Kereső toggle

Segélykiáltás Nigériából

150 ezer embert irtott ki a Boko Haram

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nigéria 2009 óta szenvedi a Boko Haram iszlamista terrorszervezet ámokfutását. A legfőbb célpontok a keresztények, de a „nem eléggé radikális“ muszlimok is szenvednek a néhol már polgárháborúba forduló helyzettől. A napokban egy nigériai püspök, Oliver Dash Doeme petíció formájában fordult a világ közvéleményéhez. Az afrikai iszlamista terror múlt héten egy honvédségi konferencián is téma volt.

Doeme püspök állítása szerint a helyzet súlyosságát mutatja, hogy csak a múlt hónapban két nő is követett el öngyilkos merényletet Nigériában, amivel 11 ember életének vetettek véget, és eddig összesen csaknem 150 ezer ember esett áldozatul az iszlamista ámokfutásnak. Csak az ő egyházmegyéjéből a keresztények mintegy felének kellett elmenekülne, Nigériában pedig összesen 2,1 millió ember hagyta el az otthonát. Egy másik keresztény pásztor a Christian Postnak arról panaszkodott, hogy gyülekezeteinek 70 százalékát lerombolták a Boko Haram terroristái, akik egyúttal 8 000 hívővel végeztek.
Tavaly a nemzetközi közvéleményt is felkavarta, amikor áprilisban Chibok városában körülbelül 200 diáklányt rabolt el a Boko Haram. A keresztény lányokat áttérítették iszlám hitre, majd körülbelül 3 ezer forintnak megfelelő összegért eladták őket „feleségnek”. A lányok többsége azóta sem került elő.
Doeme püspök felhívásában megjegyzi, hogy vannak azért javulást mutató jelek is, hiszen októberben a nigériai katonaság 338 nőt és gyereket tudott kiszabadítani a Boko Haram fogságából, az USA pedig csapatokat küldött a térségbe a helyzet stabilizálása érdekében. Ezenkívül sokan visszatértek otthonaikba, gyülekezeteikbe azok közül, akik korábban elmenekültek. Sokszor azonban olyan alapvető feltételek hiányoznak az élethez, mint az étel, a gyógyszer vagy akár a fedél a fejük fölül. A nigériai püspök ezért arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy legyenek szolidárisak, beszéljenek az ország problémáiról, segítsenek legyőzni a Boko Haramot – és legfőképpen: imádkozzanak a nigériai keresztényekért.
A főáramú média ingerküszöbét ritkán éri el a nigériai terror, a magyar szakmai közösség ennek ellenére foglalkozik a témával. A múlt héten Afrika: kihívások és lehetőségek címmel rendezett konferenciát a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelye. A számos biztonsági és gazdasági témát felvonultató eseményen Virginia Comolli Boko Haram-szakértő többek között arról beszélt, hogy a nigériai terrorszervezet létrejötte annak is köszönhető, hogy a térségben nem példa nélküli, hogy társadalmi problémákat vallási radikalizmus révén kísérelnek meg orvosolni.
Nigéria ugyan a szubszaharai térség egyik legfejlettebb országa, a lakosság 61 százaléka mégis mélyszegénységben él: a szélsőségesek könnyen mobilizálni tudják ezeket a rétegeket. A Boko Haram által leginkább uralt nyugat-nigériai térség gazdaságilag és politikailag is marginalizált, és ennek a helyzetnek a fenntartása célja is a szervezetnek. Comolli elmondása szerint a helyi kormány felelőssége abban áll, hogy sosem próbálta rendesen integrálni a térséget. A Boko Harammal szembeni sokszor átgondolatlan, agresszív fellépés pedig a korrupt kormány ellen hangolja a tömegeket.
Az Arab tavasz hatásai Afrikára című előadásában Galli László is említést tett a Boko Haramról. Ezt a szervezetet is erősítette ugyanis az a fegyverarzenál, amely Moammer Kadhafi líbiai diktátor halála után kontrollálatlanul áramlott szét a szomszédos országokba. Az előadó szerint az arab tavaszt nem követte semmiféle „afrikai nyár“, ahogyan azt sokan remélték, és nem hozott semmilyen pozitívumot Afrikában sem. Sőt, ellenkezőleg: a militáns iszlamizmus gyors előretörését eredményezte a térségben, és olyan problémákat idézett elő, vagy erősített fel, mint a nigériai terrorizmus.

A kereszténység Afrikában

A konferencián Besenyő János ezredes Afrika és a kereszténység címmel tartott előadást, amelyből kiderült, hogy a fekete kontinens sokkal közelebb áll a kereszténységhez, mint azt elsőre sokan gondolnák. A krisztusi hit feltételezhetően már az iszlám előtt, Jézus korában könnyen eljutott Afrikába. Az Apostolok cselekedeteiben leírt történet szerint az etióp (Meroe-i) királyné egyik tisztségviselője tért át keresztény hitre, majd így utazott haza Afrikába. Később a római üldözések miatt Észak-Afrikában kezdett el terjedni a kereszténység, és olyan központjai jöttek létre mint Karthagó, Hippó vagy Alexandria. Ezeken a területeken alakult ki egyébként a gnoszticizmus meghatározó eszméje, a predesztináció elmélete és a katolikus egyház által is átemelt gyermekkeresztség tana. A kereszténység Egyiptomban, Etiópiában, Eritreában és Núbiában meghatározóvá vált. „Az egyiptomi kopt egyházon belül alakultak ki először a később a nyugati kereszténységnél is elterjedt szerzetesi közösségek is, amelyek jelentősen hozzájárultak a kopt nyelv, kultúra és történelem fennmaradásához“ – mondta Besenyő. A kereszténység tehát mély, az iszlámot megelőző történelmi gyökerekre tekint vissza a fekete kontinensen is.
A kereszténység térhódítása a gyarmatosítás alatt természetesen erősödött, de még annak végével sem szakadt el a kereszténységtől Afrika. Sokan azt gondolják, hogy a független Afrika már nem kért a térítők vallásából, ez az azonban korántsem így van – hangsúlyozta az előadó. Amíg az 1900-as évek elején a kontinensen még csak 10 millió keresztényről beszélhettünk, ez 1970-re már 143 millióra nőtt, majd az ezredfordulóra elérte a 393 millió főt. A kontinens lakosságának 41 százaléka (550 millió fő) követi a kereszténység valamely irányzatát, illetve naponta több mint 20 ezer afrikai válik kereszténnyé. „A kereszténység nemcsak az emberek egyéni életét befolyásolta pozitívan, de ahol elterjedt, az oktatáson, az emberek életkörülményein, szociális helyzetén, az egészségügyön és a nők társadalmi megítélésén is pozitívan változtatott“ – fűzte hozzá az ezredes.

Olvasson tovább: