Kereső toggle

Arcra írt vélemény

Arcfelismerő programok kampánycélokra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy évtized alatt több változáson ment át a politikai marketing, mint az elmúlt 200 évben összesen. A nagymintás kutatások alapján megalkotott kampányüzenetek helyét átvették az online tevékenységre alapozó, személyre szabott szlogenek. Azonban ez már korántsem a leghatékonyabb eszköz a választási győzelemhez.

A kampánytechnikák és a marketing eszköztárának összefonódása nem új keletű jelenség. Wermer András, a Fidesz legendás kampányguruja még az 1998-as választási előkészületek kapcsán mondta, hogy egy pártnak ugyanúgy kell eladnia magát, mint egy mosóporgyártónak a saját termékeit. A marketing eszköztára a közösségi média megjelenésével rohamos mértékben fejlődésnek indult, és ennek hatásai a választási kampányokban is hamar megjelentek. Az elmúlt időszakban éppen ezért nagyon sokat formálódtak a politikai stratégák  módszerei, de az alap azonos: könnyen megragadható üzenet, karizmatikus vezető és rengeteg pénz. Ezek közül a pénzt emelték ki a döntő tényezők közül, mára viszont a technológiai újítások alkalmazása vette át a vezető szerepet.

Információ, az új hatalom

A közösségi média érdekes újdonsága mostanra kikopott, és a mindennapjainkat aktívan befolyásoló tényezővé nőtte ki magát. Szakértők szerint a 2008-as Obama-kampány győzelmének egyik legfőbb oka az online jelenlét és az ezzel felfokozott közösségszervezés volt; két ciklussal később Donald Trump győzelmét pedig a big data típusú adatbázisokból építkező, személyre szabott kampány hozta el. Trump kampányában naponta 60 ezer különböző Facebook-hirdetést generáltattak, melyekben még a szavazók szín- és szópreferenciáit is szem előtt tartották. A kampány végére körülbelül 5,9 millió féle egyedi, kifejezetten személyre szabott hirdetés jutott el a választókhoz.

A tömegessé váló Facebook, Twitter és társainak használatával rengeteg információ gyűjthető rólunk, választópolgárokról. Ezek alapján könnyedén lehet a szavazói magatartásokat számszerűsíteni, ami sokkal pontosabb előrejelzéseket tesz lehetővé, valamint a pártok üzeneteit is nagyobb hatékonysággal tudja eljuttatni a felhasználókhoz. A dolognak viszont több árnyoldala is van. Egyrészt az, hogy honnan és miként jutnak ezekhez a személyes adatokhoz a politikai tanácsadó cégek (lásd Cambridge Analytica és Facebook-botrány), másrészt pedig az, hogy a megszerzett információk alapján könnyedén lehet a szavazókat manipulálni egy adott politikai retorika előnyben részesítésére.

Míg hazánkban a kampánystratégák nagy része jelenleg csak álmaiban alkalmazza a Nyugaton bevett online politikai marketinget, sok országban már egészen elavultnak érzik ezt, és a neurotudományok (az idegrendszer működésének tudományos vizsgálata) oldaláról fordulnak rá a választási kampányokra.

Arcra írt vélemény

Az ember képes kontrollálni azt, hogy különböző közösségekben hogyan fejezi ki magát. Baráti közegben felszabadultabban adunk hangot a véleményünknek, mint mondjuk egy alá-fölé rendeltségen alapuló kapcsolatban. Az arcunk viszont nem hazudik, erre kíván alapozni a neuropolitika, amely teljesen új területként robbant be a marketing- és politikatudomány világába.  A „neuropolitikai tanácsadók” a választók spontán reakciói alapján hozzák meg a döntéseket. Ehhez pedig elég egy apró grimasz vagy egy felhúzott szemöldök, ami segítségével a kamera azonnal képes lesz felismerni a valódi, őszinte választói reakciót az elé rakott politikai tartalomra. A szakemberek azt mondják, hogy olyan igazságokat tárhatnak fel az új tudományterület segítségével, amelyeket a szavazók gyakran nem akarnak vagy képesek kifejezni.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: