Kereső toggle

„Már nem azt mondja, amikor hazamegy, hogy nyakon szúrlak”

Bogdán László és Orsós Zsuzsa a cigány macsókról és a nőkérdésről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Felállva tapsolt 74 ország képviselője, amikor Bogdán László, Cserdi polgármestere áprilisban az ENSZ New York-i székházában felszólalt a cigány nők hátrányos helyzete miatt, illetve azért, ahogy a „cigány macsóférfi-kultúrában” a nőket kezelik. Amerikai lapok elismerően írtak a beszédéről, itthoni férfitársai viszont nem tüntették ki az akcióért, mi több, nem roma oldalról le is rasszistázták. A téma kapcsán közös beszélgetésre invitáltuk Bogdán Lászlót és dr. Orsós Zsuzsa egészségügyi prevencióval foglalkozó biológust, rákkutatót – mindketten mély- szegénységből jöttek, s a maguk módján jelentős erőfeszítéseket tesznek a cigányság felemelkedéséért.

– Miért fontos nektek a cigány nők melletti kiállás?

Bogdán László: – Mert a cigány nők nem fognak jogvédő szervezeteket alakítani, vagy elmenni a rendőrségre bejelenteni, hogy a férjük péppé verte vagy megerőszakolta őket. És ez nem kulturális kérdés, mert az nem kultúra, hogy harminc évesen nagymama legyél, vagy tizennégy évesen a harmadik gyereket várd. Ez őrültség, amit mi, cigány férfiak máig elvárunk a nőktől. Én cigánytelepen nőttem fel, és jó ideje járom az országot – iskolákat éppúgy, mint a börtönöket. Több ezer cigány férfivel beszéltem már, és azt látom, hogy mindegyik egyformán gondolkodik először magáról, azután a nőkről. 

Orsós Zsuzsa: – A nők szerepe rendkívül fontos mind a cigány, mind a nem cigány családok életében, ezért oda kell rájuk figyelni. A háttérben rajtuk áll minden: hogy mi kerül az asztalra, hogy megy-e a gyerek az iskolába.

– Varga Erika, a Romani Design vezetője szerint a cigányok korai házassága még mindig jobb, mint a nem romák tinédzserkorban elkezdett sűrű partnerváltogató életmódja. A cigányok legalább összeházasodnak az első partnerükkel.

B.L.: – Hogyan lehet ezt ehhez hasonlítani és helyesnek mondani? Nálunk Cserdiben a lányok továbbtanulnak a középiskolában, és nem idegen tőlük az önmegtartóztatás. Már 17 középiskolás fiatal van a faluban, közülük négy lány rendőrtanuló.

O. Zs.: – Én rendkívül fontosnak tartom a szexuális felvilágosítást, hogy megelőzzük a nem kívánt terhességeket és a korai házasságokat. Hogy ne gyerekek vállaljanak gyereket, hanem inkább a tanulást tegyék az első helyre. Arra törekszem, hogy minél több roma nővel beszélgessek erről: idősebbekkel és fiatalokkal egyaránt, mert a hagyományos cigány családokban ilyen témákról nem szokás beszélni. Ugyanígy hangsúlyozni szoktam például a szűrések fontosságát is, ami szintén egy feltétele annak, hogy a romák katasztrofális egészségi állapota javuljon.

– A cigány nők melletti kiállásodért liberális oldalról rasszistának is bélyegeztek téged, László, mondván: a roma férfiakat teszed bűnbakká az olyan össztársadalmi jelenségekért, mint a nőverés.

BL.: – Engem már az Amnesty International is rasszistának bélyegzett a köcsögmentesítő program miatt.

(A bűnmegelőzési program keretében a polgármester elvitte a cserdi cigány fiatalokat börtönlátogatásra. A 440 lelkes baranyai faluban, amelynek közel 80 százaléka cigány, 2006 óta sikerült felszámolnia a munkanélküliséget és a bűnözést – a szerk.) De az egészséges önkritika nem rasszizmus. Nem az a fő baj, hogy budapesti értelmiségiek osztják az észt romakérdésben, hanem az, hogy a politikai korrektségre hivatkozva nem viselnek el más véleményt.

– Azt mondják, hogy egyedi jelenség a cserdi csoda, ami a te személyed köré épül.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: