Kereső toggle

A nemzeti együttműködés falvai

A kistelepülések és a Fidesz-kommunikáció

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megszűnnek a kistelepülési önkormányzatok – az elmúlt időszakban számos ezzel kapcsolatos értesülés látott napvilágot. A Fidesz azonban aligha adja fel azt a modellt, amely sokak szerint a kormánypártok mozgósító hadtestének egyik legfontosabb fegyvere.

Májusban részletesen is foglalkoztunk azokkal az értesülésekkel, melyek szerint a kormány megszüntetné a kétezer fő alatti lakosú kistelepülési önkormányzatokat. Ezeket gyakran még jól értesült fideszes polgármesterek is tényként kezelték, így nem véletlen, hogy a választások előtt Orbán Viktor miniszterelnök személyesen írt levelet az érintett falvak polgármestereinek, hogy nyugodjanak meg, semmi ilyet nem terveznek. „Bár vannak egyes településeken nehézségeink, összességében nekünk kedvez a jelenlegi önkormányzati rendszer” – mondta el lapunknak egy, a Fideszhez köthető kampányszakember, aki szerint az áprilisi választásokon többek között a kistelepüléseken tudott olyan mértékben mozgósítani a kormánypárt, amire korábban senki nem gondolt volna.

Ahhoz, hogy megértsük a mozgósítási rendszer működését, érdemes visszatekintenünk arra a korszakra, amikor a Fidesz nyolc éven át ellenzékből próbálta visszaszerezni a választópolgárok bizalmát. A párt történetét ismerő anekdoták szerint ebben az időszakban a vidéki alapszervezetekben még üzenetrögzítőre sem kapcsolt a telefon, a nagyvárosok fideszes önkormányzati képviselői pedig nagyon gyakran még egymást sem ismerték, nemhogy a szimpatizánsaikat. Ezt felismerve jöttek létre az úgynevezett Polgári Körök, melyek célja az volt, hogy mindenhol tömörítsék az azonos gondolkodású embereket. A Fidesz által elveszített 2002-es országgyűlési választások után, Orbán Viktor a Dísz téren tartott beszédében fogalmazta meg az azóta szállóigévé vált mondást, miszerint „a haza soha nem lehet ellenzékben”, majd ezzel egyidejűleg arra kérte az egybegyűlteket, hogy a következő hónapokban hozzanak létre kis, néhány emberből álló csoportokat, baráti csapatokat, polgári köröket. Mint mondta, arra van szükség, hogy százszámra alakuljanak polgári körök és társaságok. És valóban így történt, Hende Csaba koordinációjával sejtszerűen keltek életre a hálózatok. Szinte nem volt olyan kistelepülés, ahol ne alakultak volna polgári körök, akik aktívan kivették a részüket a helyi közéleti és kulturális élet szervezéséből. Voltak olyan falvak, ahol gyakorlatilag ezek az egységek váltak a legbefolyásosabb civil szervezetekké.

A Kubatov-rendszer

2004-ben aztán újabb fordulat állt be, a korábbi megyei elnöki rendszer helyett egy sokkal pragmatikusabb szervezeti forma alapjait rakták le a pártban. A tényleges hatalom ugyanis az úgynevezett választókerületi elnökök kezében összpontosul, akiket személyesen a miniszterelnök nevez ki. Az ő munkájukat a regionális pártigazgatók koordinálják, a csúcson pedig a Fidesz pártigazgatója áll. Utóbbi tisztséget 2006 óta viseli Kubatov Gábor, aki sokak szerint amerikai segítséggel tökéletesre fejlesztette a mozgósítási rendszert. Forrásaink szerint míg a Fidesz korábban önmagával is vitatkozó, demokratikus elmélkedésekkel teli szervezet volt, addig mára multinacionális vállalatokhoz hasonló gépezetté vált, a hierarchikus rendszeren keresztül a pártigazgató akarata egy óra alatt eljut a legapróbb sejtekig is. A szervezet munkáját egy elektronikus felület segíti, mely a CAP nevet viseli. Itt a választókerületi elnökök és munkatársaik személyes profillal rendelkeznek, rendszeresen kapják a napi kommunikációs paneleket, a fontosabb szervezeti híreket és a végrehajtandó feladatokat is. „Kubatovék rendszerének lényege, hogy szinte mindenről és mindenkiről van adatuk, ha szükséges, meg tudják nézni, hogy a legmesszebb lévő szabolcsi faluban kik azok az aktivisták, akikre például szavazatszámláló bizottsági tagként lehet számítani” – állítja forrásunk. A választókerületi elnökök munkáját úgynevezett kiscsoport főnökök segítik, akik sok esetben mindössze néhány emberért felelnek. Ezek az aktivisták azok, akik ha kell, támogatói aláírást gyűjtenek, ha kell, egyetlen telefon hatására részt vesznek a választási fórumokon, de ami a legfontosabb, a választási kampány idején teljes erejükkel azon vannak, hogy szinte minden háztartást felkeresve minél több embert vigyenek az urnákhoz. A sokat kritizált Kubatov-lista forrásaink szerint egyáltalán nem illegális, az elmúlt évtizedben több tucat olyan aláírásgyűjtést tartott a párt, amely adatvédelmi tájékoztatóval volt ellátva, így az ügyek támogatói egyúttal ahhoz is hozzájárultak, hogy bekerüljenek a Fidesz rendszerébe. És itt értékelődik fel a szerepük a megválasztott polgármestereknek, akik sok esetben gyakran a már fent említett kiscsoport főnöki feladatait is ellátják.

Véleményvezérek és koordinátorok

Ők azok, akik jelenleg gerincét adják a Fidesz kistelepülési sikereinek. Lapunknak többen is állítják, hogy még korábban ellenzékinek számító polgármestereket is „sikerült integrálni a NER-be” (Nemzeti Együttműködés Rendszere). Azt ugyanis mindannyian felismerték, hogy a különböző források elosztásáért élénk verseny zajlik, a fejlesztések pedig akkor érkeznek meg az adott településre, ha a választókerületi elnök (aki a legtöbb esetben a térség fideszes országgyűlési képviselője is) támogatja a törekvéseket. A kormánypárti politikusok pedig igyekeznek is a jó kapcsolatra. „Az elmúlt nyolc évben azt ki lehetett tapasztalni, hogy hol lehet, és hol nem lehet leváltani a polgármestert. Érdemes tehát a magunk oldalára állítani őket, hiszen ezek az emberek általában nem pártpolitikusok, hanem a falvak legmegbecsültebb polgárai, az úgynevezett véleményvezérek, akik adott esetben el tudják dönteni egy-egy választás végkimenetelét” – mondta lapunknak egy vidéki koordinátorként dolgozó forrásunk. 

Nagy István agrárminiszter átadja a Nagybaráti-pusztán tartott eseményen az új 4200 férőhelyes kocatelepet, és a Claessens cégcsoport iskolásoknak létesített oktató- és látogatóközpontot.

A gyakorlatban a településvezetők több fontos szolgálatot is tesznek az országgyűlési képviselőknek. Meghívják őket rendezvényekre, így a választók valóban úgy érzik, hogy az általuk a parlamentbe küldött politikus nemcsak a választási kampányban része az életüknek, hanem ott van a falunapokon, állami ünnepségeken, a helyi iskola évnyitóján vagy éppen a jótékonysági bálon. Nagy szerepük van az úgynevezett átadási ünnepségeknek is, legyen szó a megújult kultúrházról, a leaszfaltozott utcáról vagy éppen egy iskola épületének energetikai korszerűsítéséről – a politikus nagyot nőhet az emberek szemében, ha ott lehet egy-egy szalagátvágáson, amellyel azt üzeni, hogy fejlődik a település. Ezekről az eseményekről azután a megyei napilapok tudósítanak, amelyek olvasottsága szintén a vidéki kistelepüléseken a legnagyobb. A polgármesterek ráadásul véleményvezérek, akikre mindenki hallgat, legutóbb Vona Gábor, a Jobbik visszavonult elnöke fogalmazott úgy a HVG-nek adott interjújában, hogy a Fidesz ereje a helyhatóságokból ered. „Az országos politikus mondhat bárhol lelkesítő beszédet, még hat is ideig-óráig. A kistelepülési polgármesterekkel szemben azonban ez kevés. Ők a közmunkások munkáltatói, gyakran a helyi bolt vagy kocsma tulajdonosai, a településen élő vállalkozók üzlettársai. Az akaratuk és érdekük ellen nagyon nehéz bármit elérni. A Fidesz 2006-ban tarolt az önkormányzati választásokon, azóta legyőzhetetlen. Ez a rendszer motorja” – foglalta össze Vona.

Kommunikációs bomba

Érdemes még szólni a vidéki önkormányzatok infrastruktúrájának erejéről is. A választási kampányban gyakran láttuk, hogy a kormánypárti országgyűlési képviselőjelöltek az önkormányzati újságban meg tudtak jelenni, ahogy maga a polgármesteri intézmény is alkalmas arra, hogy legfőbb ajánlója legyen a politikus aspiránsoknak. Ma már szinte minden polgármester és minden település rendelkezik közösségi oldallal is, amelynek köszönhetően szintén rengeteg embert lehet elérni.

Az elmúlt négy évben a településeken az egyik fő hívószó az adósságkonszolidáció volt. A dolog igazi hatalomtechnikai megoldás jó kommunikációval párosítva. Történt ugyanis, hogy néhány nagyobb város, többek között Hódmezővásárhely, olyannyira eladósodott, hogy az állam úgy döntött, átvállalja a települések adósságait. Ezzel párhuzamosan azonban értékes önkormányzati vagyonok is az állam kezelésébe kerültek, valamint ismert, hogy csökkent az önkormányzatok intézményfenntartó szerepe. Volt azonban sok olyan fegyelmezetten gazdálkodó település, amelyeknek nem volt adósságuk. Ezek lakosságarányosan két ütemben pár tízmillió forintnyi belügyminisztériumi támogatásban részesültek. A forrást elsősorban utak és járdák felújítására, valamint épületfelújításokra költötték. Mivel a kistelepülések közül nagyon kevés helyen halmoztak fel adósságot, a jól gazdálkodó települések jutalmaként biztosított fejlesztési forrásokat kiválóan lehetett „eladni” a lakosságnak.

Úgy tűnik, hogy a következő időszakban a Fidesz még nagyobb hangsúlyt tesz majd a kistelepülésekre, legalábbis erre utal, hogy Gyopáros Alpár csornai országgyűlési képviselő felügyeletével útjára indult a Magyar Falvak program, melynek a kormányzati kommunikáció szerint a célja, hogy tovább fejlődjenek a vidéki kistelepülések.  Várhatóan tehát az önkormányzati rendszeren nem változtatnak – sokkal inkább mindenhol keresnek erős és népszerű szereplőt, aki biztos pillére lehet a Fidesz mozgósító rendszerének.

Olvasson tovább: