hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Dél könnye észak esője
A kínai folyószabályozás a birodalom megtorpanásához vezethet

2014. 11. 13.
Október végére tűzték ki a kínai mérnökök a zsilipkapuk megnyitását, hogy a közép-kínai Han folyó medencéjéből vizet juttassanak az ország vízben szűkölködő északi fertályába, főleg Pekingbe és Tiencsinbe. Sokan várták reménykedve Kína – és egyben az egész glóbusz – mai legnagyobb hidrológiai építkezésének ezt az ígéretes dátumát, mások viszont aggódva figyelmeztetnek a gigászi terv súlyos ellentmondásaira.

Bár a nagy kínai folyamok rendszerint akkor jelennek meg a tévéhíradókban, amikor éppen kiáradnak, Kína egésze az átlagnál kevesebb vízzel rendelkezik. A Föld legnépesebb országa évente 600 milliárd, fejenként mintegy 450 köbméter édesvizet fogyaszt. Az utóbbi alig negyede annak, amit egy átlag amerikai használ fel, a nemzetközi normák szerint pedig a még kielégítő minimum felének felel meg. A fő gond azonban az, hogy míg a lakosság fele és a termőföld kétharmada északon található, amely a GDP 45 százalékát adja, a víz négyötöde délen, elsősorban a Jangce medencéjében hömpölyög. Az ország fővárosában a vízellátás a sivatagi Szaúd-Arábia számait idézi: Pekingben egy főre évi 145 köbméter jut csupán, és ennek is jó részét a fővárossal határos Hopej tartományból nyerik. (Hopejben a múlt század közepén 1052 tavat tartottak számon, ám a víztábla gyors – évi 2-3 méteres – süllyedése miatt mára ezek közül 969 kiszáradt.)

Főleg az utóbbi évtizedek viharos gazdasági fejlődése növelte Kína szomját: az 1950-es években még 50 ezernél több folyó kanyargott az európányi területű országban, ma csak 23 ezer.

A megmaradtakat is mindinkább veszélyezteti a gyors iparosítással és a mezőgazdaság korszerűsítésével járó környezetszennyezés. Hivatalos adatok szerint északon a Sárga folyó és mellékfolyói vizének harmada öntözésre is alkalmatlan – e vízi utak mentén ugyanis mintegy négyezer vegyi üzem épült. A városokban a vízforrásoknak csak a fele alkalmas emberi fogyasztásra, az 1,35 milliárd lakosú országban 300 millió ember ivóvize szennyezett. A Világbank 2009-ben úgy találta, hogy a vízhiánnyal összefüggő – jórészt egészségügyi – kiadások az ország GDP-jének 2,3 százalékát nyelik el.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!