Kereső toggle

Példát statuálnak

Börtönben maradnak a „székely terroristák”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Beke István felesége, Beke Csilla beszédet mond a székely fiatalok szabadon bocsátását követelő tüntetésen Kézdivásárhelyen.

Romániában nem sok olyan ügy van, amelyben az igazságszolgáltatás és a politika között egyetértés van, ám ha a magyar kisebbséghez tartozó vádlott áll a bíróság elé, akkor többnyire összezár a két hatalmi ág. Legalábbis az érintettek szerint így értelmezhető a hírhedt „székely terroristák”, Beke István és Szőcs Zoltán ügye is.

Beke Istvánt 2015. november 30-án, a román nemzeti ünnep előtt egy nappal tartóztatta le a Román Terrorizmus Ellenes Ügyészség (DIICOT) Kézdivásárhelyen. A vád az volt ellene, hogy robbantani készült a másnapi katonai parádén, a gyulafehérvári népgyűlésre emlékező román felvonuláson. A bukaresti táblabíróság helyt adott az ügyészség kérésének, és 30 napra elrendelte a vádlott előzetes letartóztatását. Szőcs Zoltánt egy hónap múlva, külföldi munkavállalásából történő hazatérésekor tartóztatta le a román ügyészség ugyanezzel a váddal. A DIICOT még aznap közleményt adott ki, miszerint Beke Istvánt az alkotmányos rend elleni cselekedetek szándékának és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával vették őrizetbe. A közlemény szerint a házkutatás során Beke otthonában lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék. Ezzel indult el az az ügy, ami az erdélyi magyarok szerint az egykori koncepciós perekre emlékeztet, és amelyben két székely fiatalemberből terroristát alkottak a román bíróságok és ügyészségek. Az ügyészség munkáját a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) segítette, amely hosszabb ideig figyelte Beke István vádlottat, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet romániai csoportjának aktivistáját. Az ügyészség szerint a szélsőségesen nacionalista mozgalom célja a Nagy-Magyarország visszaállítása revizionista-szeparatista eszközökkel, és ennek érdekében akarták a vádlottak elkövetni terrorcselekményüket. A felsorakoztatott bizonyítékok listáján fegyvereknek és pirotechnikai eszközöknek kellene szerepelniük, de laptopot, merevlemezt, magyar zászlót, hatvannégy vármegyés pólókat és tortára való szilveszteri petárdákat foglaltak le – emlékszik vissza Beke Csilla, akivel a férje kálváriájáról beszélgettünk. „A letartóztatást követően hamar kiderült, hogy pontosan megkomponált, a médiát élő közvetítésekkel sokkoló akcióról van szó, amelynek célja a férjem és a családunk megfélemlítése volt. Látványos módon szállították el a városból Bukarestbe, ahol televíziós stábok előtt vitték az ügyészségi meghallgatásra. A forgatókönyvbe valahol hiba csúszott, mert a közel egy évig tartó előzetes letartóztatásokkal, házi őrizetekkel sem tudták elérni, hogy az elsőfokú bíróság egyetértsen az ügyészség beterjesztett vádjaival” – mondja az asszony.

Az elsőfokú ítélet végül két éve született meg, amelyben a bukaresti táblabíróság Szőcs Zoltán és Beke István ügyében tíz hónap és nyolc nap, illetve tizenegy hónap és hat nap letöltendő büntetést szabott ki. A bíróság a terrorizmus vádját nem tartotta elfogadhatónak, a vádlottakat pusztán pirotechnikai eszközökkel elkövetett bűncselekményekért ítélte el, éppen csak annyi ideig, amennyit előzetes letartóztatásban töltöttek, így a kiszabott szabadságvesztést letöltöttnek nyilvánították. Az ítélet ellen akkor mind az ügyészség, mind a vádlottak fellebbeztek. Beke és Szőcs szabadlábra kerültek, a szabadságot azonban csak egy évig élvezhették. 2018 július 4-én a bukaresti legfelsőbb bíróság drámai ítéletet hozott a két terrorizmussal vádolt férfival szemben, öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte őket egy, a kommunizmusban megszokott módszerrel: a legutolsó tárgyaláson módosították a vád besorolását. E szerint Bekét és Szőcsöt nem a közösség elleni merényletre irányuló kísérlet, hanem terrorista cselekedet elkövetése miatt ítélte el a bíróság.

„Nem csodálkozom, de mégis felkészületlenül ért bennünket az ítélet. Ebben az országban bármi megtörténhet, megmutatta a hatalom, hogy azt tesz, amit akar” – nyilatkozta akkor Beke István. Felesége, Beke Csilla szerint férjét és Szőcs Zoltánt azért hurcolják meg, mert kiállt a nemzetéért, a közösségért, az erdélyi magyarságért.

Az asszony elmondta: a büntetés-végrehajtás szabályzata szerint azok az elítéltek, akiknek a magatartása megfelelő, egy idő után enyhébb fogva tartási kategóriába kerülnek. A csíkszeredai börtönben január végén döntöttek arról, hogy Beke Istvánt „félig nyitott” rendszerbe helyezik át, ezért kérésének megfelelően a lakhelyéhez legközelebb eső börtönbe, a feketehalmiba kerül. A félig nyitott rendszer – magyarázza a feleség – azt jelenti, hogy napközben a börtöncellák ajtói nyitva vannak, és a fogvatartottak szabadon mozoghatnak a börtön területének egy részén, ám Beke István számára ez hiú ábránd volt. „A férjemre nem vonatkoznak ezek a szabályok, marad a napi egy séta és a magánzárka” – mondja keserűen Csilla. A család számára az egyik érzékelhető változás, hogy a havonkénti látogatások esetén már nemcsak üvegfal mögött láthatják a családfőt. Szőcs Zoltán egy hónappal később került előzetes letartóztatásba, ezért számára csak később nyílik meg annak a lehetősége, hogy „félig nyitott” fogva tartási rendszerbe kerüljön.

A román legfelsőbb bíróság februárban befogadta Beke István és Szőcs Zoltán rendkívüli jogorvoslati kérését, amit azonban április elején elutasítottak. A két férfi ügyvédei azzal érveltek, hogy az állítólagos robbanószerkezethez használatos petárdák senkinek az életét nem veszélyeztették, másfelől a vádiratban leírt bűncselekmény célja nem felel meg a terrorizmusról szóló törvény 32. cikkében meghatározott – az államhatalom megingatására, a lakosság megfélemlítésére, az országos vagy nemzetközi szervek zsarolására irányuló – célok egyikének sem. A vádhatóság képviselője ezt megalapozatlannak minősítette. A legfőbb semmítő- és ítélőszék később teszi közzé indoklását, határozatának kivonatában azonban szintén a rendkívüli jogorvoslati kérés megalapozatlanságára hivatkozott. Az elítéltek hozzátartozói és jogi képviselői abban reménykedtek, hogy a legfelsőbb bíróság eltörli a két székely férfit ötéves börtönbüntetésre ítélő másodfokú ítéletét, és helyben hagyja az őket lényegében felmentő elsőfokú ítéletet. Sokan azt is elfogadható megoldásnak tartották volna, ha a bíróság felfüggeszti a másodfokú ítéletet, szabadlábra helyezve a két elítéltet, és elrendeli az ügy újratárgyalását.

A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Beke és Szőcs ügyében. Csóti György, az intézet igazgatója március végén – miután meglátogatta a két elítéltet a feketehalmi börtönben – biztosnak vélte, hogy Strasbourgban elmarasztalják a román államot a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérülése miatt.

Beke Csilla úgy véli, a nemzetközi visszhang ellenére Romániában továbbra is egyértelmű a cél: példát kell statuálni az erdélyi magyarsággal szemben.

Olvasson tovább: