Kereső toggle

Porsche 70

A népautótól a legendás sportkocsiig

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Múlt héten ünnepelte 70. születésnapját a legendás sportautómárka, a Porsche AG. A családi sikertörténet nemcsak generációkon, hanem a múlt század legsötétebb időszakán is átível.

A hetvenes évek elején, gyermekkoromban nem volt ritka látvány a bogárhátú Volkswagen a hazai utakon, édesapám gépjárművezető oktatóként is VW bogárral dolgozott. Ennek kapcsán sokat mesélt a Porsche családról. Az ezredfordulón előkerült források alapján nem egyértelmű, hogy a bogárforma és a hátul elhelyezett motor kinek az ötlete volt: a zsidó származású mérnök, Ganz József tervei alapján már legyártották a német népautó prototípusát, és korábban Barényi Béla magyar származású osztrák mérnöknek is voltak hasonló tervei. Hitler ezt az elképzelést „államosította”, ezért fűződik a nevéhez a népautó ötlete. (Ganz Józsefet Hitler hatalomra jutását követően bebörtönözték, megfenyegették, ezért elengedése után elhagyta az országot.) 

Hogy kihez mennyire kötődik az alapötlet, az tehát kérdéses, de a VW bogár gyártásba került modellje vitathatatlanul Ferdinand Porsche (1875–1951) alkotása. A későbbi autóipari legenda bádogos inasként szerette meg a gépeket, majd Bécsben munka mellett végezte az ipari iskolát, és felsőbb szintű előadásokra is belógott, hogy tanuljon. Tehetséges ifjúként egyre több lehetőséget kapott, így a századfordulón elektromos hajtású autókkal kísérletezett. Az Austro-Daimler műszaki igazgatójaként autókat és versenyautókat is tervezett, dolgozott a stuttgarti Daimlernek is, majd 1931-ben önálló tervezőirodát nyitott.

A Porsche Mérnöki Irodában Ferdinand Porsche komolyan számíthatott fiára, Ferdinand Anton Ernst „Ferry” Porschéra (képünkön) (1909–1998). Ferry gyermekkorától kezdve sok időt töltött édesapja mellett a tervezőasztalnál és a műhelyekben. Bécsújhelyen és Stuttgartban tanult, főleg matematikát, majd 1928-tól a Boschnál töltött gyakornok évei alatt vált igazi mérnökké. A családi vállalkozásban apa és fia a mérnöki munkával, Adolf Rosenberg a pénzügyekkel foglalkozott, veje – Louise lánya férje –, Anton Piëch ügyvéd képviselte a jogi ügyeket. Voltak megbízásaik, sikeres versenyautókon dolgoztak, komolyabb megrendeléseket azonban a nácik hatalomra kerülése után kaptak.

Ferdinand Porsche portréjára sötét árnyat vet Hitlerrel való jó kapcsolata. Ez mindkét fél számára előnyös kapcsolat volt, ám Porschééknak akkora befolyása nem volt, hogy zsidó származású üzlettársukat megmentsék a letartóztatástól. Rosenberg végül Franciaországba költözött, és ott képviselte a Porsche Mérnöki Irodát.

Hitler és Porsche „közös” projektje, a népautó sorozatgyártása 1938-ban indult volna el, de a nullszéria gyártását követően katonai járműveket és alkatrészeket készítettek a wolfsburgi gyárban. Nem véletlen, hogy a háború után háborús bűnökkel vádolva letartóztatták Ferdinand és Ferry Porschét, valamint Anton Piëch-et is.

Porsche 1946-ban szabadult, a szövetséges hatalmak nem engedték, hogy visszatérjen Stuttgartba, ezért az ausztriai Gmündbe áttelepített cégét nővérével vezette. Ferdinand Porsche „fogsága” idején francia gyáraknak tervezett autókat. 1947-ben szabadult, ellátogatott a wolfsburgi gyárba, majd a 72 éves, megfáradt tervező fiának segített álma megvalósításában. A család karrierje a náci múlt ellenére az új korszakban is tovább ívelt felfelé. „Körülnéztem, és nem találtam olyan autót, amiről álmodtam. Ezért úgy döntöttem, építek egyet” – nyilatkozta Ferry Porsche, miért is kezdett saját sportautó tervezésébe és gyártásába.

A Gmündbe költözött Porsche cég első megrendelése az olasz Cisitalia versenycsapattól érkezett, egy egyedi készítésű versenyautó volt az első, amin a Porsche márkanév szerepelt. Az autót ma úgy ismerjük: Porsche 360 Cisitalia. A tényleges márka a Porsche 356 modellel született meg. Ferry Porsche édesapja VW modelljét követve alkotta meg a négyhengeres, 35 lóerős boxermotorral hajtott, alumíniumkarosszériás sportkocsit. A gyártás 1947 decemberében kezdődött manufaktúrában, és 1948. június 8-án kapott típusengedélyt a közlekedési hatóságtól. A gmündi fűrészmalomban 52 darabot készítettek, ezek többségét egy zürichi kereskedő értékesítette. 1949-ben megkezdődött a gyár visszaköltöztetése Stuttgart-Zuffenhausenbe, ahol 1950-ben folytatódott a 356-osok gyártása, már gyártósoron. A felpörgetett gyártás komolyabb bevételt hozott, több lehetőség jutott fejlesztésekre. A sportautók világában a versenyeken elért eredményeknek jelentős marketingüzenete van, így a Porsche 356-osok is rendre elindultak a versenyeken. Az 1951-es Le Mans-i 24 órás versenyen az 1,1 literes kategóriában első helyet ért el a módosított Porsche 356 SL. Az 1951 januárjában elhunyt Ferdinand Porsche ezt már nem élte meg, de a díj, az egyre népszerűbb sportkocsik az ő munkásságát is méltatták.

A Porsche bővítette a termékkínálatát az 550 Spyderrel, majd 1956-ban már a tízezredik Porsche 356-ost ünnepelték. Ferry Porsche elsőszülött fia, Ferdinand Alexander „Butzi” Porsche ipari formatervező lett, és természetesen a családi cégnél kezdte hasznosítani tudását. Részt vett abban az 1959-ben indult projektben is, amelynek eredményeként 1963-ban bemutatták a Porsche 911-et, amely ma is az egyik legnépszerűbb sportkocsi. A karosszériában lapuló kerek lámpa, a hátul elhelyezett léghűtéses boxermotor (a sportkocsiba hathengeres motor került, és 1998 óta vízhűtéses), valamint egy tiszteletet kiérdemelt márkanév eredményeként mára több mint egymilliót adtak el a Porsche 911-ből.

Ferry Porsche 88 évesen, 1998-ban halt meg, a 911-es formatervet készítő Butzi Porsche pedig 2012-ben hunyt el, 78 éves korában.

Olvasson tovább: