Egyértelmű konzervatív elmozdulás figyelhető meg a férfi cégvezetők és vezető beosztású szakemberek körében, amit a legtöbben a #metoo mozgalom, és a Brett Kavanaugh legfelsőbb bírósági bíró beiktatásakor kirobbant szexuális molesztálási botrányok számlájára írnak. Az Egyesült Államok alelnökéről „Pence-hatás” névre elkeresztelt jelenség elsősorban a magas beosztású férfi vezetők körében figyelhető meg a legerősebben, amit a Morgan Stanley egyik korábbi ügyvezetője, David Bahnsen úgy fogalmazott meg, hogy „olyan érzése van az embernek, mintha mindig tojáshéjon járna”.
Mike Pence még 2017-ben azt nyilatkozta, hogy nem megy el kettesben vacsorázni a feleségén kívül egyetlen nővel sem, ami akkor komoly kritikákat váltott ki, viszont most a vagyonos cégvezetők egyre inkább hajlamosak követni a példát, kiegészítve azt olyan további – önként vállalt – szabályokkal, mint például a szigorúan külön emeletekre foglalt hotelszoba vagy a négyszemközti megbeszélések elkerülése. A „keményvonalasabbak” akár odáig is elmennek, hogy nem ülnek a női kollégák mellé a repülőgépen.
A Bloomberg riportja szerint némelyek azt is állítják, hogy egy nő alkalmazása a cégnél önmagában bizonyos fokú kockázatot jelent, ugyanis nem lehet tudni, hogy mikor vesz személyeskedésnek egy ártatlannak szánt megjegyzést, amiből akár komoly munkahelyi zaklatási ügyek is kialakulhatnak.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
2018. 12.14.(XXII /50)
