Kereső toggle

Közzétették a harmadik titkot

A leleplezett Fátima

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A "megváltozott korszellem" tükröződik abban, ahogy a katolikus egyház
"tudatosan és egyre nagyobb adagokban szolgál az utóbbi időben természetfeletti
témákkal" – állítja az olasz La Stampa cím? napilap II. János Pál pápa múlt
heti fátimai zarándoklatához fűzött kommentárjában. Az eseményt – amelyen
nyilvánosságra hozták a 83 évvel korábban, 1917-ben történt látomások harmadik,
eddig a Vatikán egyik legféltettebben őrzött titkának számító jelenés tartalmát
–, az olasz lap a "médiaszer? mítoszépítés egyházi stratégiája"
mintapéldájaként elemzi. Meglepő, hogy nem szólal meg a világi kultúra, amikor a
média objektív tényként, tudósítandó eseményként számol be a Madonna
megjelenéséről a portugál pásztorgyermekek előtt – véli a La Stampa. Egy
portugál napilap, a Publico szerint a Vatikán tudatosan "csepegtetett módszerrel
hozza nyilvánosságra" a fátimai titkokat.



Portugál apácák búcsúztatják a helikopteren távozó pápát Fátimában.
Határtalan lelkesedés    Fotó: Reuters

Tény, hogy II. János Pál minden elődjénél többet tesz a Szűz Máriának
tulajdonított jelenések profetikus tekintélyének elfogadtatásáért és az ezeknek
emléket állító zarándokhelyek népszerűsítéséért. Különösen igaz ez a
fátimai látomásokra. A pápát különleges, személyes kapcsolat fűzi a kis
portugáliai faluhoz: a fátimai Miasszonyunknak tulajdonítja, hogy túlélte az 1981-ben
a római Szent Péter téren ellene elkövetett merényletet. Egy korábbi zarándoklatán
már a kegyhelynek ajándékozta a testéből kioperált gyilkos lövedéket, amelyet a
fátimai Madonna szobrán lévő koronába illesztettek be. Mostani, immár harmadik
útján újabb jegyajándékot vitt a szűznek: egy gyűrűt, amelyet még püspökként
kapott a lengyel egyházban az antikommunizmusa miatt különleges tekintélynek örvendő
Wyszynski bíborostól. A gyűrűn egy Szűz Máriát ábrázoló véset mellett az
egyházfő híres jelmondata olvasható: "Totus Tuus", azaz "Mindenestől a
Tiéd".



Jelenések 13-án



A fátimai jelenések története szorosan összefonódott a katolikus egyház és a
kommunizmus huszadik századi küzdelmével. A bolsevik forradalom évében, 1917-ben
három írástudatlan portugál pásztorgyermeknek hat hónapon keresztül egy fehér
ruhába és fátyolba öltözött, fénysugárral övezett női alak jelent meg egy
tölgyfabokorban. Először május 13-án, a vasárnapi mise után délelőtt tűnt fel a
lény, aki – bár a gyermekek kérdései ellenére ekkor még nem fedte fel kilétét
– megparancsolta, hogy a tízéves Lucia, a kilencéves Francesco és a hétéves
Jacinta fél éven át minden hónap azonos napján jöjjön el ugyanarra a helyre, ahol
titkokat fog közölni velük.

A faluban nem voltak ismeretlenek a misztikus élményekről szóló beszámolók.
Fátimától nyolc kilométerre fekszik egy Milagres ("csodák") elnevezés?
település, ahol az elmúlt századokban a Szűz kilenc jelenését jegyezték már fel.
A leghíresebbet 1707-ben egy Agostinho de Santa Maria nev? szerzetes a "Csalánbeli
Miasszonyunk megjelenése" címmel örökítette meg. Az elmaradott portugál falu
egyike a régióra jellemző zárt faluközösségeknek. A településen 1920-ban 2500-an
éltek, és a felmérések szerint a női lakosság körében szinte teljes, 92
százalékos volt az írástudatlanság.

A hely másik jellegzetessége, hogy nevét – bár utóbb katolikus források ezt
igyekeztek cáfolni – a mór-arab megszállás idején kapta, Mohamed próféta
leányáról, Fátimáról. (Az iszlám vallásban különleges tisztelettel övezett
leány neve egyébként tavaly már bejárta a világsajtót, amikor az ENSZ a Föld
bolygó hatmilliárdodik lakosának egy boszniai muzulmán asszony, Fátima Nevic kisfiát
választotta ki. Az anyát és gyermekét Kofi Annan főtitkár személyesen üdvözölte,
míg Bangladesben és Londonban felvonulást rendeztek tiszteletükre.)



Üzenet Oroszországnak



Ebben a misztikával átitatott és a világtól elzárt környezetben gyorsan híre ment
a "csodának". Hónapról hónapra egyre nagyobb tömeg követte a gyermekeket,
jóllehet a szemlélődők nem láttak mást, csak a három kis pásztort.

A három kisgyermek közül ketten, Francisco és Jacinta nagyon hamar, még tízéves
koruk előtt spanyolnáthában és tüdőgyulladásban elhunytak, így a jelenés során
rájuk bízott titkokat az egyetlen túlélő, a ma 93 éves Lucia elbeszélése alapján
ismeri a világ. A gyermekkorától apácaként nevelt legidősebb leány az első
jelenést így mondta el: "...Előttünk egy kis tölgy tetején egy csupa fehérbe
öltözött hölgyet láttunk. Ragyogóbb volt, mint a nap, és olyan fényt sugárzott,
ami tisztább és erősebb volt, mint a gyöngyöző vízzel teli kristálypoháré,
amikor a tűző nap sugarai átvilágítják." A jelenés azt állította, hogy a
mennyből érkezett, és búcsúzóul felszólította a gyermekeket, hogy imádkozzák
buzgón a rózsafüzért, hogy "megnyerjétek a világ számára a békét, és véget
érjen a háború."

A ragyogó lény a további találkozások során elmondta: az akkor még dúló első
világháború hamarosan véget ér, de nemsokára egy másik, még pusztítóbb
kataklizma fog kitörni. A jövendölések másik része Orosz-országgal volt
kapcsolatos, amely a fátimai lény szerint "világszerte elterjeszti a tévelygéseit,
háborúkat és az egyház üldözését okozva ezáltal". A katasztrófát – úgymond
– csak az előzheti meg, ha Oroszország megtér az ateizmusból.

Az utolsó jelenés alkalmával a gyermekek megismerhették látogatójuk nevét: "Én
vagyok a Rózsafüzér Asszonya – mondta –, aki arra hivatott, hogy megjobbítsa az
emberek életét." Ekkor árulta el a nevezetes harmadik titkot is, amely – szemben a
több mint fél évszázada nyilvánosságra hozott első két üzenettel – csak most, a
Jubileumi Évben vált ismertté. A búcsút követően egy természetfelettinek tűnő
jelenséget láthatott az öszszegyűlt tömeg: a nap elkezdett forogni, "táncolni"
az égen, miközben morajlás hallatszott. Ez a látvány mintegy megpecsételte a
gyermekek történeteit. A Vatikán rövid időn belül, már 1930-ban a neves
franciaországi kegyhelyhez, Lourdes-hoz hasonló pápai jóváhagyásban részesítette
Fátimát. A ma nyolcezer lakosú falu, amelyet II. János Pál a "világ oltárának"
nevezett, évente több mint ötmillió zarándokot fogad, ezzel vetekszik a múlt
században – szinten pásztorgyermekek által látott jelenéseknek köszönhetően –
híressé vált franciaországi kegyhellyel.



Birodalmi aranytömbök



A portugál kegyhely a politikai tartalmú jövendölések következtében gyorsan hatalmi
játszmák résztvevője lett. A népszerű zarándokhely katolikus vezetői 1926-ban
felsorakoztak az akkor hatalomra jutó portugál "puha fasizmus", az Estado Novo
mögé. Az Európa-szerte, különösen a szomszédos Spanyolországban terjedő
kommunista métellyel szemben keresztes hadjáratot hirdető "Új Rend" örömmel
fogadta a fátimai támogatást, amely mintegy természetfeletti megerősítést adott a
mozgalomnak.

Lucia nővér 1927-ben újabb üzenetet kapott, amelyben a Madonna engedélyezte, hogy az
első két titkot nyilvánosságra hozza, ám a harmadik jóslatról 1944-ig csak ő
tudott. Ekkor levélben küldte el az üzenetet XII. Pius pápának, de kikötötte, hogy
azt legkorábban csak 1960-ban lehet közzétenni. A második világháborús magatartása
miatt sokat vitatott egyházfő volt az első, aki kijelentette magáról: "Fátima
pápája vagyok". Megfigyelők szerint nem véletlen, hogy boldoggá avatását éppen a
kultusz iránti ragaszkodásában őt követő utóda, II. János Pál szorgalmazza.

XII. Pius eltökélt antikommunizmusában alighanem a fátimai üzenetek is szerepet
játszottak. A fő gonosznak tekintett Szovjetunió ellen háborút indító náci
birodalommal szemben – az 1933-as német–vatikáni, úgynevezett birodalmi
konkordátum mellett – a Madonna üzenetei is megnehezíthették a nyíltabb pápai
állásfoglalást. A kegyhely főterét ekkorra már Fehér térnek nevezték el, ezzel is
kifejezve a szembenállást – egy portugál püspök találó magyarázata szerint – a
Vörös térrel.

A háború alatt a fátimai kegyhely a jámbor zarándokok adományain kívül más
forrásból is gyarapodott. A Visao cí-m? portugál hetilap idén márciusban számolt
be arról, hogy a szentély kincstárában egészen 1986-ig őriztek náci eredet?
aranyrudakat. Egy 1976-os kimutatás szerint a négy darab, "Berlin-1942" feliratú
és a Harmadik Birodalom jelképével ellátott aranytömb összesen 50 kilót nyomott.
Portugália – amely semleges államként a világháború során egyaránt kapcsolatban
állt a tengelyhatalmakkal és a szövetségesekkel – kereskedelmi szállítások
fejében jutott a náci aranyhoz. Amikor a kegyhely vezetői úgy döntöttek, hogy
bevételeik egy részét aranyba fektetik, a lisszaboni jegybank ebből a kétes eredet?
készletből adott el, így kerültek a kincsek Fátimába. A tömböket aztán a
nyolcvanas években eladták, hogy a zarándokhely fejlesztésének költségeit
fedezzék.



"Mária, anyám"



A harmadik fátimai titkot őrző boríték 1960 után is az egyik vatikáni fiók
mélyén maradt. Egyes magyarázatok szerint XXIII. János pápa, aki 1959-ben olvasta el
az üzenetet, amiatt döntött a közzététel megtagadása mellett, mert már zajlottak a
II. vatikáni zsinat előkészületei. Erre a rendezvényre a Szovjetunióból is
szerettek volna küldötteket hívni, így az antikommunista látomás emlegetése nem
volt éppen időszerű.

A titkolózás számos spekuláció forrása lett. Egyesek attól tartottak, hogy a
Madonna üzenete a közeli világvégére vonatkozik, vagy az egyház súlyos belső
válságát jelzi előre, amelyet az ateizmus és szekularizáció beszivárgása idéz
elő. Egy apáca például azt állította, a titok arról szól, hogy Krisztus
muszlimként fog viszszatérni a földre. 1981-ben egy ausztráliai volt trappista
szerzetes az ír Aer Lingus légitársaság repülőgépét térítette el, 113 utassal a
fedélzetén. Váltságdíjként – eredménytelenül – azt követelte, hogy a Vatikán
hozza nyilvánosságra a fátimai titkot.

A rejtély hamarosan ismét a figyelem középpontjába került. 1981. május 13-án, a
fátimai jelenések kezdetének évfordulóján a római Szent Péter téren egy török
merénylő, Ali Agca súlyosan megsebesítette II. János Pált. A történtek részleteit
a pápa titkára, Stanislaw Dziwis mondta el Aura Miguel újságírónak. A titok, ami a
pápát vezeti cím? könyvében Miguel leírja, hogy amikor a súlyosan sebesült
egyházfőt a közeli Gemelli kórházba szállították, az operáció előtt az
eszméletét vesztő pápa utolsó szavai lengyelül ezek voltak: "Mária, anyám".

Az ötórás műtétet követően a titkár másnap emlékeztette János Pált arra, hogy
a merénylet a május 13-i évfordulón történt. A pápa ekkor azonnal a kórházba
kérette a fátimai jelenésekről szóló teljes vatikáni levéltári dokumentációt.
Felépülése után II. János Pál elmondta: életben maradását a fátimai szűznek
köszönheti, mivel a lövés előtti pillanatban egy, a portugáliai kegyhelyről
származó medált pillantott meg az előtte álló kislány nyakában. A merénylő
éppen akkor tüzelt, amikor a pápa lehajolt, hogy megdicsérje a hitbuzgó lányt. Az
egyházfő szerint a kilőtt golyót egy női kéz térítette el útjából.

Amikor 1985-ben a merénylőt bíróság elé állították, Agca magán kívül
ordította a tárgyalóteremben, hogy gyilkossági kísérlete hátterében éppen a
harmadik fátimai titok áll, és hogy a bírák, úgymond, a pápát kérdezzék az
okokról, mert ő birtokában van a rejtély megfejtésének.

Nem kis meglepetést keltett, amikor a pápai mise során Angelo Sodano bíboros most
váratlanul felfedte Fátimában a harmadik üzenet lényegét. Elmondta, hogy a
kijelentésben szó van arról, hogy egy "fehérbe öltözött püspök" a "földre
hull, mintegy halálosan megsebesítve egy fegyvertől". A bejelentés váratlanságára
utalhat az is, hogy a Vatikán a teljes szöveget csak néhány héten belül hozza
nyilvánosságra – a Hittani Kongregáció vezetőjének, Ratzinger bíborosnak
magyarázó szavai kíséretében. Annyit azonban Sodano bíboros is egyértelművé tett,
hogy a látomás idézett része értelmezése szerint az 1981-es római merényletben
teljesedett be.

Vannak, akik felvetik a kérdést, hogy miként emlegethette több mint tíz éve Ali Agca
a merénylet okaként a fátimai titkot, amikor az csak most kerül nyilvánosságra? A
török, aki eddig is arra hivatkozott, hogy csak "eszköz volt egy magasabb akarat
kezében", most még meggyőzőbben hangoztathatja, hogy tette eleve elrendelt volt.



A Kelet meghódítása



A Szeplőtelen Szív kultusza új politikai dimenziót kapott, amikor 1982-ben, a
merénylet első évfordulóján II. János Pál a római Szent Péter bazilika előtt egy
fátimai Miasszonyunk szobor jelenlétében a világot és Oroszországot felajánlotta a
szűznek. Az esemény fontosságát jelezte, hogy a pápa előzetesen felkérte a világ
valamennyi püspökét – az ortodox főpapokat és egyes protestáns vezetőket is –,
hogy csatlakozzanak a felszenteléshez. A ceremóniát 1984-ben megismételték, azzal
kiegészítve, hogy a pápa elrendelte: építsenek egy kis kápolnát a lengyel–szovjet
határon, amelybe a Rómában felavatott szobrot kellett elhelyezni arccal Moszkva felé.
Azok a katolikus szerzők, akik a fátimai jelenés világpolitikára gyakorolt hatását
vizsgálták, úgy vélik, hogy ezek a rítusok szerepet játszottak a lengyel
ellenállás megerősödésében és abban, hogy 1985-ben a Vatikán iránt sokkal
nyitottabb Gorbacsov került a pártfőtitkári székbe.

A vasfüggöny mögött először Magyarországon nyílt lehetőség arra, hogy
megismételjék a római felajánlási szertartást. 1988-ban, Szent István halálának
950. évfordulóján Paskai László bíboros érsek a teljes magyar püspöki kar
jelenlétében az országot a Miasszonyunk oltalmába ajánlotta. A bíboros két évvel
később, 1990 júliusában Fátimába utazott, ahol elmondta: meg van győződve arról,
hogy a kommunizmus veresége és a vasfüggöny megnyílása közvetlenül a Szűzanya
beavatkozásának volt köszönhető. Ez a fordulat nagy reményeket keltett az ország
és tágabb értelemben a volt keleti blokk térségének katolikus
újraevangelizálásában.

1994-ben újabb kapcsolat jött létre Magyarország és a fátimai kegyhely között. Egy
hónappal a választások után, június 11-én Egerből indult el az a különleges
körút, amelynek során a fátimai kegyszobor egy másolatát végighordozták az
országon. A több mint háromhónapos sorozat szeptember 26-án zárult Budapesten.

A Mária nevét zászlójára tűző antikommunista kereszteshadjárat a kilencvenes
években is folytatódott. Legutóbb 1998-ban a világsajtó által is kitüntetett
figyelemben részesített kubai zarándoklat középpontjában szintén egy kultuszszobor,
az el cobrei "fekete szűz" megkoronázása állt. (Hetek 1998. február 1., href="../../98013102.005/PUBLIC/10.htm" TARGET="_BLANK">Miasszonyunk szolgája)


Jelenések toplistája

1928 és 1970 között 135 Mária-jelenést jegyeztek fel a világon. Az MTI
internetes oldalán közölt összeállításból kiderül, hogy a legtöbb, szám szerint
71 Olaszországban történt, de Franciaország (27) és Németország (19) szintén a
Mária által gyakran látogatott régiók közé tartozik. Időszakonként is jelentős
hullámzást mutatnak a jelenségek. Legtöbb megjelenés a háború után, 1947-ben (18)
és 1948-ban (20) történt. Érdekes szociológiai megfigyelés, hogy ez a hullám szinte
pontosan egybeesik az ugyanezen években tetőző "repülő csészealj"
észlelésekkel. Később – az 1954-es évet leszámítva – évente 10 alatt volt a
Máriának tulajdonított csodás megjelenések száma, sőt a II. vatikáni zsinat
idején, a hatvanas évek elején szinte meg is szűntek a "látogatások".



A négy legjelentősebb európai Mária-kultuszhely

 

Olvasson tovább: