Kereső toggle

Pénzzel zsarolni

Jogállamisághoz kötnék az uniós kifizetéseket

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

1 135 milliárd euró. Ekkora összegű kötelezettségvállalást javasol a 2021–2027 közötti hosszú távú költségvetési időszakra az Európai Bizottság (EB). a javaslatok közé tartozik az az új mechanizmus is, amely a támogatásokat is befagyaszthatná az úgynevezett jogállamiságot megsértő tagállamok esetében.

Az EU fő forrásairól korábbi lapszámunkban (Hetek, 2019. Március 22., Honnan  jön a pénz?) már írtunk, most, mielőtt a jogállamisági kérdésekre kitérnénk, vizsgáljuk meg azt, hogy milyen új bevételekre kíván szert tenni a Bizottság, illetve milyen fő célokra irányul a 2021–2027-es költségvetés. Az erre vonatkozó javaslatát tavaly májusban tette közzé az EB.

Új pénzek a kasszában

A bevételi oldalt tekintve számottevő különbség a korábbiakhoz képest, hogy a Bizottság az alábbi három új forrással kívánja bővíteni az úgynevezett „saját források” rendszerét. Először is 3 százalékos lehívási mértéket tesznek az új, közös konszolidált társaságiadó-alapra. Ez egy olyan uniós szabályrendszer, amely a vállalkozások adóköteles nyereségének kiszámítását szolgálja. Másodsorban az európai kibocsátás kereskedelmi rendszer árverési bevételeinek 20 százalékával növelik a forrást. Ez a rendszer az EU éghajlatpolitikájának része. Úgy javasol ebből bevételi forrást a Bizottság, hogy a tagállamok rendelkeznek bizonyos mennyiségű üvegházhatásúgáz-kibocsátási mennyiséggel, egységgel, a tagországok pedig ezen egységekből bizonyos számot árverésen értékesítenek. Ezeket azok a vállalkozások vásárolják meg, akik az adott mennyiségű gázt ki fogják bocsátani. Az árverésen befolyt összeg egy meghatározott része képezné a második típusú „hozzájárulást”. A büdzsét bővíteni kívánó harmadik javaslat az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladékon alapul.  E szerint az EU minden tagjának 0,80 euró-t kellene fizetni minden kilogramm (!) újrafeldolgozatlan műanyag hulladék után. Sorrendben, a három új forrás évente 12 milliárd, 3 milliárd és 7 milliárd euróval növelné az EU bevételeit.

A Bizottság költségvetési tervezetéből lehet következtetni azokra az irányvonalakra, amelyeket az EB így kíván kijelölni és támogatni. (A képen Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos)
A javaslat szerint (és hosszú évek óta) a két legtöbb pénzt felemésztő terület a kohéziós politika, illetve az agrár finanszírozások , melyekből az előbbi 442,4 milliárd eurót, utóbbi pedig 378,9 milliárd eurót fed le, folyó áron, azaz az infláció figyelembevételével. A tervezet szerint a kiadási oldalon a következő területek finanszírozása jelentősen bővül: csaknem kilencszeresére, 12 milliárd euróra növekednek a digitalizációs és a hálózatfejlesztési beruházások. Az Erasmus+ költségvetése 30 milliárd euróra ugrik majd.

Csaknem háromszoros mértékben növekednek a külső határok igazgatására, a migrációra  és a menekültügyre fordított kiadások: a jelenlegi 13 milliárd euró helyett mintegy 33 milliárd euróra, amelyekből 2027-re az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség keretében 10 000 határőrt szándékozik finanszírozni az Unió. 50 százalékkal nőnek a kutatásra és az innovációra fordított összegek: ennek csak két vezérprogramja 100 milliárd eurós költségvetéssel bír majd. 40 százalékkal, azaz 4,8 milliárd euróra emelkednek a biztonsági beruházások, továbbá létrejön a 13 milliárd eurós, úgynevezett Védelmi Alap a nemzeti kutatási és képességfejlesztési kiadások támogatása érdekében. Az EU-n belüli katonai mobilitási beruházásokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 6,5 milliárd euróval támogatja. A külső fellépések finanszírozása 26 százalékkal, 120 milliárd euróra növekszik, amelynek során különös hangsúlyt fordítanak többek között az európai szomszédságpolitikára. Az uniós pénzekből finanszírozott védelmi programok kiegészítése érdekében javaslatot tesznek egy költségvetésen kívüli 10,5 milliárd eurós Európai Békekeret létrehozására az EU-n kívül történő esetleges közös szerepvállalás érdekében.

Mindezeken kívül az EB a gazdasági és monetáris unió stabilizációja érdekében két új eszközt javasol. A 25 milliárd eurós reformtámogató programot (melynek egy része az euroövezeti tagság előtt állók felé irányul), valamint a 30 milliárdos európai beruházásstabilizáló funkciót, mely a gazdasági sokkhatásokat kívánja enyhíteni. A Bizottság költségvetési tervezetéből lehet következtetni azokra az irányvonalakra, amelyeket az EB így kíván kijelölni és támogatni, azonban a végleges – és esetleg módosított – változat elfogadásához az Európai Parlament és a Tanács döntése is szükséges.

Jogállamiságért pénzt

A végleges költségvetés elfogadásához az Európai Parlament és a Tanács döntése is szükséges.

A javasolt költségvetés egyik legjelentősebb újítása a jogállamiság és a finanszírozás összekapcsolása. A bizottsági javaslat leszögezi, hogy „az intézkedés egyetlen célja annak elkerülése, hogy az uniós költségvetést olyan helyzetek károsítsák, amikor egy tagállamban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság sérti vagy veszélyezteti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.” Tehát a tervezet, amelyet az Európai Parlament januári plenáris ülésén – kisebb módosításokkal – elfogadott, hivatalosan az Unió költségvetését védi. A javasolt eszköz lehetővé teszi az Unió számára, hogy a kihágással vádolt tagállamban arányosan korlátozza, csökkentse vagy akár teljesen fel is függessze a finanszírozást. Ugyanakkor az uniós programok kedvezményezettjei (például civil szervezetek, kutatók) ezekben az országokban is megkapnák a finanszírozást, méghozzá úgy, hogy a tagállamnak kellene kipótolni a felfüggesztés miatti hiányosságokat. Ilyen módon az EU úgy is képes kivitelezni a programjait, hogy kikerüli a megbüntetett tagállami kormányokat, mindezt úgy, hogy a támogatásokat velük fizetteti ki. A Bizottság munkáját egy független szakértőkből álló testület is segítené. Ez évente értékelne minden tagállamot, majd nyilvánosan közzétenné az összegzést.

 A finn Jyrki Katainen, az Európai Bizottság egyik alelnöke a plenáris ülés előtt egy héttel azt nyilatkozta, hogy „Lengyelországgal és Magyarországgal szemben eljárások folynak amiatt, hogy a két állam nem tartja tiszteletben az EU alapvető értékeit.”

 A Bizottság javaslata a Európai Parlamenti (EP) szavazás után sem kerül feltétlenül bevezetésre, ugyanis az EP az EU tagállamait tömörítő Tanáccsal együtt közösen dönt az ügyben. A pénzelvonás valós indokait mindenképpen árnyalja, hogy az Európai Tanács egyik legnagyobb súlyú szereplőjének, Németországnak a nagykövete hangsúlyozta a magyar nagykövetnek – mivel Magyarország az EU és az Arab Liga közötti megállapodás elé egy migrációs utalásra hivatkozva akadályt gördített –, hogy a lépést nem fogják elfelejteni akkor, amikor a 2020 utáni EU-s költségvetésről, és a kifizetéseknek a jogállamisági feltételrendszerrel való összekötéséről tárgyalnak majd. Orbán Viktor a néppárti csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón a jogállamiság vizsgálatára küldött három bölcs emberből álló bizottsággal kapcsolatban azt mondta: „Welcome! Örülünk, hogy jönnek. Végre lesz három ember, akit érdekelnek a tények, és akkor az egész jogállamisági vitát sutba lehet hajítani, mert jogállamiság tekintetében mindig elmondom, hogy sem Belgium, sem Finnország, sem Németország egy fikarcnyival sincsen jobb helyzetben, mint Magyarország. Ilyen szempontból mi teljesen egyenrangú szereplői vagyunk az európai politikának. Most végre ez ki fog derülni.”

Olvasson tovább: