A témával foglalkozó szerzők másik csoportja ezzel szemben azon az állásponton van, hogy kontinensünk meghatározó szellemi jegyei mindmáig kifejezetten pogány jellegűek, amit egyértelműen jelez széles rétegek életvezetése, gondolkodásmódja, erkölcsi felfogása és gyakorlata például szexuális téren, illetve a jövendőmondás, jóslás különböző formáihoz (például a horoszkópokhoz) való viszony, avagy az olyan varázslók, parafenomének lelkes fogadtatása, mint amilyen a Magyarországon nemrég fellépett David Copperfieldé is volt.
A helyzet igazi csapdája abban áll, hogy épp azok az egyházak, melyeknek elsőszámú feladata lett volna Európa keresztény arculatának biztosítása, maguk is különböző mértékben megteltek pogány eredet? vallási nézetekkel, rítusokkal, ünnepekkel, így az évszázadok során sokkal inkább konzerválói, mintsem megváltoztatói lettek Európa pogány jellegének.
Ilyenkor, az augusztusi nagy vallási ünnepek idején joggal merül fel a kérdés, hogy ezek mennyiben tekinthetők kereszténynek, azaz mennyire állnak összhangban a valamennyi felekezet által a keresztény hit zsinórmértékeként elismert Bibliával?
Valóban zavarbaejtő, hogy a római katolikus felekezet minden év augusztus 15-én Magyarországon fényes külsőségek között a Nagyboldogasszonyt ünnepli, amely köztudottan a magyarság ősi pogány istennője. Sőt az esztergomi érsek vezetésével minden évben mint patrónának – azaz védőasszonynak – neki ajánlják fel az egész országot. A bibliai kinyilatkoztatástól radikálisan eltérő régi, pogány magyar elképzelések szerint az ég hét egymás fölötti szintre tagolódik, mindegyikben egy-egy úrnő, azaz régi magyar nyelven "boldogasszony" uralkodik, közülük a hetedik, a Nagyboldogasszony a leghatalmasabb. Ennek ismeretében még különösebb, hogy a római egyház nemcsak a Nagyboldogasszonyt ünnepli, hanem az egyházi naptár rendje szerint külön ünnepe van a Gyertyaszentelő Boldogasszonynak (február 2.), a Gyümölcsoltó Boldogasszonynak (március 25.), a Sarlós Boldogasszonynak (július 2.) a Havas Boldogasszonynak (augusztus 5.), a Kisboldogasszonynak (szeptember 8.). Közülük a Nagyboldogasszony, a Kisboldogasszony és a Sarlós Boldogasszony ünnepe egészen 1948-ig egyben hivatalos állami ünnepnap is volt. Ekkor az országgyűlés törölte őket azok sorából.
hetilap
hetilap
