Kereső toggle

Elvarázsolt nemzedék

Felőrölte az ellenállást a Potter-mánia

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Hangosan zokogtam, aztán egy húzásra kiittam egy fél üveg pezsgőt a
minibárból. Az arcomon elkenődött a festék, észre sem vettem, úgy mentem
haza...” – mesélte az utolsó, hetedik Harry Potter-regény befejezésének
körülményeit J. K. Rowling. A BBC-n sugárzott interjúban az angol írónő
elmesélte: egyszerre felszabadultnak és letörtnek érezte magát, amikor pontot
tett a Potter-történetek végére. A július 21-től megvásárolható kötet, amely a
Harry Potter és a halálos szentek (egyes fordítások szerint „halálos
ereklyék”) címet viseli, lezárja a rekordokat döntögető sorozatot.

Rekordokban továbbra sem szűkölködik Harry Potter, hiszen az
Amazon.com internetes áruház eddig 1,6
millió előrendelést regisztrált, ami az utolsó napokban nyilvánvalóan növekedni
fog. A kötet azért is tartja lázban rajongóit, mivel az írónő elárulta: két
főhőse is meghal a regény végére, ám a további részleteket természetesen titok
övezi. A nyomdát, ahol a hetedik, befejező kötetet készítik, valóságos
erődítménnyé változtatták: szögesdrót védi az épületet, biztonsági őrök
garmadája vigyázza a titkot. Mobiltelefont is tilos az épületbe vinni, nehogy
lefotózhassák a készülő könyv egyes részleteit. Mindemellett a dolgozóknak
teljes titoktartási fogadalmat kellett aláírniuk, melyben vállalják, hogy
családtagjaiknak sem beszélnek a könyvről. A kötet amerikai kiadójának
jogtanácsosa, aki személyesen szállította Amerikába a kéziratot, táskáját maga
alá helyezve ülte végig a hatórás London–New York repülőutat, és még a
mellékhelyiséget sem látogatta meg ezalatt. A szakértők máris a történelem
legnagyobb szabású könyvkiadásáról beszélnek.

Az elmúlt évtizedben Superman, Rambo és Luke Skywalker után Harry Potter is
szerves részévé vált az amerikai mitológiának. Egy ismert szociológiai intézet,
a Barna Research Group felmérése szerint szinte alig van olyan tinédzser, aki
nem olvasott vagy nem látott legalább egy részt a varázslótanonc történeteiből.
Meglepőbb adat, hogy a magukat keresztényeknek valló tizenévesek 77 százaléka is
olvasott vagy látott Harry Potter-történetet. Nem is csoda, hiszen ezeknek a
tinédzsereknek mindössze 4 százaléka – az újjászületett keresztények 13
százaléka – kapott valamilyen iránymutatást lelkészétől a Harry Potter-világ
spirituális dimenziójával kapcsolatban, annak ellenére, hogy a Biblia
boszorkánysággal kapcsolatos állásfoglalása egyértelmű: „Ne találtassék
teközötted, aki az ő fiát vagy leányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se
igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; se bűbájos, se ördöngösöktől tudakozó, se
titokfejtő, se halottidéző; mert mind utálja az Úr, aki ezeket műveli…” (5 Mózes
18,10 – 12)

A felmérés szerint a fiatalok túlnyomó többsége számára a Harry Potter-
történetek csak szórakoztatóak voltak, és nem jelentettek különösebb szellemi
inspirációt; a megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a könyv
hatására érdeklődni kezdett a boszorkányság iránt. (Bár ez utóbbi szám nem tűnik
jelentősnek, a teljes amerikai lakosságra kivetítve azonban mintegy hárommillió
gyereket jelent.)

A keresztény tinédzserek elbizonytalanodása a Harry Potter-regények által
közvetített világnézettel és kultúrával kapcsolatban nem meglepő, ha figyelembe
vesszük, hogy maguk a keresztény felekezetek is többnyire ellentmondásosan
vélekednek a műről. A könyvvel szembeni legmarkánsabb ellenállás az amerikai
evangéliumi felekezetek részéről nyilvánult meg, akik szerint a Harry
Potter-regények felkeltik az okkult világ iránti érdeklődést, ez pedig élesen
szemben áll a bibliai világnézettel. A legradikálisabban az új-mexikói
Alagomordóban tiltakoztak, ahol nyilvánosan égettek el Harry Potter- könyveket.
Más evangéliumi vezetők – például Chuck Colson – szerint azonban a Harry
Potter-sorozat csupán ártalmatlan fantasy, egy érdekes mese. Néhány evangéliumi
még ennél is tovább ment, Connie Neil Az evangélium Harry Potter szerint című
könyvében például a varázslótanonc történetén keresztül kívánja az evangéliumot
megértetni az olvasókkal.

A kritikát megfogalmazó keresztény teológusok többsége szerint azonban a Harry
Potter-könyvek világa olyan tudatosan felépített és szakszerűen részletezett
okkult világ, amit nem lehet csak humoros és szellemes meseként jellemezni. „J.K.
Rowling alapos és pontos munkát végzett. Nagyon valósághűen ábrázolja a
boszorkányságot és a fekete mágiát” – állítja Caryl Matrisciana, A New Age
istenei című könyv szerzője. Ezzel egybecseng, hogy több amerikai
boszorkányszervezet vezetői nyilvánosan köszönték meg a szerzőnek az okkultizmus
népszerűsítéséért végzett értékes munkáját.

Nincs sokkal jobb véleménnyel a katolikus egyház sem a varázslótanonc
történetei által közvetített világképről. Igaz, néhány évvel korábban felröppent
a hír, hogy a katolikus egyháznak nincs kifogása a regényekkel szemben. Ettől
jelentősen eltér azonban XVI. Benedek pápa véleménye, aki még Ratzinger
bíborosként 2003-ban jegyezte meg egy levélben: a regényben „olyan finom vonzerő
rejlik, amely szinte észrevehetetlenül hat, de hatalmas rombolást végez a
lélekben lévő kereszténységben, mielőtt az megfelelően kifejlődhetne”.

Sokkal ellentmondásosabban viszonyult a Harry Potter-történetekhez az anglikán
egyház: 2000-ben, a film első részének forgatásakor a canterbury katedrális
dékánja még visszautasította a Warner filmstúdió kérését, hogy a katedrálisban
forgathassák a film egy részét. Magyarázata szerint nem helyes egy keresztény
templomot pogány kultuszok népszerűsítése céljából felhasználni. A Warner
Brothers azonban nem hagyta annyiban, és végül a gloucesteri katedrálist
alakították varázslóiskolává – a katedrális dékánja, Nicholas Bury személyében
ugyanis egy Harry Potter-rajongóra akadtak, aki szerint „a könyvben a jóság, a
becsületesség és a tisztesség győz a hazugság és a csalárdság felett”. Az
anglikán egyház a későbbiekben is megosztott maradt a Harry Potter-ügyben: míg
2000-ben egy, az anglikán egyház által fenntartott iskolából a vezetés
kitiltotta a Harry Potter-könyveket, mondván, hogy a Biblia tanítása világos a
varázslásról, a démonokról és arról, hogy a keresztények határolják el magukat
ettől, 2002-es újévi üzenetében ugyanakkor George Carey akkori canterbury érsek
pozitívan nyilatkozott a Harry Potter és a bölcsek köve című filmről. Carey
szerint a film nagyon szórakoztató, és „sok valós kérdést vet fel”.

A Harry Potter-könyvek világszerte vitát robbantottak ki az iskolákban is: egyes
helyeken a tanárok örömmel vették tudomásul, hogy diákjaik végre olvasnak,
máshol azonban azt szerették volna elérni, hogy a varázslótanonc maradjon az
iskola falain kívül. Bár ez utóbbiak tábora jelentős, jelen pillanatban mégis ők
állnak vesztésre. A legfrissebb ilyen típusú ügyben egy negyvenhét éves londoni
tanárnő megtiltotta egy hétéves kislánynak, hogy az nyilvánosan felolvasson egy
Harry Potter-regényből, mire az iskola elbocsátotta. A magát elkötelezett
pünkösdi kereszténynek valló tanárnő, aki személyes hitében is megalázva érezte
magát emiatt, perbe fogta az iskola vezetését; az ügyben még nem született
döntés. Rosszul járt az az atlantai családanya is, aki az iskolából szerette
volna bírósági végzéssel kitiltatni a regényt. Kérését elutasították, őt magát
pedig a Washington Post 2005-ben az „év idiótájának” választotta.

Harry Potter Magyarországon is élvezi számos, olvasással foglalkozó szakember
támogatását. Fenyő D. György és Schiller Mariann tanulmánya, amely a Kiből lesz
az olvasó című kötetben jelent meg, egyértelműen kiáll Harry mellett. Véleményük
szerint a sorozat megállítani látszik azt a trendet, mely szerint a hagyományos
értelemben vett könyvkultúra haldoklik. Úgy vélik, a Harry Potter-történetek
alkalmasak arra, hogy elmélyült beszélgetések során a fiatalok összevessék az
átlagemberek (a könyv szóhasználatával élve a „muglik”,) szűkös nyárspolgári
értékrendjét a varázslók gazdag belső képzeletvilágával – nem kétséges, hogy
kinek a javára. Az összehasonlítás során olyan meghatározó felismerésekre
kellene jutniuk, hogy a varázslók képzeletbeli és szabadságra épülő világát is
törvények szabályozzák, és a varázslói ismeretekkel is felelősen kell bánni.
Szavaik szerint az a mélyen morális tanulság vonható le a történetből, hogy nem
az a fontos, kinek milyen adottságai vannak, hanem az, hogy ezeket mire
használja. A szerzők megkockáztatják azt a felvetést, hogy Harry Potter egyszer
Micimackóval, a Gulliver utazásaival és az Egri csillagokkal egy polcon foglal
majd helyet, gyermekeink klasszikusaként.

Gyerekmese felnőtt rajongóknak

Könyve megírásakor Rowling egyetlen korcsoportot sem tartott különösebben
szem előtt. Kiadója eleinte a 9-11 éveseket célozta meg a Harry
Potter-történetekkel, amelyek később minden korosztály kedvenceivé váltak. A
brit kiadók aztán fekete-fehér tervezésű borítóban is piacra dobták a
Potter-könyveket, hogy a napi ingázásuk során olvasó felnőttek se érezzék
kínosnak, hogy mesekönyvet tartanak a kezükben.

A Potter-sztorit először amerikai angolra fordították ugyanis számos, a brit
angolban használatos kifejezést az amerikai fiatalok nem tudtak volna
értelmezni. A mai napig több mint hatvan fordítás jelent meg az ukrántól a
hindiig, sőt írre, latinra és ógörögre is lefordították a varázslótanonc
történetét – hogy ez utóbbiakat ki olvassa, azt lapzártáig nem sikerült
kideríteni, talán az Olümposzt célozták meg ily módon az ötlet kiagyalói.

Egy dúsgazdag skót

„Soha ne mondd, hogy soha” – választhatná következetessége mottójának J. K.
Rowling, aki, bár utolsó kötetként harangozta be a hetedik Potter-regényt, most
azon töri a fejét, hogy egy nyolcadik, magyarázó-kiegészítő kötettel is
előrukkolna – reméli, hogy a „nélkülözhetetlen” kézikönyvet minden eddigi olvasó
beszerzi, ami nem kis haszonnal jár majd. Döntésében nyilván inspirálja az az
internetes mozgalom is, amelyet már egymillió rajongó írt alá, azt kérve, hogy
folytatódjon Harry Potter története.

A már megjelent hat kötet összesen 325 millió példányban kelt el, ami Rowlingot
a világ első dollármilliárdos írójává tette. Ehhez természetesen hozzájárultak a
Potter-történethez fűződő különféle „kegytárgyak”, videojátékok, sőt iPOD
eladása is. 545 millió angol fontra becsült vagyonával Rowling ma a világ 122.
leggazdagabb embere, akinek több pénze van, mint a lista 229. helyén álló II.
Erzsébet angol királynőnek.

Olvasson tovább: