Kereső toggle

Milliárdos gyufaárus

Meghalt Ingvar Kamprad, az IKEA alapítója

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

91 éves korában elhunyt a világ egyik leggazdagabb embere, Ingvar Kamprad, az IKEA alapítója. A legendásan szerényen élt milliárdos olyan áruházláncot hagyott örököseire, amelynek becsült értéke több, mint 50 milliárd dollár.

 

Ingvar Kamprad a svédországi, tavakkal szabdalt Småland tartományban, Pjätterydben született 1926-ban. Apai ágon német, anyai ágon svéd felmenőkkel rendelkezett. Apai nagyapja a 19. század végén váltott hazát, és a svédországi Elmtarydban vásárolt birtokot. A családi farm megtartása azonban kemény diónak bizonyult, és a nagyapa öngyilkosságba menekült a financiális problémák elől (később több családtag is ilyen tragikusan végezte). Ingvar lelkébe mélyen bevésődött az az emlék is, amikor egy beszélgetés során apja megemlítette, hogy több pénzre lenne szüksége a tervei megvalósításához. „Bárcsak segíthetnék apámnak” – fogalmazódott meg benne a vágy.

Kihúzta a gyufát

Ingvar még ötéves sem volt, amikor megtapasztalta az üzleti siker ízét. „Apám húga segített megvásárolni az első 100 doboz gyufát, ami 88 örébe került.

A gyufát dobozonként 2-3 öréért adtam el, néha ötöt is kaptam érte. Így aztán minden egyes dobozon jócskán kerestem. Ma is emlékszem arra a fantasztikus érzésre” – olvasható a cégalapító életrajzában. Később már mindennel kereskedett, ami a keze ügyébe került: képeslapokkal, újságokkal, övekkel, képkeretekkel, nejlonharisnyákkal vagy éppen golyóstollakkal és ceruzákkal. Eladta a patakból kifogott halat és a mezőn szedett vörös áfonyát is. Tizenéves korában pedig már virág- és zöldségmagvakat forgalmazott.

Ingvar diszlexiás diákként is sikeresen küzdött meg az iskolai tananyaggal. Tizenhét évesen aztán gondolt egyet, és korábbi üzleti sikereire alapozva, atyai segítséggel létrehozta az Agunnarydi Ikea Kereskedelmi Vállalatot (a pénzt kiváló iskolai eredményei miatt kapta). Az IKEA olyan mozaikszó, amely az alapító nevéből (IK), a családi farmnak otthont adó Elmtaryd, valamint a gyermekéveihez kapcsolódó Agunnaryd kezdőbetűiből állt össze.

-A cég évekig aprócikkeket forgalmazott, majd egy 1948-ban feladott bútorhirdetést követő siker termékváltásra ösztönözte. „Hihetetlen mennyiséget adtunk el” – emlékszik vissza az alapító. A termékkínálat bővítésével, alkalmazottak felvételével megindult a vállalat elképesztő fejlődése. 1953-ban felépült a bemutatótermük, 1958-ban pedig megnyitották Skandinávia legnagyobb bútorüzletét Älmhultban. Hamarosan átadták a svéd ételeket felkínáló IKEA-éttermet is, mivel Kamprad meggyőződése, hogy „üres hassal az ember nem köt üzletet”. Később a gyermekek számára ingyenes gyermekmegőrzőt alakítottak ki, hiszen a rakoncátlankodó kölykök is zavarhatják a vásárlást.

Az 1980-as évekre Nyugat-Európában már szinte mindenütt működött IKEA, ma pedig 49 ország 412 áruháza közel 200 ezer alkalmazottnak ad munkát. A legnagyobb áruházak Dél-Koreában, Kínában, Svédországban és Németországban találhatóak, de Budapesten is három IKEA áruház épült, több 10 milliárd forintos beruházással. 

Ingvar Kamprad gyerekként (balról)

Az élet iskolája

Ingvar Kamprad világéletében igyekezett jó tanítványnak bizonyulni az élet iskolájában. Egyszer például egy öregúr órákat kínált számára, darabonként 55 koronáért. Kamprad 52 koronára akarta lealkudni az árat, de az üzletember a következő intést fogalmazta meg számára: „Miért nem próbálkozott 50 koronás ajánlattal? Tanulja meg, hogy az üzleti életben ez a kis árkülönbség is rengeteget jelent.” Ez a lecke mélyen beivódott az IKEA atyjának lelkébe, s ettől fogva még a piaci kofa sem úszta meg:

Ingvar akkor is alkudott a piaci árból, amikor már milliárdok felett rendelkezett. Egyébként is minden lehetőséget megragadott a spórolásra: ruháit a bolhapiacon vásárolta, és sokáig egy öreg Volvóval járt. Ha valahol megszállt, a legolcsóbb szállodát választotta, s a szálloda minibárja helyett a boltokban vásárolt italokat fogyasztotta, és állítólag többször is megfigyelték, hogy éttermekből magával vitte a kis só- és borstasakokat. Ha vonaton utazott, a másodosztályra váltott jegyet, s magánrepülőgép vagy -helikopter helyett beérte a légitársaságok menetrendszerinti járatainak turistaosztályával.

Kamprad számára nagy segítséget jelentettek barátjának és munkatársának, Gillis Lundgrennek az ötletei, aki 1953-tól 2012-ig tanácsaival, dizájnötleteivel és terveivel segítette a vállalkozást. Az általa tervezett Billy-polcrendszerből például 41 milliót adtak el a világon. Azonban a legnagyobb – egyben legegyszerűbb – megoldás egy asztal elszállítása során pattant ki Gillis agyából: „Le kéne csavarozni az asztallábakat.” Innen jött a lapraszerelt technológia ötlete, amellyel nemcsak forradalmasította a gyártást, olcsóbbá tette a termék előállítását, hanem nagyban megkönnyítette a bútorok tárolását, szállítását is. Egy 2011-es felmérés alapján a Harvard kutatói kijelentették: ennek nyomán létrejött egy „IKEA-hatás”, miszerint az emberek többsége inkább magáénak érzi a terméket, ha azt az otthonában saját maga szerelheti össze.

Az IKEA sikereiben jelentős szerepet játszik az 1951 óta évenként megjelenő termékkatalógus is, amelyből több mint 200 millió példányt nyomtatnak ki szerte a világon. Ez a hatalmas szám meghaladja a legnépszerűbb könyv, az adott időszakban megjelenő Bibliák mennyiségét. (Az más kérdés, hogy a Biblia üzenete nemcsak egy évre szól.) 

A lapraszerelt technológia forradalmasította a gyártást és megkönnyítette a bútorok tárolását, szállítását is.

Megtépázott dicsőség

Kamprad hírnevén sokat rontott, amikor 1994-ben a svéd Expressen arról írt, hogy az IKEA alapítója náci múlttal rendelkezik. Két szélsőséges pártnak is a tagja volt, valamint aktívan támogatta Per Engdahlt, a szélsőjobbos mozgalom vezetőjét. Kamprad bocsánatot kért, s azt mondta, élete legnagyobb hibája, hogy a nácik közé keveredett.  A cég 2012-ben amiatt kért bocsánatot, mert az is kiderült, hogy a vállalat számára 1960 és 1990 között kelet-német politikai foglyok készítették a bútorokat. A náci múlt egyébként visszavezethető az apai ágon fennálló német gyökerekhez, hiszen nagyszülei az első világháborús német sérelmek kapcsán különösen szimpatizáltak Hitlerrel. 

Kamprad egy beszédében így fogalmazott: „Senki sem vallott annyiszor kudarcot, mint én.” Azonban a hibák az ő felfogásában az élet tanítómestereinek bizonyultak, amelyekből megtanulhatjuk, hogy legközelebb ne tévedjünk. Ő tehát nem arra koncentrált, hogy mit rontottak el, hanem arra figyelt inkább, mi legyen a következő, amit tenniük kell.

Örökség

Ingvar Kamprad 87 éves koráig, 2013-ig volt tagja az IKEA igazgatóságának, de ezután is aktív maradt. Nehéz megállapítani, hogy pontosan mekkora vagyont hagyott maga után, mert a cégbirodalom struktúrája szinte átláthatatlan egy külső megfigyelő számára. Miközben karitatív tevékenységet is folytatott, az árak mellett az adók minimalizálása sem kerülte el a figyelmét – néhány éve az Európai Bizottság vizsgálatot indított a cég ellen adóelkerülés miatt. Ingvar évtizedekig Svájcban, valamint Dániában élt és csak 2015-ben költözött vissza hazájába – s ekkor vált újra a svéd állam adófizető állampolgárává. Második házasságából három fia, Peter, Jonas és Mathias öröklik a céget, és várhatóan ők veszik át az irányítást.

A milliárdos alapító atya személyiségét jól illusztrálja az a történet, amely még 10 évvel ezelőtt történt. Szülővárosa szobrot emelt tiszteletére, az eseményen Ingvar Kamprad személyesen is jelen volt. Azonban nem volt hajlandó kettévágni a nemzeti színű szalagot, hanem gondosan kibontotta, összehajtotta és átadta a város polgármesterének: „Jó lesz az még valamire.”

Olvasson tovább: