Kereső toggle

Kiáltvány Jeruzsálemért

Elie Wiesel az amerikai elnöknél is kiállt a város egysége mellett

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Barack Obama amerikai elnök először kezdeményezett találkozót zsidó demokrata törvényhozókkal az amerikai–izraeli kapcsolatokról. Március óta ugyanis a két ország közötti viszony nem éppen nevezhető rózsásnak. Az elmúlt időszakban több magas rangú és befolyással rendelkező amerikai zsidó is felemelte a szavát amiatt, hogy a jelenlegi kormányzat mennyire hevesen ítéli el Izrael lépéseit. Elie Wiesel Nobel-díjas író például nyílt levélben fordult Obamához. Az elnök emberei most úgy tűnik, azon igyekeznek, hogyan enyhítsék a feszültséget.

Az elmúlt időszakban több közismert amerikai zsidó emelte fel szavát amiatt, ahogy az Obama-kormány március óta Izraelhez viszonyul, miközben olyan államokkal igyekszik párbeszédet folytatni, mint Irán, Szíria, és olyan vezetők felé nyitott, mint a líbiai Moammer Kadhafi. Ed Koch, volt New York-i polgármester például csalódottságának adott hangot, mivel ő maga az egész országban kampányolt a zsidók között amellett, hogy Obama Izrael biztonsága szempontjából ugyanolyan jó választás, mint republikánus ellenfele, John McCain. A márciusi események után Koch egyenesen úgy nyilatkozott, hogy szerinte „a jelenlegi kormányzat kész lenne Izraelt a busz alá lökni, hogy a muszlim nemzetek tetszését elnyerje".

„Szívünk szíve, lelkünk lelke"

A legnagyobb hatást azonban Elie Wiesel holokauszt-túlélő és Nobel-díjas író érte el, aki nyílt levélben fordult Obamához Jeruzsálem ügyében, amely a viták középpontjában állt. Wiesel - aki több nagy amerikai napilapban egész oldalas fizetett hirdetésben jelentette meg véleményét - úgy fogalmazott, hogy számára Jeruzsálem a politika fölött áll, a zsidó néphez tartozik és számukra többet jelent, mint egy város. „Több mint 600 említés szerepel Jeruzsálemről a Szentírásban - miközben egyetlenegy sem a Koránban. Nincs még egy olyan megrendítő ima a zsidó történelemben, mint az, amely a Jeruzsálembe való visszatérés iránti vágyról szól. (...) Amikor egy zsidó első alkalommal Jeruzsálembe látogat, ez nem az első alkalom, hanem a hazatérés" - írja Wiesel a Jeruzsálemért címet viselő kiáltványában.

Az író arra is felszólította az amerikai elnököt, hogy ne gyakoroljon nyomást Jeruzsálem kérdésében a zsidó államra. Véleménye szerint a nyomás ugyanis nem fog eredményt hozni, és azt a kérdést is feltette, hogy a legösszetettebb és legérzékenyebb kérdést miért kellene idő előtt kezelni. „Mióta Dávid király fővárosának foglalta el Jeruzsálemet, két megszakítástól eltekintve folyamatosan laktak zsidók a város falai között. Először a rómaiak tiltották meg számukra a belépést a város falai közé, majd ugyanez megtörtént a jordániai uralom idején, amikor - nemzetiségtől függetlenül - a zsidók számára tilos a belépés az óváros régi zsidónegyedébe (...) Jeruzsálemnek a világ zsidósága szellemi központjának kell maradnia, amely nem a gyötrelem és keserűség jelképe, hanem a bizalom és remény szimbóluma. (...) Jeruzsálem szív a szívünkben, lélek a lelkünkben."

Wiesel levele, majd azt követően egy személyes találkozó a holokauszt-túlélő és az elnök között - amiről a Bostoni Egyetem tanára mindössze csak annyit árult el, hogy két barát és Nobel-díjas ember között zajlott - nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Obama stábja erőfeszítéseket tegyen a zsidókkal való kapcsolat javítására.

Nem ez az első alkalom, hogy Wiesel és Obama hosszabb időt töltött együtt. Az író legutóbb februárban látogatott a Fehér Házba, amikor elismerést vehetett át azért, mert az Egyesült Államokat jobban megismertette a holokauszttal. Wiesel túlélte az auschwitzi és a buchenwaldi koncentrációs táborok borzalmait. Múlt év júniusában, amikor Obama Németországba látogatott, az elnök kérésére az író az Air Force One fedélzetén utazott Washingtonból Európába, majd elkísérte őt az egykori buchenwaldi táborba. Wiesel 1986-ban, míg Obama tavaly kapta meg a Nobel-békedíjat.

Bizalomerősítés

A washingtoni találkozó után Rahm Emanuel, Obama elnök nagy befolyással rendelkező kabinetfőnöke találkozóra hívta rabbik egy csoportját a Fehér Házba, amelyen igyekezett megnyugtatni a résztvevőket arról, hogy az amerikai kormányzat minden tőle telhetőt megtett Izrael biztonsága és hosszú távú érdekeltsége tekintetében.

A Fehér Házban egyébként másodszor kerül sor ilyen jellegű találkozóra, az első április 20-án volt, nem sokkal azután, hogy Obama nem éppen a megszokott baráti módon fogadta Washingtonban Netanjahut. A résztvevőket - a tizenöt rabbit - kellő gondossággal válogatták össze az ország minden egyes részéről, ügyelve arra, hogy az ortodox, a reform, valamint a konzervatív irányzatok is képviselve legyenek.

A találkozón részt vett Dennis Ross is, aki az amerikai kormány iráni politikájáért felel. Ross azzal nyitotta meg a találkozót, hogy reméli, a kormány hangvételében már tapasztalhatók a változás jelei. Emellett Ehud Barak védelmi miniszterre is hivatkozott, aki Washingtonban járva közölte, hogy a védelem és biztonság tekintetében soha nem volt még ilyen erős a kapcsolat Izrael és az Egyesült Államok között. Dan Shapiro nemzetbiztonsági főtanácsadó-helyettes pedig - aki egyébként Izraelnek és szomszédainak a politikáját felügyeli - az évi 3 milliárd dolláros katonai támogatás mellett felhívta a figyelmet arra a 205 millió dolláros juttatásra is, amivel egy rakétavédelmi rendszer kiépítését támogatja a kormányzatuk.

Rahm Emanuel pedig arra is kitért, hogy Amerika kezdeményezte leginkább az elmúlt hetekben, hogy Izraelt vegyék fel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe, az OECD-be. A kabinetfőnök azt is közölte a hallgatósággal, hogy az Obama-kormányzatnak három fő terve van a Közel-Keleten: egyrészt, hogy elszigetelje Iránt; „hogy eltávolítsa Amerika lábnyomát Irakból" - vagyis a csapatkivonás; valamint az izraeli-palesztin békefolyamat, ami szerintük Izrael biztonsága szempontjából is kulcsfontosságú.

A rendezvény természetesen nem oszlatta el teljes mértékben a kételyeket, de valamiféle eredménye úgy tűnik, mégis csak volt. A floridai Efrem Goldberg rabbi például elmondta, visszafogottan optimista, annak ellenére, hogy arról még nincs meggyőződve, hogy a kormány jó úton halad.

A sor egy május közepén tartott találkozóval folytatódott. Először került sor arra, hogy Obama elnök összehívta a zsidó demokrata törvényhozókat, hogy az amerikai-izraeli kapcsolatokról tárgyaljon velük. Március óta úgyis nőtt a feszültség a két ország között, amikor is Joe Biden amerikai alelnök látogatása alatt az izraeli belügyminisztérium jóváhagyta zsidó lakóházak építését Kelet-Jeruzsálemben. A lépést az Egyesült Államok keményen elítélte, és az izraeli miniszterelnök március végén rendkívül hűvös fogadtatásban részesült Washingtonban. Obama elnök a nyilvánosság teljes kizárásával fogadta Netanjahut, és a delegációt a tárgyalás közben magára is hagyta, amikor elvonult, hogy a családjával vacsorázzon.

Moszkvába látogathat a pápa

Immár lehetségesnek tartja az orosz ortodox egyház fejének és a katolikus egyházfőnek a találkozóját a moszkvai patriarkátus külügyi hivatalának vezetője, aki erről szerdán beszélt egy, az orosz kultúráról rendezett vatikáni tanácskozáson. Bár a két egyház között még nem tisztázódott minden vitás kérdés, a közöttük zajló párbeszéd haladást mutat – hangoztatta Hilarion volokalamszki metropolita, kiemelve, hogy „változtak az idők és a személyek”. A vitás kérdések közül kiemelte a nyugat-ukrajnai görög katolikus egyház problémáját. Tavaly decemberben Oroszország és a Vatikán úgy döntött, hogy teljes jogú diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. Az elhatározást Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek a pápával tartott vatikáni találkozója után jelentették be. Idén februárban Kirill moszkvai metropolita, az orosz ortodox egyház feje a keresztény értékek harcos képviselőjének nevezte XVI. Benedek pápát, egyúttal pedig sérelmezte a protestáns egyházak részéről megfigyelhető „liberalizálásokat”. Az orosz ortodox egyház visszafogottan reagált a fehérorosz elnök kezdeményezésére, aki Minszket javasolta a római pápa és a moszkvai pátriárka majdani találkozójának színhelyéül. A két egyházfő személyes találkozásához Moszkva több feltételt szabott, elsőként a proszelitizmusnak (ortodox hívők katolikus hitre térítésének) a beszüntetését.

Olvasson tovább: