Kereső toggle

Rettegés a kibertérben

Hogyan küzdjünk Momo ellen?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Szia, Momo vagyok. Három éve meghaltam autóbalesetben. Ha nem küldöd tovább 15 ismerősödnek ezt az üzenetet, akkor éjfélkor meglátogatlak!”

A fenti üzenetet egy hazai falusi kisiskola több alsó tagozatos diákjának is elküldte a Facebookon a Momo névre hallgató csirkelábú szörny. Az üzenet kapcsán a gyerekek elmondták: nagyon megrémültek, mert azt hitték, egy valódi, ijesztő külsejű ember írt rájuk. Egyikük aznap éjjel úgy aludt, hogy kést tett a párnája alá, hogy azzal védje meg magát, ha Momo tényleg felbukkanna.

A történet nem egyedi: Momo a WhatsAppon és a legnépszerűbb közösségi oldalon világszerte ijesztgeti a gyerekeket, állítólag Argentínában, és már Magyarországon is öngyilkosságba kergetett egy-egy fiatalt. A szörny horrorüzenetekkel zaklatja a kiszemelt áldozatokat, rémisztő hangokat, képeket, videókat vagy éppen a saját eszközükről lopott fényképet küld el nekik. Ezenkívül gyakran fenyegetések terhe mellett különféle feladatokkal bízza meg a rémült gyerekeket, például, hogy küldjék tovább az üzenetet, vagy akár csonkítsák meg magukat, illetve legyenek öngyilkosok.

Azt nem tudni, hogy ki vagy mi állhat az eredeti szörnyprofil mögött, az viszont biztosnak tűnik, hogy újabb és újabb zaklatók bújnak ebbe a szerepbe, hiszen Momo számos különböző nyelvterületen megjelent.

„Már Magyarországon is született rendőrségi feljelentés Momo-ügyben. Teljes joggal, hiszen ez a fajta félelemkeltés a büntetőtörvénykönyv alapján zaklatásnak minősül” – mondta el a Heteknek Dr. Baracsi Katalin, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Programjának külső tanácsadója, internetjogász. Hozzátette: internetes zaklatás esetén az elkövető(k) részéről a motiváció sokféle lehet, az egyszerű „hecceléstől” kezdve, a károkozáson keresztül, a zaklatott fél személyiségének szétzúzásáig – de cél lehet az adathalászat és az anyagi haszonszerzés is. „Ha bejutnak valakinek a számítógépébe, okostelefonjába, megszerezhetik az e-mail címét, kapcsolati adatait, és előfordulhat az is, hogy a gyermekeken keresztül a szülőkhöz vagy befolyásos ismerősökhöz akarnak eljutni a hekkerek. Az eszközökön esetlegesen tárolt intim fotók pedig zsarolás eszközei is lehetnek illetéktelen kezekben – ilyen ügyekben is zajlanak büntetőeljárások hazánkban.

„Az adathalászok általában elég jól elkülönülnek a trolloktól és egyéb zaklatóktól, hiszen más motiváció áll a kettő hátterében. Ettől függetlenül elképzelhető olyan eset, hogy a kettő átfedi egymást. Az online zaklatók tág halmazába az önbizalomhiányos és a neten névtelenül tomboló tinédzsertől, a különféle nárcisztikus, szadisztikus, antiszociális figurákig sok mindenki beletartozik. Van, aki csak viccnek tekinti, van, aki kimondottan bántani akar másokat. Mindkettőnek lehetőséget biztosít, ha a neten arc és név nélkül vagy egy másik arc mögé bújva teheti ezt” – fűzte hozzá a fentiekhez Tóth Dániel pszichológus, gamer (profi számítógépes játékos – a szerk.).

A cél persze lehet önmagában a – Momo-jelenségben hangsúlyosan megnyilvánuló – megfélemlítés, rettegtetés is, ami egyfajta lelki kielégülést is okozhat a pszichésen beteg elkövetők számára. A helyzetet bonyolítja, hogy az eredeti Momo-profilt bárki újrateremtheti, és kiadhatja magát a horrorszörnynek.

„Nem egyedi eset, hogy egy általános iskola alsó tagozatának osztálykirándulásán azzal igyekeznek feldobni a hangulatot, hogy a közös Viber-csoportba valaki küld egy üzenetet, miszerint aki azt nem küldi tovább, az meg fog halni – és a nyomaték kedvéért becsatol egy halottat ábrázoló fotót. És ezek a gyerekek még csak 8-10 évesek” – mondta el Dr. Baracsi Katalin annak illusztrálásaként, hogy a gyermekközösségekben a félelemkeltés nem újdonság, bár kétségtelen, hogy a Momo-jelenség kapcsán többet foglalkoznak vele.

Kérdés, hogy a gyerekek miért mennek bele egy ilyen ijesztgetős „játékba”, miért nem kapcsolják ki azonnal az eszközüket vagy tiltják le a zaklatót. „A gyerekeknek sokkal természetesebb közege a digitális tér, mint a szüleiknek. Amíg a felnőttnek van egy offline viselkedéskultúrája, és számára logikus lehet kikapcsolni az adott eszközt vagy platformot, a fiataloktól gyakran idegen ez a lépés, hiszen „ott tartják a kapcsolatot minden barátjukkal”, ezért is kiszolgáltatottabbak az online téren keresztül” – magyarázza Tóth Dániel. A pszichológus hozzátette: itt bejön a generációs szakadék kérdése is. Ha egy szülő és gyereke naprakész, vagyis rendszeresen beszélgetnek az online dolgokról, akkor amint belefut valami ilyesmibe a gyerek, felismeri vagy – ha bizonytalan is – segítséget kér. Ehhez képest a fiatalok zöme teljesen magukra maradva kóborol a digitális rengetegben. Nem ismerik a veszélyeket, nincs meg a digitális immunrendszerük, és hozzá vannak szokva ahhoz, hogy a felnőttek nem értik, és őket nem is érdekli az, ami a virtuális térben történik.   

A gyermekek számára internetbiztonsággal kapcsolatos foglalkozásokat is rendszeresen tartó Dr. Baracsi Katalin szerint a tinédzserek reakciói is igen változatosak, ha megfélemlítéssel vagy ehhez kapcsolódó kihívásokkal találkoznak. Van, aki „poénnak” gondolja, és akár megkísérel túljárni a zaklató eszén, mások egymást cukkolják azzal, hogy „úgysem mered megcsinálni” az adott kihívást, és persze vannak olyanok is, akikben súlyos lelki traumát okoz mindez. Ez utóbbi jele lehet, hogy a biztonságérzetét elveszítő gyermek csak felkapcsolt lámpa mellett hajlandó elaludni, zárkózottá válik, romlanak a tanulmányi eredményei, megváltoznak a szokásai, vagy esetleg elhagyja a szobatisztaságot. Sőt, az is előfordulhat, hogy ő maga is agresszorrá válik, verekszik, bántalmazza az osztálytársait.

Tóth Dániel szerint az is árulkodó jel lehet, hogy a gyermek összerezzen, ha üzenete érkezik a telefonon, és a szorongás jelei lehetnek továbbá a gyakori hasfájás, a fejfájás és az alvási nehézségek. A legszélsőségesebb esetekben az online zaklatás az áldozat önkárosító viselkedéséig, akár öngyilkossági kísérletekig is terjedhet – jegyezte meg a pszichológus.

Dr. Baracsi Katalin szerint fontos ugyanakkor, hogy a Momo-jelenséget a szülők ne reagálják túl. „Az internetellenesség, a tiltás vagy a gyermek hibáztatása nem megoldás, sőt, inkább a bizalmi légkört gyengíti. Sokkal inkább célravezető, ha a szülők egész kicsi kortól kezdve tudatosan vezetik be a gyerekeket a virtuális térbe, közösen állítanak fel szabályokat, és tanulják meg a biztonságos internethasználatot. Az például készségszinten kell, hogy működjön, hogy ha a gyermektől olyanokat kérdez egy ismeretlen a Facebookon, hogy otthon vannak-e a szülei, illetve mit csinál iskola után, vagy bármilyen furcsa üzenetet kap, arra ne válaszoljon, hanem jelezze egy felnőttnek” – mutatott rá a szakértő, hangsúlyozva, hogy az ilyen eseteket érdemes a Facebooknak is jelenteni, ahol egyébként a kéretlenül jelentkező idegent le is lehet tiltani, vagy akár rendőrségi feljelentést is lehet ellene tenni.

A témában több segítő csatornát is igénybe vehetnek a gyerekek (és a felnőttek). „A saferinternet.hu oldalon számos hasznos tanácsot kaphatnak; a Kék Vonalon telefonon, chaten vagy e-mailben is bármiről beszélgethetnek szakemberekkel; a biztonsagosinternet.hu oldal pedig gyakorlatilag forródrótként is funkcionál, ahol akár a zaklató, sértő tartalmakat is be lehet jelenteni” – hívta fel a figyelmet Baracsi Katalin.

Tízből heten

Világszerte 10-ből 7 fiatal esik áldozatul elektronikus zaklatásnak, főként a közösségi hálón, és évente 500 millió felhasználó adatait lopják el kiberbűnözők. A fiatalok ilyen és hasonló kibertámadások elleni védelmét szolgálja az a Digitális Immunerősítő Program, amelyet 2017-ben indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Új Nemzedék Központ. A program fő céljai, hogy a fiatalok biztonságos, értékteremtő online környezetben nőhessenek fel, tudatosabbak legyenek és el tudják kerülni az ellenük irányuló kibertámadásokat. A programon száz szakember dolgozott több mint egy éven keresztül. Többek között kidolgoztak 116 digitális immunerősítő javaslatot, amelyek a dip.xyz oldalon érhetők el. Néhány jó tanács ezek közül:
• Nézd meg, kik láthatják a posztjaidat, profilodat, digitális énedet! Biztos, hogy mindenkinek látnia kell?
• Ha FB-profillal lépsz be egy szolgáltatásba, akkor ugyan könnyebb lesz a vásárlás/szolgáltatás igénybevétele, de az adataiddal/digitális éneddel fizetsz!
• Soha senkinek ne küldj magadról olyan információt/képet, amit nem mutatnál meg bárkinek!
• Szelfi készítése során figyelj arra, hogy csak az legyen a képen, amit valóban meg akarsz mutatni!
• Egy neten megismert emberrel való első találkozóra soha ne menj egyedül, és ha lehet, nyilvános helyen találkozzatok, soha ne otthon!
• Ne tartsd magadban, ha bántanak a neten! Szólj valakinek! Magától nem oldódik meg!
• Mielőtt belevágsz egy netes kihívásba (challenge), kérdezd meg néhány olyan ismerősödet, akiknek adsz a véleményére! (Milyen érzést kelt egy szélsőséges tartalom?)
• Úgy viselkedj online, ahogy azt szemtől-szemben tennéd!
• Az ismerősöd ismerőse NEM a te ismerősöd!

Olvasson tovább: