dressing (a fiúk lányoknak, a lányok pedig fiúknak öltöznek) is gyakori. Ezek az úgymond »alternatív« szereplők ugyanolyanok, mint a többiek, sőt a rajongók körében sokszor igen nagy népszerűségnek örvendenek.” (Fodor Enikő)

Olvasson tovább: