Kereső toggle

Nem tudjuk, mi van a felszín alatt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A fiatalok körében ma már nem beszélhetünk hagyományos példaképválasztásról,
hiszen a mostani tinédzserek nem egy konkrét személyt, hanem sokkal inkább egy
„virtuális modellt” választanak maguknak követendő példaként – mondta lapunknak
Gábor Kálmán ifjúságkutató, aki szerint a mai tinédzserek és főleg a lányok a
média részterületeiről olyan „megkreált” ideált eszkábálnak össze maguknak,
amely, a végeredményt tekintve nem is létezik.

„Az egyik reklámból – talán nem is tudatosan – eltanulják, hogy hogyan
kellene viselkedniük, a másik műsorból pedig a menő öltözködést” – mondja az
ifjúságkutató. A szakember a lehetséges okok között látja többek között a
fiatalok által kedvelt, a témához kapcsolódó kereskedelmi tévécsatornákat,
amilyen például az amerikai Music Television (MTV) vagy az igényesebb réteg
között a divatot propagáló Fashion TV.

Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy már sem tévére, sem internetre nem lesz
szükség ahhoz, hogy a fiatalok saját ideált találjanak maguknak: Gábor Kálmán
szerint, mivel a napokban végzett kutatásaik szerint a Sziget Fesztivál idei
látogatóinak fele már külföldi állampolgár, így minden tinédzser testközelből
kapcsolatba kerülhet a nagyvilággal, és tanulhat el egyes viselkedési formákat,
stílusokat.

„Ami pedig az internetes magamutogatást illeti, úgy gondolom, hogy nem szabad
kifelejtenünk az indokok közül azt, hogy ma már mindenkinek fényképezőgéppel
felszerelt mobiltelefon van a zsebében, ez pedig óriási teret nyitott a saját
felvételek készítése és terjesztése előtt” – mondja az ifjúságkutató, bár
elismerte, hogy hazánkban egyelőre, néhány botrányos esetet leszámítva, nincs
tudomásuk a szexuális tartalmú internetes önmutogatásról.

Ami az egész jelenség hátterében húzódik, a szakmai nyelven a „fiatalok korai
önállósodásának” nevezett folyamat Kelet-Európában különösen veszélyes lehet:
Gábor Kálmán szerint, míg Nyugat-Európában és Amerikában a hatvanas években
indult és a nyolcvanas években bontakozott ki igazán, nálunk erre csak a
kilencvenes években került sor, így nagy veszélyeket rejthet magában. „Az idő
rövidsége miatt nem tudhatjuk, hogy mi rejlik a felszín alatt.” A szakember
szerint ennek a folyamatnak a következménye többek között az is, hogy a
tinédzser lányok statisztikai mutatói egyre inkább megközelítik a fiúkét az
önállósodás és az első szexuális tapasztalat terén: „Fesztiválkutatásaink során
2000 körül kezdtük azt tapasztalni, hogy a tizenkét-tizennégy éves lányok egyre
tudatosabban tervezik meg a jövőjüket, és egyre gyakrabban nyúlnak az
úgynevezett feszültségoldó technikákhoz, úgymint a cigarettához, az alkoholhoz,
sőt a droghoz is. Azóta ez a jelenség csak fokozódik Magyarországon is, aminek
egyetlen biztos következménye, hogy a fiatalok egyre sebezhetőbbek lesznek.”

Beépített trendvadászok

Az amerikai Viacom médiabirodalom – amelynek egyik zászlóshajója az MTV
zenei csatorna – az átlagosan 12-13 éves gyerekmodellek között keresi azokat a
lányokat, akik néhány éven belül a televízió sztárjai lehetnek. A Spektrum
televízióban néhány éve magyarul is bemutatott Trendvadászok című dokumentumfilm
képsorai szerint tolonganak a jelentkezők a válogatásokon, amelyeken a
fürdőruhás fényképezkedés után a kérdezők arról faggatják a gyakran évekkel
idősebbeknek kisminkelt gyerekeket, hogy mi „jön be nekik”, mi a menő, zenében,
filmben, divatban, milyen számukra egy „jófej” srác, mitől borulnak ki a
legkönnyebben és így tovább. A legtöbb önjelölt modell az MTV által kitalált és
népszerűsített „meztelen hasú lány” figurájára igyekszik hasonlítani, aki
számára a teste a legjobban hasznosítható érték, amivel csábítani és hódítani
tud.

Mivel a televízió-csatornák között kegyetlen verseny zajlik, az a cél, hogy a
nézők ottragadjanak egy adó műsorán. Ehhez pedig azonnali hatást kiváltó,
sokkoló vagy erotikus képsorok kellenek, amelyek a leghatásosabban lebénítják a
távkapcsolót kezükben tartó fiatalokat. Az MTV-castingon csak kevesen jutnak túl
a válogatáson, ám a kamerára rögzített véleményeket felhasználják az új műsorok
beindításánál.

Az MTV egyik legnagyobb felfedezettje a kilencvenes években a 13 éves Jessica
Biel (képünkön) volt, akit először egy lelkész család életéről szóló szolíd
tévésorozatban szerepeltettek. Miután a Hetedik mennyország című sorozat három
év alatt az egyik legsikeresebb főműsoridős családi program lett, a Viacom úgy
döntött, a szentéletű szűzlány szerep helyett ideje új fazont szabni Jessicának.
A Hetedik mennyországot egy kisváros szexőrült gimnazistáiról szóló sorozat
váltotta, azonos műsoridőben, Jessica Biel pedig olyan sikeres lett új, topless
címlapfotóival, hogy az Esquire magazin a „a ma élő legszexisebb nő” címét
szavazta meg neki.

A reklámkutatók számára a legértékesebb információforrások azok a „trendi
gyerekek”, akik a környezetükben mintát adnak mások számára. Ők azonban nehezen
megközelíthetők, ezért a marketingcégek komoly összegeket költenek arra, hogy a
fiatalok között „trendvadászokat” találjanak, akik lefényképezik a menő lányok
és srácok öltözetét, tetoválásait és hajviseletét, összegyűjtik a jópofa
kiszólásokat és a legújabb szlengfodulatokat. A tinimarketing lényege: úgy
csinálni, hogy ne látsszon. A multiknak dolgozó beépített fiatalok jelentéseiből
aztán a nagy cégek megpróbálják kitalálni a következő időszak divatját. Mások az
internetet célozzák meg: webfórumokon felbérelt csetelők dicsérik „spontán”
egy-egy zenekar felvételeit, vagy népszerűsítenek egy bemutatás előtt álló
filmet. Mivel egy fejlett társadalomban élő fiatal napi átlagban 3000 különféle
reklámot lát, mire nagykorú lesz, „telítődik”. Ezért a marketingguruk évről évre
lejjebb húzzák meg a célcsoportok korhatárát, tudván azt, hogy a reklámokkal
sikeresen elért gyerekek könnyedén kihúzzák elfoglalt szüleik zsebéből a
„bűnbánatpénzt”, amelyet kedvük szerint elkölthetnek.

Olvasson tovább: